Szépeket mond egymásról Szíria és Izrael

Szokatlanul békülékeny hangnemben nyilatkozott a szíriai külügyminisztérium a - török közvetítéssel - Izraellel felújított béketárgyalásokról, miközben jeruzsálemi kollégája már a Golán-fennsík visszaadásának feltételeit sorolta. A két ország hivatalosan még mindig hadban áll egymással, de most mindkét állam vezetőinek jól jönne a diplomáciai siker. A békéhez azonban még rengeteg kérdést kell tisztázni.

Rövid és száraz, de drámai bejelentés - így értékelte a Der Spiegel közel-keleti tudósítója az izraeli kormányfő irodájának bejelentését, amely szerint török közvetítéssel újrakezdődtek a béketárgyalások Szíria és a zsidó állam közt. A nyolc éve egyszer már befagyasztott tárgyalások legfontosabb témája az Izrael által 1967-ben megszállt, 1981-ben pedig annektált Golán-fennsík hovatartozása.

A tárgyalások tényét megerősítette Szíria is, amely hivatalosan még mindig - az 1973-as Jom Kippur háború óta - hadban áll Izraellel, és amelynek feltételezett nukleáris létesítményei ellen tavaly szeptemberben intézett légitámadást az izraeli légierő. A szíriai külügyminisztérium szokatlanul békés hangon nyilatkozott a tárgyalásokról, amelyen mindkét fél "kifejezte jó szándékát a béke érdekében". Vali Muhallem külügyminiszter szerint Izrael hajlandónak mutatkozott arra, hogy visszavonuljon az 1967-es határok mögé.

Izrael ezt nem kommentálta, Cipi Livni külügyminiszter csütörtökön csak arról beszélt, hogy Szíriának "be kell szüntetnie a terrorizmus, beleértve a Hezbollah, a Hamász és természetesen Irán támogatását". A külügyminiszter problematikusnak nevezte Szíria kapcsolatait Iránnal, utalva arra, hogy Izrael szerint az iszlám köztársaság támogatja a Hezbollah radikális síita gerillacsoportot Libanonban és a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista szervezetet.

A közvetítő Ali Babacan, török külügyminiszter szerint is jól sikerült a tárgyalások felújítása: "a két fél elégedett volt azzal, hogy a tárgyalások, amelyeket három napon át, hétfőn, kedden és szerdán folytattak Isztambulban, lehetővé tették, hogy közös kiindulási pontokat találjanak" - jelentette ki újságírók előtt, majd hozzátette azt is, hogy a megbeszélések időszakos jelleggel folytatódni fognak.

Politikai érdek

Megfigyelők szerint a béketárgyalások felújítása mindkét félnek hasznára válhat. Ehud Olmert izraeli miniszterelnök a Golán visszaadásának és a békekötés lehetőségének felvillantásával egy rövid időre feledtetni tudja a személyét körülvevő botrányokat, és ismét a béke apostolának képeben tetszeleghet. Ez azonban valószínűleg nem tart sokáig, mivel a rendőrség péntek reggel ismét kihallgatja a kormányfőt, akit azzal gyanúsítanak, hogy több mint százezer dollárnyi törvénytelen támogatást fogadott el.

A Der Spiegel tudósítója szerint Olmert pártjában már az utódlásról tárgyalnak, ezért a miniszterelnöknek különösen nagy szüksége lenne a sikerre. Nem tudja azonban megismételni elődje, Ariel Saron akcióját, aki egyoldalúan döntött a gázai kivonulásról. A kivonulást ugyanis a lakosság többsége (a vallásos szélsőségesek kivételével) és a hadsereg is támogatta. A Golánról azonban a fiatalabb generációk úgy gondolják, mindig is Izrael része volt, és biztonsági garanciák nélkül pedig katonailag is veszélyes lenne a feladása.

Bassár el-Aszad szíriai elnök számára ugyanakkor az esetleges békekötés - az ország területi integritásának visszanyerésén túl - lehetőséget teremtene arra, hogy kitörjön a nemzetközi elszigeteltségből. Szíriát az Egyesült Államok a terrorizmust támogató országok közt tartja nyilván, és még a hajdani arab szövetségesek is neheztelnek rá azért, amiért túl szoros kapcsolatokat ápol Iránnal, illetve még mindig megszállva tartja Libanon egy részét.

Kilátás, víz és drúzok

A Golán-fennsík majdnem ezer méterrel magasodik a Genezáreti tó fölé, tetejéről be lehet látni (és lőni) Izrael egész északi részét. A hatnapos háború előtt a szíriai hadsereg betonbunkereket és tüzérségi állásokat épített ki, amelyekkel tűz alatt tarthatták a zsidó településeket. 1967-ben ezért döntött úgy az izraeli hadsereg, hogy egy merész és véres akció keretében elfoglalja. Ahhoz tehát, hogy Izrael visszaadja a területet, valódi garanciákat kell kapnia, arra nézve, hogy nem jelennek meg a fennsíkon ismét a szíriai ágyúk.

Izrael számára aggasztó kérdés Szíria feltételezett nukleáris programja is, a békekötéshez elengedhetetlen ennek feladása vagy nemzetközi felügyelet alá helyezése. A két országnak meg kell egyeznie vízjogi kérdésekről is, hiszen a fennsík tövében fekvő Genezáreti tó Izrael legfontosabb édesvízforrása, a tavat pedig a hegyekben eredő vízfolyások táplálják. Ha a fennsík visszakerülne Szíriához, ki kellene költöztetni több mint 16 ezer zsidó telepest is.

A Golán-fennsík esetleges visszaadásával furcsa helyzetbe kerülnének az ott élő drúzok is (a drúz szekta az iszlámból vált ki a 11. században, követői egyfajta lélekvándorlásban hisznek). A körülbelül 20 ezer goláni drúz egy része az elmúlt évtizedekben elfogadta Izrael fennhatóságát, felvették az állampolgárságot, sőt, az izraeli hadseregben is szolgálnak. A fiatalabb generációk már héberül beszélnek, de családi kapcsolatok még mindig Szíriához kötik őket, ahol a drúzok többsége él.