A téli olimpia árnyékában: Jahorina, az ismeretlen síterep

Amikor az ember azon vitatkozik ismerőseivel, szlovák vagy osztrák sípályákat keressen fel inkább, illetve az árérték-arányok mennyiben határozzák meg az élvezeteket, akkor nehezen hitethető el bárkivel, hogy délkelet felé haladva a még felfedezésre váró téli paradicsom várja őket Bosznia-Hercegovina szívében. Irány Jahorina - talán örökre?!

Az elhatározás utáni legnagyobb problémát a távolság jelenti. Nem mintha Budapesttől olyan közel lennének a Salzburg környéki, tiroli, karintiai síterepek, ám az 500-700 km-es távot autópályán könnyedén legyűrheti az ember.

Aki azonban az 1984-es téli olimpia alpesi versenyinek színhelyére, Jahorinára tart, annak szembesülni kell azzal, hogy Budapest-Dunaújváros, illetve Szarajevó előtt mintegy 30-es szakaszon találkozik csak autópálya-szakasszal. A többit a hagyományos útviszonyok között kell megtennie.

Budapest, Dunaföldvár, Szekszárd, Udvar (határátkelőhely), Eszék, Djakovo, Samac (horvát-bosnyák határ), Doboj, Zenica, Szarajevo, Pale, Jahorina a kiválasztott útvonal, ez a magyar fővárostól mintegy 600 km, amit nyolc-tíz óra alatt lehet teljesíteni.

A látvány sok mindenért kárpótol, Bosznia gyönyörű ország, amely ha egyszer kilábal az 1992-95 közötti háború újjáépítéséből és etnikai problémáiból, akkor a Balkán egyik legcsodálatosabb helye lehet. A hegyvidék így is lenyűgöző, Szarajevó (leszámítva történelmi belvárosát) azonban csalódás. Utunk során a központ (Centar) felé haladunk, a villamossal együtt kerüljük meg szinte a belvárost, s haladunk Pale városa felé.

Március közepén Szarajevóban már nyoma sincs a télnek, 15 Celsius-fok, a nyomorúságos, szétlőtt házak között pólóban és rövidnadrágban fociznak a helyi fiatalok, hihetetlen, hogy innen 30 kilométerre síterep fekszik. Paléban már akadnak havas foltok, táblák jelzik, olimpiai helyszín felé közelítünk. Jahorinán pedig beköszönt a tél: másfél méteres a hótakaró. A helyiek szerint az eltolódott szezon sokat segít: itt januárban kezdődik az élet, s március végéig, április elejéig is kitarthat a jó minőségű hó.

25 esztendővel korábban Szarajevó és a környező helyek települései rendezték a téli olimpiát. Lehetne mesélni a nagy sztárokról, a Torwill-Dean jégtánckettősről, a háromszoros bajnok a finn sífutónőről, Hämäläinenről, Gunde Svanról és Matti Nykänenről - Jahorinára érkezve összeszorul az ember szíve.

Azokon a pályákon, ahol egykoron a svájci Michela Figini, az olasz Paoletta Magoni és az amerikai Debbie Armstrong diadalmaskodott ugyanolyan élet zajlik, ám a szálloda, a Hotel Jahorina ahol ezen kiválóságok is megfordultak romokban hever. Mellette az elrozsdásodott sífelvonó, amelynek székei közé fenyőfák nőttek, az erdőben szétlőtt hotelek, vendégházak.

Ez azonban csak néhány szomorú emlék a kegyetlen háborúról, a síterep ettől még csodálatos. Hivatalos adatok szerint 32 km hosszú a sípályák hossza, összesen nyolc lift található, ebből négy duplaüléses, négy pedig húzólift. A pályák 1100 és 1890 méter között terülnek el, a felsőbb szakaszokon, a fahatár felett nagyszerű mélyhó-terepek vannak.

Jahorina lakói szerbek, nem véletlen, hogy szlovének és magyarok mellett elsősorban Szerbiából érkeznek turisták. A hely szépségét és exkluzívitását az adja, hogy még nem fedezték fel újra, elmaradtak azok a felújítások, amelyek szerb vagy bolgár terepeken már megvalósultak. Ám a fejlődés így is szemmel látható: új négycsillagos szállodák, vendégházak és apartmanok nyíltak, a hírek szerint a cél, hogy 2020-ra az ország legjobb síterepévé váljon. Erre emlékeztet Vucko, a farkaskölyök is, aki 25 éve a hely kabalafigurája.

Utazás
Autóval a legegyszerűbb megközelíteni a terepet, a benzinköltség mellett a Szarajevónál épülő autópályán kell csupán 0,8 euró értékben fizetni. A pénz "konvertibilis márka", ám szinte mindenhol elfogadják az eurót. A benzin olcsóbb, mint nálunk: március közepén a 95-ös üzemanyagot 220 forint/liter áron adták. Tankolni kúnáért és euróért is lehet, ám a benzinkúton figyelmeztettek, valutából csak papírpénzt (illetve bankkártyát) fogadnak el.

Étel-ital
A sípályák közvetlen közelében számos étkezési lehetőség kínálkozik, de Jahorinán a sípályákon található kis teraszos éttermekben is meg kell állni: a friss levegő és napsütés mellett jólesik a szerb sör, illetve a helyi ételkülönlegesség. A 3 deciliteres sör másfél euróba kerül, 10 euróból pedig már degeszre eheti magát az ember a helyi pljeskavica, csevap és más húsféleségekkel.

Síelés, snowboardozás
A sífelvonóval a napijegy 33 km (általában 1:2 arányban váltják, tehát ez 17-18 euró), a félnapos jegy 25 km, 2 napra 57 km, 5 napra 139 km, 6 napra 165 km, 7 napra 182 km-be kerül. A síbérletek minden felvonóra használhatóak. (Érdekesség: a helyszínen találkoztunk olyan magyar csoporttal, akik a helyszínen működtetnek snowboard-iskolát, ők intézik az utazást, a kölcsönzést és a szállást, mindezt különféle kedvezményekkel.)

Szállás
Február-márciusban 50 euró/éj/fő árban már félpanziós szállodai helyet találhatunk. Négy-öt fős apartmant 100 euróért bérelhetünk naponta, pályaszállást 25 euró/fő/éj áron reggelivel kaphatunk.

Téli olimpia, Szarajevó, 1984

Pontosan 25 esztendővel korábban Szarajevó rendezte a 14. téli olimpiai játékokat, a női alpesi számoknak pedig Jahorina adott otthont. A kandidálás nem, a jog elnyerése azonban igazi bravúrnak számított akkoriban. 1977-ben azonban Denver visszalépett, s mivel az akkor már kétszeres házigazdának számító Innsbruck is jelentkezett, a szarajevói városi vezetők is úgy gondolták, egy próbát megér a gondolat megvalósítása. (A legenda szerint pár pohár röviditalt követően Anton Sucic polgármester is csatlakozott a mozgalomhoz, bár józan pillanatában bevallotta, akkor még nem tudták, mit vállalnak.)

A döntésre 1978-ben, Athénban került sor, a jugoszláv város mellett a svéd Göteborg-Falun kettős, illetve a japán Szapporó indult, jóval nagyobb esélyekkel. Az első körben a svédek kipottyantak, ám a 33:31-es szavazataránnyal vezető japánok bosszúságára a következő körben az addig Göteborggal szimpatizálók közül heten is Szarajevóra voksoltak, amely 39:36-ra elnyerte az olimpiai jogot.

Talán a döntéshozók is úgy érezték, kijár a téli olimpia egy szocialista országnak is, nem tudhatták, hogy két év múlva Moszkvában, majd négy évvel később Los Angelesben csonka játékokat rendeznek...

Őrült építkezés kezdődött, a helyiek úgy érezték, az esemény hosszabb távon jó irányba befolyásolhatja majd a síturizmust. Ami utólag még nagy hasznot hozott, az a televíziós jogdíj volt: az ABC társaság jóvoltából 102 millió dollár bevételt könyvelhetett el a házigazda.