A társasházak is adóznak

Egy társasház akkor fizet adót, ha például eladja vagy bérbe adja a közös tulajdont, vagy a közös képviselőnek megbízási díjat, munkabért fizet ki. Mikor és mennyi adót kell fizetnie, milyen bevallásokat kell benyújtania a társasháznak?

Az APEH honlapján is olvasható tájékoztató szerint a társasházközösségnek akkor kell bejelentkeznie az adóhatósághoz, ha adókötelezettsége keletkezik, tehát valamilyen bevételt szerez vagy adóköteles kifizetést teljesít. A bejelentést 15 napon belül kell megtennie, a nyomtatványboltokban is forgalmazott "Bejelentkezési lap a jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb társaságok és szervezetek részére" című formanyomtatványon. Milyen adókkal és járulékokkal kell számolnia a társasházközösségnek?

A társasházak kizárólag az szja-törvény alanyaiként adókötelesek a közös név alatt megszerzett jövedelem után akkor is, ha a tulajdonostársak nem kizárólag magánszemélyek, és akkor is, ha nincs is közöttük magánszemély tulajdonos.

Külön adózó jövedelmek

A külön adózó jövedelmek közül a társasházaknál is előforduló bevétel lehet az ingó és ingatlan vagyon átruházásából, kamatból, osztalékból, árfolyamnyereségből, tőkepiaci ügyletekből, természetbeni juttatásból, kamatkedvezményből, nyereményből származó bevétel. Ezeket - a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházásából származó bevételt kivéve - a rájuk vonatkozó jövedelemadó-szabályok szerint kell kezelni, vagyis a jövedelmet, az adót úgy kell a kifizetőnek vagy a társasháznak megállapítania és megfizetnie, mintha a jövedelem megszerzője magánszemély lenne. Mivel ezek után a jövedelmek után általában forrásadót kell fizetni, az adóztatás egyszerű, mert legtöbbször a kifizető szintjén rendeződik. Tehát az ilyen adózott jövedelmek miatt a társasházat már nem terheli további adókötelezettség, azt a tulajdonostársak közös döntéssel akár fel is oszthatják, és a magánszemély tulajdonostársnak nincs már további adókötelezettsége.

A közös tulajdonú ingatlanrész átruházásakor a társasház magánszemély tulajdonostársai választhatnak, hogy egyénenként fizetik meg az adót, vagy a társasház fog adózni. Amennyiben a közgyűlés határozata alapján egyénileg kell adózniuk, a lakásszerzési kedvezményt is tudják érvényesíteni. Ha nem így döntenek, akkor - miként a nem magánszemély tulajdonostársaknál - az átruházásból származó bevétel 25 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni, és ez független attól, hogy mennyi idő telt el a szerzést követően. A társasházat is megilleti a lakásszerzési kedvezmény, ha ezt a jövedelmet olyan lakáscélú felhasználásra fordítja, amelynek eredménye a közös tulajdon bővülése (pl. a közös tulajdonban lévő gépkocsi-tárolót értékesíti és a jövedelmet a közös tulajdonban levő gondnoki lakás bővítésére használja fel).

Egyéb jövedelmek

A társasház további adókötelezettségét az adóévben könyvelt bevételek alapján állapítják meg. A fentiek szerinti külön adózó jövedelmeket figyelmen kívül hagyva, a többi bevételből - a közös tulajdonú ingatlanrész bérbeadásából származókat is ideértve - le kell vonni a tulajdonostársak által közös költségre, felújításra befizetett összegeket, továbbá a társasház által közvetített szolgáltatásként továbbszámlázott ellenértéket és minden olyan tételt, amelyet az szja-törvény szerint nem kell figyelembe venni a jövedelem kiszámításánál. A levonások után fennmaradó bevétel teljes egészében jövedelemnek számít, amely után 25 százalék adót kell fizetni, ha az adó levonása után fennmaradó jövedelmet a társasház nem osztja fel a tulajdonostársak között, hanem felhasználja működésére, felújítására. Amennyiben a jövedelmet felosztják a magánszemély tulajdonostársak között, a tulajdoni hányaduk arányában kifizetett teljes összeg jövedelemnek számít, ami után 35 százalék adót kell fizetni. Ezt a társasháznak kell levonnia, befizetnie és bevallania. A társasháznak fizetett adóköteles összegből a 25 százalék adót a kifizetőnek kell levonnia és befizetnie.