Az autonómiát magyarázta Sólyom Bukarestben

Sólyom az erdélyi magyarokat is a magyar nemzet részének tekinti, és lehetségesnek tartja a területi autonómiát Románián belül. Az államfő romániai látogatásán tárgyalt erről - és a szintén kényes kérdésnek számító verespataki aranybányáról - a román államfővel. A köztársasági elnök a magyar kormány feszültségeket kerülő gyakorlatával ellentétben már romániai útja előtt közölte: az ottani magyarokról is beszélni akar.

Sólyom hétfői romániai megbeszéléseiről utólag azt mondta, vendéglátóinak meg kellett magyarázni, hogy miért van értelme a területi és a kulturális autonómiának, és külön kellett beszélni arról, hogy mi az értelme az önálló magyar egyetemnek és az önálló magyar karoknak. Sólyom elmondása szerint rá kellett mutatni, miért fontos, ha valaki úgy tanulhat, hogy meg is szabhatja, mi legyen a tanmenet, és kik tanítják.

"Egyáltalán nem beszéltem soha magyar kisebbségről. A magyar nemzet itt élő részéről, magyar társadalomról beszéltem" - mondta Sólyom László, aki - az MTI beszámolója szerint - igyekezett megértetni partnereivel: ahhoz, hogy a magyarság fennmaradjon, integrálódjon, de ne asszimilálódjon, teljes társadalom kell, az óvodától az egyetemig terjedő önálló oktatással, önálló értelmiséggel, önálló gazdasági erővel és vállalkozókkal.

Sólyom így értelmezte a romániai magyarok helyzetét: "A romániai magyar társadalom tagjai Románia állampolgárai, kulturális értelemben pedig a magyar nemzet részei, ugyanakkor az összes romániai állampolgárral együtt európai állampolgárok is." "Az Európai Unióban a kulturális autonómia természetes, a területi autonómia pedig lehetséges, de sehol nem irányul az illető állam területi épsége ellen" - nyilatkozta Sólyom László, miután Traian Basescu román államfővel beszélgetett.

Basescu kikelt a népszavazás ellen

Basescu a kisebbségi jogokról megjegyezte, hogy a két ország belpolitikája eltér egymástól e tekintetben. De ennek ellenére is mindkét ország teljes mértékben betartja az európai normákat ezen a téren - vélte. "Mindkét országnak kölcsönösen tiszteletben kell tartania a másik állam jogszabályi kereteit" - hangsúlyozta. "Románia sohasem fogja kérni más államtól, hogy a romániai modellt vegye át" - tette hozzá. (A magyarországi kisebbségi törvénnyel kapcsolatban ugyanis nem egyszer felmerült már a kritika, hogy a széleskörű autonómiát biztosító törvénnyel a magyarok leginkább szomszédaiknak akarnak üzenni.)

Basescu élesen bírálta a területi autonómiáról tartott székelyföldi népszavazást: törvénytelennek és alkotmányellenesnek minősítette. "Ha a szervezők nem csupán véleményfelmérésnek szánják a szavazást, hanem annak eredményeit fel akarják használni más célokra is, a román állam megteszi a szükséges lépéseket" - mondta határozottan. A napokban zajló "népszavazást" a Székely Nemzeti Tanács szervezi, de az - eddig 99 százalékban a területi autonómiára szavazó - referendumot Romániában nem fogadják el. "Az alkotmányos keretek között maradó törekvéseket Magyarország támogatja, és én is támogatom személyesen" - mondta erre Sólyom László.

Szóba került a verespataki aranykitermelés tervének az ügye. Az államfő azt mondta, reménykedik, hogy a románok saját közvéleményük és a rendkívüli környezeti kockázat figyelembe vételével fenntartással kezelik a kérdést.

A kormány eddig kerülte a kényes témákat

Románia és Magyarország kapcsolatában a legnagyobb feszültséget a romániai magyarok helyzete, valamint a verespataki aranybánya kérdése okozza. A magyar kormány azonban nem szívesen feszegeti a kényes kérdéseket. A novemberi közös román-magyar kormányülésen főként olyan kérdésekről esett szó, amelyeket Románia EU-csatlakozása vet fel. A kormány kommunikációja szerint a "gyakorlati ügyekről" tárgyaltak inkább, míg a Fidesz ugyanezt így minősítette: "feltörlik Magyarországgal a padlót".

A romániai kisebbségi törvényt például tizenöt éve próbálja kiharcolni az RMDSZ, a román politika azonban az eddigi autonómiaterveket elutasította, a tervezetekről szóló tárgyalások akadoznak. Novemberben Traian Basescu román államfő a kisebbségi törvényről úgy nyilatkozott, hogy "a romániai magyarságnak törvény nélkül is megvan a kulturális autonómiája". A közös kormányülés után a román miniszterelnök, Tariceanu pedig újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: a román alkotmány szerint nem lehet megkérdőjelezni Románia egységét, így Székelyföld területi autonómiájáról nem lehet népszavazást tartani.

Novemberben nem történt előrelépés a Verespatakra tevezett ciános technológiájú aranybánya ügyében sem. Gyurcsány a magyar kormány álláspontjáról annyit mondott, Magyarország tele van aggodalommal, és még számos kérdése van. Tariceanu szerint pedig pillanatnyilag még túl korai lenne, hogy véleményt alkossanak, de azt kijelentette, csak akkor valósul meg a bánya, ha a beruházó be tudja tartani az összes román és uniós előírást.

Sólyom László minderről határozottabb hangnemben szokott nyilatkozni. Többször jelezte, hogy elnöki tevékenysége egyik sarkalatos pontjának tartja a nemzeti összetartozás erősítését, máskor pedig leszögezte, hogy a határon túli magyarokra vonatkozó politikát alapvetően újra kell gondolni.

Sólyom szívügye a környezetvédelem is. Legutóbb januárban beszélt a verespataki aranybánya ügyéről. "Most van hetedik évfordulója a ciánszennyezésnek, amit nem szabad elfelejteni. Romániában egy éve alapvető téma ez Basescu elnökkel, hiszen alvízi ország vagyunk, és Nagybányát nem rendezték még. Ott van Verespatak is, a Maros sokszorosan fenyegetett víz, ezt szóvá kell tenni" - mondta. "Tűrhetetlen, hogy a szennyezés veszélye állandóan fennáll. Fel kell lépni ellene, meg kell nézni, milyen lehetőségek vannak erre, beleértve az egyeztetést és a nemzetközi egyezményeket" - jelentette ki máskor.

Wirth Zsuzsanna