GKI: Politikai vita gyengítheti a forintot

Ősszel a forint gyengülése várható, és a nemzeti valuta év végi árfolyama a költségvetés elfogadásától is függ majd - áll a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült júliusi előrejelzésében. A társaság szerint a gazdaság idén túljut a mélyponton, és éves szinten 6,5 százalék infláció mellett 3 százalék körüli gazdasági növekedés várható.

A kutatók úgy vélik, hogy az év során a forint némi gyengülése várható. Ősszel ugyanis bizonytalanságot és akár a nemzeti valuta jelentősebb gyengülését is okozhatja, ha a kisebbségi kormány nehezen tudja a 2009-es költségvetést előkészíteni. Ebben az esetben a költségvetés elfogadása visszaerősödést hozhat, míg a költségvetés elfogadásának esetleges meghiúsulása további gyengüléshez vezethet.

Szerintük a forint árfolyamának júliusi ugrásszerű erősödését elsősorban a magas jegybanki alapkamat, illetve állampapír-piaci kamatszint magyarázza. Ugyanakkor szerepet játszhatott ebben spekulációs megfontolás, a régió kedvezőbb nemzetközi pénzügyi megítélése és a javuló külső és belső egyensúly is.

Az áruk szélesebb körét érinti a drágulás

A kutatók szerint idén átlagosan 6,5 százalék, az év végén 5,5 százalék körüli áremelkedés várható. Az élelmiszerek és a háztartási energiahordozók ára azonban 10 százalék fölötti ütemben emelkedik. A maginflációs mutató a májusi 5,9 százalékról 5,8 százalékra mérséklődött, ami csak lassú árcsökkenést vetít előre.

Idén júniusban az árak az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal emelkedtek, a tizenkét havi index 7 százalékról 6,7 százalékra csökkent. Ugyanakkor a drágulás a termékek egyre szélesebb körét érinti.

A zöldségek olcsóbbá, a húsok drágábbá váltak

A zöldségek, gyümölcsök ára 7,3 százalékkal mérséklődött, a húskészítményeké viszont egyetlen hónap alatt 3,3 százalékkal emelkedett.. Az élelmiszerek ára így összességében 0,4 százalékkal csökkent. A ruházati és fogyasztási cikkek ára kissé mérséklődött. Az üzemanyagárak további 2 százalékkal emelkedtek.

A foglalkoztatottak száma csökkent, a 7,6 százalékos munkanélküliségi ráta az év elejinél kedvezőbb, de az egy évvel korábbinál magasabb. A kiskereskedelmi forgalom eddig 2,1 százalékkal mérséklődött.

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak egy főre jutó bruttó átlagkeresete 2008 első öt hónapjában 195 700 forint, nettó átlagkeresete 120 500 forint volt. A bruttó átlagkeresetek összességében 7,9, a nettó átlagkeresetek 7,2 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest.

Lassul a keresetek értékvesztése

A nettó átlagkereseteken belül a versenyszférában 8,9 százalékos, a költségvetési intézményekben pedig 4,1 százalékos nettó keresetnövekedés következett be. A költségvetési intézményeknél a 13. havi fizetések változó kifizetési rendje is tükröződik.

A nemzetgazdaság egészében 2008 elején a reálkeresetek hónapról hónapra egyre mérsékeltebb ütemben csökkentek, az első öt hónap átlagában pedig már 0,3 százalékos növekedés következett be.

Ez a versenyszektorban 2 százalék körüli bővülést, a költségvetésiben 2,5 százalék körüli csökkenést jelentett. Az év egészében a versenyszektorban 2 százalék körüli növekedésre, a költségvetési szférában stagnáló reálkeresetre lehet számítani.

Európa nem gyorsítja a magyar gazdaságot

Májusban az európai gazdaság szerény növekedése miatt az ipari export és a termelés is jelentősen lelassult. Ugyanakkor a belföldi piacra termelő ágazatok visszaesése - a keresletcsökkenés mérséklődése - egyre kisebb.

Az idei év első öt hónapjában az ipari termelés 6,9 százalékkal bővült, az építőipar teljesítménye 12 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelemben az áruexport dinamikája továbbra is meghaladta az importét, az öthavi külkereskedelmi mérleg 400 millió eurós többletet mutat.