Faragó Sándor válaszol a fel nem tett kérdésekre

 

Miben látja a problémát, hogy miért van annyi vadászbaleset? Mi lehet az oka?

Először is rögzítenünk kell, hogy a vadászat legfájdalmasabb eseményei a sérülésekkel vagy halállal járó balesetek. Különösen egy-egy emberi élet derékba törését éli meg nehezen a vadásztársadalom. Minden vadásznak arra kell törekednie, hogy ilyen tragédiák soha ne történjenek meg. Ennek megelőzésére a hatóságok és az érdekképviseleti szervek mindent megtesznek, ugyanakkor tudni kell, hogy minden egyes lövés egy ember felelősségtudatának, döntésének a következménye. Ha ez a döntés olykor téves - és téves döntések az élet minden területén vannak -, akkor a felelősség sem mindnyájunké, hanem a döntést meghozóé. Ezt általában is tudjuk, de különösen tisztában van vele minden vadász.

Először nézzük meg mennyi is a kérdésben nevezett "annyi"! Az FVM Természeti Erőforrások Főosztálya nyilvántartása szerint 2002-ben 3, 2003-ban 7, 2004-ben 6, 2005-ben 10, 2006-ban eddig (dec. 5.) 6 vadászbaleset volt, azaz összesen 32. Ebből a halálos kimenetelű balesetek száma az alábbi volt: 2002: 0, 2003: 3, 2004: 2 (egyik sem vadászaton), 2005: 5 és 2006: 4; összesen 14, ebből vadászaton 12.

Az esetek zömében (23 eset) vadászati szabálysértés volt a baleset oka, 7 esetben a gondatlan fegyverkezelés, 2 esetben a véletlen, 1 esetben a nyomozás még nem zárult le. A legtöbb baleset (13 eset) - érdekes módon - egyéni vadászaton történt, ezt követte a társas apróvadvadászat (11 eset), végül a társas nagyvadvadászat (7 eset). A balesetek során 18 esetben golyós puskából, 15 esetben sörétes puskából leadott lövés okozta a bajt vagy a tragédiát.

Az Országos Magyar Vadászkamara - a vadászok egyéni érdekképviseleti szerve - mindent megtesz azért, hogy csökkenjen a balesetek száma. Különösen fontos lenne a korábban alkalmazott ún. vadászjelöltség gyakorlatának bevezetése. A probléma az, hogy míg régen kötelező volt a vadásztársasági tagság s ott a vadászjelöltség, ma, mivel a vadászat gyakorlása mindenkinek joga, ezeknek az intézményeknek korlátozott a hatóköre.

Mindannyian tudjuk ugyanakkor, hogy az ún. "veszélyes üzemeknél"- ilyen például a közlekedés is - elkerülhetetlenek a balesetek, köztük a halálos balesetek is. Hogy tisztában legyünk az évi néhány (még a maximum 5 élet is borzasztóan sok) halálos baleset arányával, összehasonlításként annyit, hogy 2006 első 11 hónapjában mintegy 1100 fő halt meg közlekedési balesetben. Évente több százan halnak meg munkahelyi, 2500-3000 fő pedig otthoni balesetben.

A közös ezekben a törvénykövetés, a fegyelem és a morál rossz hatásfoka, illetve hiánya. Mindez társadalmi jelenség, és ha általában tudunk rajta javítani, akkor a speciális esetek száma is feltétlenül csökkeni fog.