Kissé erősödött a forint

Nem változott jelentős mértékben a forint árfolyama, a bankközi devizapiacon péntek délután 244,30/40 forint volt az euró a reggeli 244,60/70-es és a csütörtöki 244,80/95-ös szint után. Nem került sor ugyanakkor a többek által várt "támadásra" a 240 forint/eurós szint ellen, de még annak előkészítése, az árfolyam fokozatos eltolása sem következett be.

A kereskedők a pénteki üzletmenetet meglehetősen visszafogottnak minősítették; már a jegybank monetáris tanácsának hétfői döntése határozta meg a piacot, s egyelőre elsősorban kivárást idézett elő. Az euró a nap során 245,40 forintig erősödött, de ez a trend már délelőtt leállt, megfordult, és az árfolyam folyamatosan jutott el 244,20 forintig; az elemzők szerint ezt a mozgást többek között az okozta, hogy a lengyel miniszterelnök szerint az erős zloty segít az ország gazdaságának; a hírre tovább erősödött a zloty, és magával húzta a többi régiós devizát, így a forintot is.

A forint heti "egyenlege" meglehetősen kedvező: míg egy hete 247,00/10, két hete pedig 252,10/30 forint volt az euró árfolyama, pénteken már az volt a hír, hogy nem jutott el a 240-es küszöbig. Az elemzők szerint a rövid távú mozgásokat az MNB hétfői döntése határozza majd meg. A hétfői kereskedés azért lesz még különleges, mert sem az amerikai, sem a londoni piac nem lesz nyitva, így a budapesti kereskedés elesik sok, máskor biztos kapaszkodótól.

A pénteki adásvétel a dollár piacán is a forint erősödését hozta: az amerikai devizát 155,00/10 forinton jegyezték a csütörtöki 155,50/60 forint után.

Londonban a forintról

Az erősödés ellenére alulsúlyozottság felé mozdult a forint a nemzetközi portfoliókban. A forint árfolyamkiugrásával együtt is nőttek a rövid forintpozíciók a felzárkózó piacokon aktív globális befektetési alapok portfolióiban, áll a JP Morgan, az egyik vezető londoni befektetési ház pénteken közzétett májusi felmérésében.

A nemzetközi pénzügyi szolgáltató, amely a vizsgálatba bevont befektetési alapok adataiból havi indexeket közöl a felzárkózó piacokon tartott portfolió-befektetői pozíciók változásáról, májusban 168 - a felzárkózó térség adósság- és devizapiacain összesen 399 milliárd dollárnyi befektetői tőkét kezelő - alap adatait összegezte.

A cég havi felméréseiben arról kérdezi az alapokat, hogy milyen mértékben tartják portfoliójukban felül- vagy alulsúlyozott pozícióban a vizsgált felzárkózó térség befektetési konstrukcióit. A válaszokat a ház - az alapkezelők tényleges feltörekvő piaci befektetéseivel súlyozva - plusz 10-től (jelentősen felülsúlyozott) mínusz 10-ig (jelentősen alulsúlyozott) terjedő skálán dolgozza fel.

A jelentés felzárkózó Európával foglalkozó fejezete szerint az alapok portfolióiban tartott forintbefektetésekben a hosszú és a rövid pozíciók egyenlege a decemberben és novemberben mért, még enyhe felülsúlyozottságot - vagyis a hosszú pozíciók túlsúlyát - jelző plusz 0,7, a januári semleges helyzet, a februári, már határozott alulsúlyozottságra utaló mínusz 1,2, a jelentős javulást mutató márciusi mínusz 0,7 és a mínusz 1,2-re visszacsúszó áprilisi index után májusban valamelyes további süllyedéssel mínusz 1,3 volt.

A JP Morgan ezzel együtt is úgy tartja, hogy az idei második-harmadik negyedévre adott 260 forintos árfolyam-előrejelzése egyre inkább borúlátónak tűnik, annak ellenére is, hogy változatlanul vannak politikai kockázatok, és a világgazdasági növekedéssel kapcsolatos várakozások továbbra is ingatagok. A ház előrejelzése szerint a magyar gazdaság külső finanszírozási igénye az idén a GDP-érték 3,5 százaléka körüli szintre süllyed, aminek a kétharmadát fedezni fogja a nettó működőtőke-beáramlás a tavalyi 25 százalékos FDI-fedezettség után. Mindemellett a régi erős sávszél alatt meglévő valószínű opciós limitek "mágnesként vonzhatják" a spekulánsokat, ami még lejjebb nyomhatja az eurót a forinttal szemben.

Egy másik nagy befektetési ház, a Barclays Capital szintén pénteken kiadott elemzésében ugyanakkor úgy vélekedik, hogy jóllehet az MNB monetáris tanácsa nagyon hitelessé vált, miután az inflációs problémákra válaszul, a gazdaság gyengesége ellenére 0,75 százalékpontos emelést hajtott végre az idén, a forint azonban "aránytalan" mértékben reagált erre, valamint a magyar és az euróövezeti hozamszintek különbségének szélesedésére.

A hozamkülönbség az idén eddig 1,00 százalékponttal nőtt, a forint ugyanakkor 8 százalékkal erősödött, ami "kiterjedtnek" tűnik, tekintve, hogy a forint ezzel több évi csúcsra kerül, miközben a hozamkülönbségek nincsenek több évi magasságban. A magyarországi alapfolyamatokkal kapcsolatos befektetői várakozások nem javultak markánsan, a politikai kockázat "érdemi", miután a kormányzó szocialista párt lemaradt a népszerűségi listákon, és egykori koalíciós partnerére van utalva bármely parlamenti törvény elfogadtatásához, a folyómérleg finanszírozásának minősége pedig gyenge.

A ház szerint az alapvető piacmozgató tényezők között lesz az SZDSZ június 7-ei tisztújító gyűlése, amely után kiderül, hogy az új vezető hajlik-e az együttműködésre a miniszterelnökkel.

A 2009-s költségvetésről augusztusban kezdődnek a tárgyalások, ami ismét piaci idegesség forrása lehet, különösen akkor, ha költségvetési lazítás jelei mutatkoznak, áll az elemzésben. A Barclays Capital ennek alapján azt várja, hogy három havi távlatban a forint visszamozdul 255-re, jóllehet "parttalan" gyengülést a cég nem vár, miután szerinte az MNB jó eséllyel hétfőn kamatot emel, és tovább fog szigorítani, ha a forint gyengülésnek indul.