Tyúknevelésre biztat a fizetését felajánló polgármester

Legutóbbi határozatában lemondott tiszteletdíjáról a Nógrád megyei Nemti község összes képviselője, és a polgármester is felajánlotta fizetésének egy részét, hogy a pénzből uniós pályázatokhoz teremtsék elő a falu önrészét. Megtérülő fejlesztésekről nem álmodnak, hiszen kötelező feladataikra sincs elég pénzük, de a polgármester reményei szerint a felajánlás talán ráébreszti a falusiakat: a segélyosztó kassza nem végtelen, és maguknak kell tenniük a jobb életért.

"Pár forint csak, de ennek a falunak még így is sokat jelent" - értékelte Nemti község polgármestere azt a pénzt, amit a helyi képviselők gyakorlatilag saját zsebükből tettek vissza a közösbe a testület legutóbbi döntésével. A Nógrád megyei falu közgyűlése ugyanis olyan rossznak ítélte meg a település helyzetét, hogy az egyik képviselő javaslatára mindannyian lemondtak mintegy 12 000 foritos képviselői tiszteletdíjukról, a polgármester pedig fizetésének egy részét ajánlotta fel. Reményeik szerint ebből egy év alatt másfél millió forintot takaríthatnak meg, ami 15 millió forintnyi beruházás kötelező önrészét is jelentheti a falu számára.

Nem egyedi eset ez - magyarázta az [origo]-nak Erős Róbert polgármester: tudomása szerint más falvakban, például Mátranovákon is lemondtak már juttatásaikról a községi képviselők. Egyébként eddig is sokszor a - valóban csak jelképes nagyságú - tiszteletdíjból dobták össze a költségeket a falu rendezvényeire - tette hozzá. A különbség az, hogy most már ki sem veszik az összeget a költségvetésből, így a jövedelemadót sem kell kifizetni utána az államnak.

Az adakozás célja kettős: egyrészt kényszer, mert - mint a polgármester fogalmazott - "sajnos egyébként nem nagyon vannak olyan pénzek, amikkel gazdálkodhatnánk". Másrészt a község vezetői szeretnének a jó példával elöl járni: "a jövőben kénytelenek leszünk adót emelni, és nem akarjuk, hogy az emberek azt érezzék, mi itt önkényesen sarcoljuk őket" - magyarázta.

Hogy ne a segélyekre várjanak

Erős szerint a tiszteletdíjról való lemondás legfontosabb üzenete, hogy jelzi a falusiak felé: itt is van egy költségvetés, és ebből csak azt a pénzt tudják szétosztani, ami bejön. "A falusi egyszerű emberek közül ugyanis sokan azt hiszik, hogy az önkormányzat egy pénzeszsák, hogy itt mindig van pénz, és mindig lehet jönni segélyért. Nekünk gyakorlatilag nincs is mérlegelési jogunk, mert mindenki tudja, milyen segély járhat neki, pedig a szociális segély 10 százalékát is az önkormányzatnak kell állnia, és ez jelentős kiadás" - vázolta a helyzetet a polgármester.

A cél az lenne, hogy ne csak a képviselők, de sok magát elhagyó falusi is önmérsékletet gyakoroljon. Meg kell próbálniuk önmagukról gondoskodni, és nem munkanélküliként szívni a napi három doboz cigarettájukat az elgazosodott kertjében - magyarázta Erős. Szerinte ugyanis falun az alapvető élelmiszereket mindenki meg tudná termelni magának, lehet tyúkot tartani, gyümölcsöt termelni, és már ez a szándék is nagy előrelépés lenne a segélyekben való örök bizalom helyett.

Egy az [origo] által megkérdezett falusi ugyanakkor azt mondta, a község vezetőinek igyekezete ellenére sem lehet megváltoztatni az embereket. "Aki 10 éve elobta a kalapácsnyelet, az már nem veszi fel soha" - fogalmazott a férfi, aki maga 38 éve dolgozik, és elmondása szerint sosem kért még segélyt. Igaz, a képviselők adakozását ő is jó kezdeményezésnek tartotta.

Hogy teljesítsék, amit kötelező

Erős Róbert reményei szerint a képviselők megtakarított tiszteletdíjából - a példamutatás mellett - fontos beruházásokat valósíthat meg a falu. Kifizetődő, megtérülő fejlesztésekre ugyanakkor nem is gondolnak, mivel az, hogy a község az újnak már nem is mondható uniós normáknak megfeleljen, hosszú időre elviszi a pályázatokkal remélhetőleg megtízszerezett megtakarítást. A faluban sürgető lenne egy esővíz-elvezető rendszer kiépítése, a közbiztonság növeléséhez pedig őrszolgálat létrehozását tervezik - sorolta a polgármester.

A költségek azonban határt szabnak az álmoknak: a vízelvezetéshez az előzetes tanulmányterv önmagában is 1,6 millió forint lesz, az orvosi rendelő akadálymentesítéséhez kapott árajánlat pedig a pályázaton nyerhető összegek mellett is 2 milliós terhet rótt volna az önkormányzatra. "Ez a beruházás többe került volna, mint amennyit a rendelő épülete önmagában ér" - szemléltette Erős a szerinte irreális kötelezettségeket, amelyekre valószínűleg még sokáig várni kell Nemtiben.