Simor növelné a bankrendszer átláthatóságát

A magyar bankrendszer régiós összehasonlításban is fejlett, de átláthatóságát növelni kellene - mondta Simor András jegy elnök az Európai Parlament Magyar Néppárti Delegációja által szervezett budapesti konferencián pénteken.

Az MNB elnöke kiállt a teljes listás lakossági hitelnyilvántartás, azaz a pozitív adóslista létrehozása mellett, amit - az eddigi próbálkozások során - az adatvédelmi biztos eddig mindig kifogásolt. A jegybankelnök szerint megoldást jelentene, ha a nyilvántartásban csak azok az adósok szerepelnének, akik maguk is hozzájárulnak a közzétételhez.

A bankrendszer fejlettségét az is mutatja, hogy a visegrádi államok közül Magyarországon a legmagasabb a hitelállomány GDP-hez viszonyított aránya - mondta. Hozzátette: a magyarországi bankpiac pozitív megítélését nagyban segíti, hogy nemzetközi összehasonlításban is magas a bankok tőkére, illetve eszközállományra vetített jövedelmezőségi mutatója (ROE,ROA). Több szempontból is pozitívnak nevezte, hogy az anyabankokat tekintve sokszereplős a szektor, a tulajdonosi koncentráció alacsony.

Ugyanakkor hozzátette, hogy más a kép a hiteltermékek és szolgáltatások alapján, míg a vállalati termékek esetében nagyjából kiegyensúlyozott a piac, a lakossági termékeknél, különösen a hiteleknél viszonylag nagy a koncentráció. Néhány nagybank uralja a lakossági piacot, amelyek meghatározóan érvényesítik kamataikat, illetve díjtételeiket, ezért a banki verseny feltételein a jövőben javítani kell - mondta Simor András. Megjegyezte, hogy "Mérsékelni kellene Magyarországon a bankváltás költségeit, mivel ez gyakran visszariasztja az ügyfeleket attól, hogy egy új, jobb bank szolgáltatásai után nézzenek".

Járai: aggasztóak az emelkedő forrásköltségek

Járai Zsigmond, volt jegybankelnök a világméretű jelzálogpiaci válsággal összefüggésben kifejtette, hogy ugyan a magyarországi bankrendszer közvetlenül nem érintett, közvetve azonban a krízisnek számos negatív hatása lehet a bankrendszerre és a gazdaságra egyaránt. Ezek közé sorolta a hitelintézetek emelkedő forrásköltségeit, ami előbb-utóbb drágítja hitelezést és kedvezőtlenül hat a gazdaság szereplőire is.

Hangsúlyozta, hogy csökkenteni kell a magyar gazdaság sebezhetőségét, szigorú államháztartási politikára van szükség és le kell faragni a közkiadásokat. Ellenkező esetben lassú gazdasági növekedés mellett növekvő államadóssággal, emelkedő inflációval nézhet szembe az ország - mondta.

Járai Zsigmond véleménye jóval kedvezőtlenebb volt a magyar bankrendszerről, a profithajszát okolta a banki szolgáltatások magas költségeiért és úgy vélte, hogy a világ fejlettebb részével összehasonlítva, a teljes termékpaletta alapján a magyar bankszektor elmaradottnak tekinthető.

A másodlagos jelzálogpiaci válság már eddig is drágította a bankok forrásköltségeit, a jövőben ez a folyamat felerősödhet, ami végső soron beszűkítheti a magyarországi hitelezést - figyelmeztetett.

Járai Zsigmond szólt arról is: a 80 százalék feletti külföldi tulajdon miatt az ügyfeleknek, de a felügyeletnek is kevés a rálátása az anyabankokban zajló folyamatokra. Példaként ismertette: az egyik legjelentősebb, csődbe jutott amerikai befektetési bank 6 százalékos tulajdonosa annak a biztosítónak, amelyben ő is tulajdonos. Korábban azt hitték, ez a bank stabil lábakon áll, kiderült, hogy nagy összegű kockázatos portfólióval rendelkezik.

Véleménye szerint erősíteni kellene a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), a Magyar Nemzeti Bank (MNB), illetve a Pénzügyminisztérium (PM) együttműködését az ellenőrzésben, sőt nem tartotta kizártnak a PSzÁF és az MNB összevonását sem.