Vágólapra másolva!
A mexikói Moreliában, az esztendő második szuperversenyén magyar idő szerint ma este 22.30-kor indulnak a sakkórák. A pénteken megtartott sorsoláson a tavalyi versenyhez hasonlóan Lékó Péter a 8-as számot húzta ki. Az első fordulóban az azeri Tejmur Radzsabov visszalépése miatt meghívott ukrán Vaszilij Ivancsuk ellen a sötét bábukat vezeti. A torna nagy rangadóval indul, a világranglista első és második helyezettje, a bolgár és az indiai exvilágbajnok, Veszelin Topalov és Viswanathan Anand mérkőzik meg egymással.

Látványos megnyitóval megkezdődött a linaresi szuperverseny, amelynek első félidejét a mexikói Moreliában játsszák le, majd a torna március 2-án Linaresben folytatódik. A sorsolás eldöntötte a kétfordulós, 20-as kategóriájú viadal menetrendjét. Lékó Péter a kihúzott 8-as számmal a tengerentúlon négyszer vezeti a sötét bábukat, majd az andalúziai városban négyszer ő teheti meg a nyitólépést. Nagymesterünk a harmadik játéknapon csatázik majd Topalovval, és a kétfordulós versenyre jellemző fordulók cseréje miatt a hetedik játéknapon mérkőzik meg Ananddal. A játszmák élő közvetítésekor némi perpatvar keletkezett a moreliai és a linaresi rendezők között, a legkönnyebben alighanem a www.playchess.com oldalon lesznek követhetőek a partik. Kezdetben a magyar sakkrajongókra is éjszakázás vár, február 25 után ki lehet pihenni a fáradalmakat, és március 2-án "helyreáll" a rend.

Lékó Péter nyolcadik "linaresi" szereplését a korábban háromszor is tornagyőzelmet aratott Vaszilij Ivancsukkal szemben kezdi meg, aki tizenharmadszor játszik a versenyen. Az ukrán olimpiai bajnok 37 évével a torna doyenje, és az azeri Tejmur Radzsabov visszalépése után az utolsó pillanatban kapott meghívást. Az internetes portálok nagy terjedelemben foglalkoznak a Radzsabovékat ért incidenssel, és elítélik a mexikói rendezőket, hogy nem is próbáltak segíteni a kirabolt nagymesternek. Önkéntelenül is felmerül a kérdés, hogy vajon a rablók elvitték-e az azeri titán számítógépét? A nemzetközi visszhangból érződik az aggodalom, ha az értékes elemzéseket, házivarikat tartalmazó gép idegen kezekbe került...

A linaresi tornák sorában immár a 29. viadalra kerül sor. Kezdetben egy volt a sok verseny közül, szárnyalását 1981-ben kezdte meg. Egyáltalán nem lebecsülendő, hogy akkor csak 13-as kategóriájúként jegyezték, hiszen az évek alatt az Élő-pontszámok sokat inflálódtak. Anatolij Karpov nyert a 12 résztvevő küzdelmében. Két évvel később Borisz Szpasszkij vehette át az elsőnek járó díjat. 1985-ben a jugoszláv Ljubomir Ljubojevic és a német Robert Hübner nyert. 1988-ban a holland Jan Timman volt a befutó, egy évvel később Vaszilij Ivancsuk aratott parádés győzelmet. 1990-ben színre lépett Garri Kaszparov, és rögtön győzelemmel mutatkozott be. Egy évvel később kapott egy fricskát Ivancsuktól, aki másodszor ünnepelt tornagyőzelmet, az ukrán nagymester Kaszparovot is legyőzve veretlenül lett első.

A FIDE akkori világbajnokát közismerten kemény fából faragták, 1992-ben kétpontos előnnyel végzett az élen, majd elsőségét megismételte. A legnagyobb riválisokat, Karpovot és Anandot is legyőzte, másfél pontos előnnyel nyert. Egy évvel később Karpov pályafutása egyik legfényesebb diadalát aratta, a 13 játszmából gyűjtött 11 ponttal fölényesen lett első, Kaszparov kétszer is botlott, a farncia Joel Lautier és Kramnyik tépázta meg tekintélyét, és 2,5 pontos hátránnyal lett holtversenyben második.

A csalódott világbajnok a következő évben kihagyta Linarest, ezt Ivancsuk bánta legkevésbé, 10 pontot ért el a 13 partiból, harmadszor lett tornagyőztes. A második helyezett Karpov is megőrizte veretlenségét, de a FIDE világbajnoka csak ötször tudott nyerni, ezzel szemben Ivancsuk hétszer fogadhatta legyőzött ellenfeleinek gratulációját. A hagyományos versenyek sorozata 1996-ban megszakadt, de 1997-ben ismét vendégül látták a sakkvilág elitjét. Kaszparov nem tudta megőrizni veretlenségét, első lett, de Ivancsuk megtréfálta. Vigasztalásul Kaszparov egy ponttal megelőzte feltörekvő honfitársat, Kramnyikot.

Egy évvel később a szervezők változtattak a lebonyolításon, a 14, illetve 12 résztvevős körversenyek helyett áttértek a kétfordulós formára. 1998-ban heten viaskodtak a 21-es kategóriájú versenyen, Anand lett az első és furcsa szenzációként Kaszparov a remikirály. A csalódott "király" 11 hónapos "önkéntes száműzetésre" ítélte magát, majd a 1999 januárjában tért vissza a sakkasztalhoz. Kaszparov pályafutása egyik legnagyobb sikereként emlékezik vissza az 1999-es tornagyőzelmére, 2,5 ponttal előzte meg Kramnyikot és Anandot, a 14 partiból 10,5 pontot szerzett.

A londoni Braingames világbajnoki döntőn Kramnyiktól elszenvedett veresége után már "leírt" ex-világbajnok hat éve még rátett egy lapáttal, 3 pontos előnnyel győzött! 2002-ben a második félidőben játszott jobban, fontos partiban verte meg a Linaresben bemutatkozó ukrán Ruszlan Ponomarjovot, másfél pontos előnnyel végzett az élen.

Lékó Péter négy éve fantasztikus tornagyőzelmet ért el, harcos játékfelfogásával meglepte riválisait. Négy győzelmével előzte meg a két nyerést elérő Vlagyimir Kramnyikot, aki egyedül őrizte meg a veretlenségét a nemes versengésben. Lékó megszakította Garri Kaszparov páratlan sikersorozatát, a világranglistát vezető orosz exvilágbajnok 1999 januárja óta tíz szuperversenyen játszott és kilencszer egyedül, 2000-ben Kramnyik társaságában holtversenyben lett első, 2003-ban Kaszparov kénytelen volt beérni a holtversenyes harmadik hellyel.

2004-ben Lékó éllovasként játszotta Vlagyimir Kramnyik ellen az első helyet eldöntő rangadót. A parti kritikus pillanatában túlértékelte esélyeit, vesztett, és végül félpontos hátránnyal a második helyre szorult az orosz világbajnok mögött. A 2005-ös viadalra újítottak a szervezők, a megszokott magas extrahonorárium helyett inkább a díjalapot növelték meg, ezzel próbálták fokozni a harci kedvet, a győztes 100 ezer eurót kasszírozhatott. A hétrésztvevős, kétfordulós viadal ezúttal 20-as kategóriájú, 2743-as Élő-átlagú volt. Lékó Péter az első fordulóban Garri Kaszparovval csapott össze, s remizett az orosz exvilágbajnokkal. A reményteljes kezdés nem párosult jó folytatással, Péter játékából hiányzott a tűz, a frissesség, sorban remizte a partikat. Az első félidő után Kaszparov félpontos előnnyel vezetett Anand és Topalov előtt. Kaszparovnak a 12. forduló után már másfél pont volt az előnye, de váratlanul tétje lett az utolsó fordulóbeli Topalov-Kaszparov partinak, győzelemmel a bolgár befoghatta az orosz sakkfenomént. Kaszparov fatális hibával vesztett, de sötéttel elért jobb eredménye miatt tornagyőztesként hirdették ki. Március 10-én megtartott sajtótájékoztatón sokkolta a sakkvilágot, bejelentette visszavonulását a profi sakkozástól.

Tavaly rendhagyó módon a hagyományos linaresi szuperverseny első félidejét a mexikói Moreliában rendezték meg, majd a 8 résztvevő az andalúziai városban folytatta szereplését. Topalov és Lékó immár hetedszer próbált szerencsét a sakkozás Wimbledonjának nevezett tornán, amely 2732-es Élő-átlagával 20-as kategóriájú volt. Lékó parádés kettős győzelemmel rajtolt, majd a negyedik játéknapon újabb győzelmet aratott. Topalov kikapott az orosz Peter Szvidlertől, majd az azeri Tejmur Radzsabov is csapást mért a bolgár világbajnokra. A mexikói első félidőt Lékó veretlenül, félpontos előnnyel zárta.

Az éllovas Lékó Linaresben folytatta remek szereplését, a 10. forduló után egypontos előnnyel vezetett. Topalov mesterhármassal holtversenyben már a második helyre jött fel. Nagymesterünk a 13. játéknapon mérkőzött meg másodszor Topalovval, és sakkvaksággal balszerencsés vereséget szenvedett a bolgár világbajnoktól. A döntő ütközet előtt Péter négyes holtversenyben állt az élen, és világossal játszott az örmény Aronjannal. Előző napi rontása rányomta bélyegét játékára, kikapott és csak negyedikként zárta szereplését, amit nagy csalódásként élt meg, hiszen 12 fordulón keresztül őrizte veretlenségét, és riválisainál kiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtott. A Világkupa-győztes Aronyian vehette át a győztesnek járó 100 ezer eurós díjat.

Lékó Péter számára sok tanulsággal szolgált a torna, és ezeket is hasznosítva készült az idei viadalra, amelyen a hagyományos időbeosztás mellett küzdenek a résztvevők, két-két óra negyven lépésre, 20 lépésre egy-egy óra, majd fél-fél óra a játszma befejezéséig.

A sorsolási számok sorrendjében a verseny résztvevői:
1.Vaszilij Ivancsuk (ukrán, 2750)
2. Veszelin Topalov (bolgár, 2783)
3. Peter Szvidler (orosz, 2728)
4. Magnus Carlsen (norvég, 2690)
5. Alekszandr Morozevics (orosz, 2741)
6. Levon Aronjan (örmény, 2744)
7. Viswanatan Anand (indiai, 2779)
8. Lékó Péter (magyar, 2749)

Az első forduló párosítása:
Ivancsuk - Lékó
Topalov - Anand
Szvidler - Aronjan
Carlsen - Morozevics

Lékó Péter további sorsolása:
II. ford. (február 18): Lékó Morozevics
III. ford. (február 19): Topalov - Lékó
IV. ford. (február 21): Lékó - Aronjan
V. ford. (február 22): Szvidler - Lékó
VI. ford. (február 24): Carlsen - Lékó
VII. ford. (február 25): Lékó - Anand

VIII. ford. (március 2): Lékó - Ivancsuk
IX. ford. (március 3): Morozevics - Lékó
X. ford. (március 4): Lékó - Topalov
XI. ford. (március 6): Aronjan - Lékó
XII. ford. (március 7): Lékó - Szvidler
XIII. ford. (március 9): Anand - Lékó
XIV. ford. (március 10): Lékó - Carlsen

Verőci Zsuzsa