Újra kezdődött a per az egyházi vezetők múltjáról

Újra kezdődött az egyházi vezetők ügynökmúltját firtató polgári per a Fővárosi Bíróságon, amelyet az [origo] korábbi újságírója indított el. Hétfőn a Fővárosi Bíróság leginkább azzal foglalkozott, hogy idejében indított-e pert az újságíró.

Az eljárás előzménye, hogy 2005-ben az [origo] akkori újságírójának megkeresésére Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója, Frenkl Róbert, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője, Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, továbbá a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részéről Seregély István elnök, Bosák Nándor alelnök, illetve Veres András titkár úgy nyilatkozott: nem közszereplő.

Így az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára nem adhatta ki azokat a dokumentumokat, melyekből kiderülhetett volna, hogy együttműködtek-e az egyházi vezetők a pártállam titkosszolgálataival. Ezután fordult az újságíró felperesként a Fővárosi Bírósághoz annak megállapítását kérve: közszereplőnek minősülnek-e az egyházak élén álló személyek.

A református egyház szintén megkérdezett vezetője, Bölcskei Gusztáv korábban már közszereplőnek vallotta magát, így róla kiderülhetett, hogy a levéltárban őrzött dokumentumok szerint nem állt kapcsolatban az állambiztonsággal. A református egyház vezetője így nem vált az eljárás alperesévé.

A többi perbe vont egyházi méltóság közül már csupán Zoltai Gusztáv tölti be hivatalát, Frenkl Róbert, Szebik Imre, Seregély István, Bosák Nándor és Veres András már megvált akkori egyházi tisztségétől.

A Fővárosi Bíróság 2007 februárjában már nem jogerősen kimondta, hogy az egyházi méltóságok közszereplőnek minősülnek, így a levéltárnak ki kell adnia a rájuk vonatkozó iratokat. Ám a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon formai hibákra hivatkozva hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést, és új eljárást rendelt el.

A megismételt eljárás első, hétfői tárgyalásán a Fővárosi Bíróság javarészt azzal foglalkozott, hogy idejében indított-e pert az újságíró, vagy elkésett, és ezért érdemi vizsgálat nélkül elutasítandó a keresete. Több, a tárgyaláson részt vevő jogász is úgy vélte: az állambiztonsági levéltárról szóló törvény ellentmondásos, nehezen értelmezhető, eljárási szabályai szinte megoldhatatlan nehézség elé állítják a jogalkalmazót.

A Fővárosi Bíróság újra át fogja tekinteni a határidők kérdését, és ha elkésettnek ítéli a keresetet, akkor elutasítja, ha nem, akkor folytatódik az egyházi vezetők ügynökmúltját firtató polgári per a Fővárosi Bíróságon.
Az Élet és Irodalom 2006. március 3-i számában Ungváry Krisztián történész öt katolikus főpapról, köztük Seregély István egri érsekről állította, hogy a Kádár-korszakban beszervezték.