Európával együtt lassul hazánk gazdasága

Az európai konjunktúra lassulása már egyértelműen tükröződik a magyar makrogazdasági adatokban is, ami felerősíti a növekedés lefelé mutató kockázatait - mondták el az MTI-nek a pénteken közzétett külkereskedelmi adatokat értékelve banki elemzők.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az előzetes adatok alapján közölte a külkereskedelmi termékfogalom első félévi alakulását; az egyenleg az egy évvel korábbihoz képest ugyan 634 millió euróval javult, a többlet 468 millió euró lett, az export dinamikája azonban csökkent. Az első becslés szerint júniusban 100 millió euró volt a többlet, 37 millió euróval kevesebb mint egy éve, és ebben a hónapban a kivitel 7,6 százalékkal a behozatal pedig ennél kissé gyorsabban, 8,4 százalékkal bővült.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője úgy vélte, bár a konszenzusnál alacsonyabb lett a többlet, az adatok összességében nem rosszak. Ami szerinte aggasztó lehet, az import dinamikája, ami 15 hónapja először haladta meg az exportét. A külkereskedelmi és a korábban közölt ipari termelési adatokban is egyértelműen tükröződik az európai konjunktúra lassulása, ami a magyar növekedési kilátásokat is rontja - mondta.

Nem a forint a visszaeső export felelőse

Az export dinamika visszaesésében az erősödő forint nem játszott meghatározó szerepet, hiszen a magyar kivitel túlnyomó többségét adó multinacionális cégek teljesítményére nem volt olyan jelentős hatással. Az importot kétségtelenül olcsóbbá tette, de az ipari megrendelések már hónapokkal ezelőtt, még gyengébb forint árfolyam mellett előrevetítették a lassulást - tette hozzá.

Németh Dávid, az ING Bank elemzője mindehhez hozzátette, hogy a folyamatok alapján a kivitel bővülési üteme tartósan 10 százalék alatt maradhat. Véleménye szerint az export-import olló megfordulása is tartós lehet, azaz a behozatal bővülése a következő hónapokban is meghaladhatja a kivitelét.

Mindez azonban nem meglepetés - tette hozzá - megemlítve, hogy a belföldi fogyasztás lassú növekedése és az állami beruházások bővülése is az import növekedését erősíti.

Magyarország az elemző szerint a globális lassulás hatásait tekintve kedvezőbb helyzetben van, mint például Szlovákia, mivel a lassulás sokkal erőteljesebben hat az autóiparra, mint Magyarország húzó exporttermékeire, a mobilra és a gyógyszerekre.

Mindennek ellenére Németh Dávid nem tartotta aktuálisnak GDP előrejelzésük módosítását, a második negyedévre 1,6 százalék, az év egészére 2,1 százalék bővülést prognosztizálnak. Úgy vélte ugyanis, hogy a növekedést lassító hatásokat tompítja a belföldi fogyasztás és az állami beruházások növekedése.