Csökkentett módban a Magyar Rádió hangtára

Míg korábban fél évre visszamenőleg meg lehetett hallgatni a Magyar Rádió műsorait, néhány hete csupán kétheti archívumot érhetnek el a látogatók.

Szűkítette weboldalán műsorainak visszakereshetőségét a Magyar Rádió: az intézkedés a felhasználók körében nagy visszhangot vert, lapunkhoz több levelet is írtak a rádióhallgatók, illetve a rádió fórumában - egyelőre csak magukban - dohognak, felvilágosítást, magyarázatot azonban egyelőre nem kaptak az illetékesektől.

Még a BBC-nél sem volt ilyen

A Hangtárban korábban akár fél évre visszamenőleg is lehetett keresgélni a Kossuth, Petőfi és Bartók rádiók műsoraiban, illetve külön kategóriaként aa parlamenti közvetítések és a Radio Budapest hanganyagai között. A digitalizált műsorokat órás bontásban tették fel a rádió munkatársai az intézmény honlapjára. A szolgáltatást azok használhatták, akik lemaradtak valamelyik műsorról, illetve népszerű volt a külföldön élő - a rádió műsorát az éteren keresztül befogni képtelen - hallgatók közt is.

Mint Such György, a Magyar Rádió elnöke lapunk érdeklődésére elmondta: már elnöki pályázatának része volt a rádió digitális stratégiájának átalakítása. Jelenleg a Magyar Rádió internetes tartalomszolgáltatási működését világítják át, mind műszaki, mind jogi, mind pedig üzleti szempontból. Az elnök elmondta: arra, hogy hónapokkal korábban leadott műsorokat letölthessenek és meghallgassanak az internetezők, nem nagyon van példa a világon. Ez egyébként valóban így van, ám a Hangtár felhasználói a rádió elnökével ellentétben éppen előnynek tekintették, hogy többhavi műsorból válogathattak - szemben például a brit rádióhallgatókkal, akik a BBC honlapján nem találkozhattak a hazaihoz hasonlóan nagyvonalú szolgáltatással.

Ilyen már soha nem lesz

Such elmondta azt is, hogy noha a tartalomszolgáltatók soha meg nem nyerhető háborút folytatnak a fájlcserélő hálózatokkal, őket is zavarja, hogy műsoraikat a hozzájárulásuk nélkül szolgáltatják mások a világhálón. A rádió e tekintetben különösen kényes helyzetben van, mivel archív műsorainak jelentős részével kapcsolatban az alkotók, előadók szerződései sok kívánnivalót hagynak maguk után. Az internet előtti időkben kötött szerződésekből például a szerzői jogi klauzulák közt hiába is keresnénk az internetes terjesztés, a streaming vagy az IP-alapú közvetítés fogalmait, hiszen akkoriban ezeket nem ismerte senki - ahogy a világhálót sem.

Az egyelőre biztosnak tűnik, hogy a jelenlegi, szűkösebb letöltései lehetőséget biztosító szolgáltatás a jövő év elejéig nem változik: addig tart ugyanis az audit. Az, hogy pontosan miként fog átalakulni a Hangtár, ma még nem tudni (hiszen épp ezt vizsgálják a rádió munkatársai). Az azonban Such szerint szinte biztos, hogy a korábbi formájában már nem tér vissza soha. A lehetőségek skálája széles: szóba kerülhet az egyszerű regisztráció bevezetése éppúgy, mint a micropayment jellegű (kis összegű fizetést lehetővé tevő rendszer) szolgáltatás, vagy pl. a havi díj - sőt, a rádió archív anyagaiból egy válogatás hamarosan fizetős szolgáltatás keretében lesz elérhető.

Sok-e néhány száz tiltakozó?

Such állítása szerint a változás ellen protestáló olvasók száma nem számottevő: körülbelül két-háromszáz elektronikus levelet kaptak, és a rádió fórumában még talán ha százan adtak hangot elégedetlenségüknek. Ennek ellentmond, hogy szintén a rádióelnök állítása szerint a szolgáltatás és egyáltalán a rádió internetes hallgatóinak, használóinak a száma néhány száz, talán ezer lehet - ezek szerint az érintettek harmada elégedetlen, s ennek hangot is adott, ami internetes berkekben is ritka magas arány. Abban azonban az elnöknek igaza van, hogy a Magyar Rádió adását az ország 15 évesnél idősebb lakosságának az egyötöde hallgatja - hozzájuk képest persze az internetezők és a tiltakozók aránya valóban csekély.

Arra a kérdésünkre, hogy a digitális stratégiát (azaz a Hangtár átalakítását is magában foglaló elképzelést) közzéteszik-e véleményezésre a rádió internetoldalára, Such azt válaszolta: bizonyos részeit igen, de az üzleti stratégia nem feltétlenül a látogatók bevonásával készül.

Régi szolgáltatás

A Magyar Rádió internetes jelenléte egyébként a hazai internet történetének egyik ősszolgáltatása: műsorait 1996 tavaszától lehetett hallgatni az interneten (visszaemlékezések szerint a fizetős szolgáltatás bevezetése már akkoriban felmerült, de a rádió közszolgálati mivoltára hivatkozással lekerült a napirendről). Ebben az időben a világon összesen 56 rádióállomás volt elérhető a világhálón, tehát a Magyar Rádió - mondhatni - az élenjárók közt volt. A rádió műsorainak archív anyagai 1998 óta érhetők el az interneten - ez a Hangtár -, s ugyanekkor vezették be az első előfizetéses rádióhallgatási rendszert is a tengerentúli hallgatók kedvéért - ez 10 dollárt kóstált havonta.