1983-ban jelent meg a genti születésű, szigorú katolikus neveltetésben részesült író talán leghíresebb könyve, Het verdriet van Belgie (Belgium bánata) címmel. A regény egy Walle nevű flamand faluban játszódik, cselekménye a második világháború előtti időktől a háború utáni korszakig tart, és azt az érzékeny témakört boncolgatja, miként működtek együtt belga állampolgárok a nácikkal.
Dorothea van Male álnéven 1971-ben jelentette meg Schola Nostra című regényét. De használta még a Jan Hyoens és a Thea Streiner álnevet is.
Claus több ezer oldal verset, 35 saját színművet és több mint húsz regényt, számos esszét, filmszöveget, librettót írt, 31 művet fordított le idegen nyelvről. Magyarul Mendemondák című kötete 2000-ben az Európa Kiadó gondozásában, kisebb írásai pedig a Nagyvilág című folyóiratban jelentek meg.
Többször jelölték irodalmi Nobel-díjra, de soha nem kapta meg a kitüntetést.