Egyre többen állás nélkül Magyarországon

Az első negyedéves 9,7 százalékról 9,9 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint egyetlen év alatt 88 ezerrel nőtt az állástalanok száma, jelenleg 412 ezren vannak munka nélkül.

Idén február-áprilisban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 3 millió 767 ezer, a munkanélkülieké 412 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta 9,9 százalékot tett ki. A vizsgált időszakban a 15-64 éves népesség 61,2 százaléka, ezen belül a 15-61 évesek 63,7 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon.

Az állástalanok aránya a tavaly nyári három hónapban még 7,5 százalék volt, a negyedik negyedévre azonban 8 százalékra emelkedett, az idei első negyedévben pedig már 9,7 százalék volt.

Egy év alatt 88 ezer munkanélküli

A foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 736 ezer volt, 84,5 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek 412 ezer fős létszáma az egy évvel korábbihoz képest 88 ezer fővel emelkedett. A munkanélküliségi ráta egy év alatt 2,2 százalékponttal nőtt, 9,9 százalékot ért el.

A munkanélküliek 18,2 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15-24 éves korosztályból került ki, ez az arány a megelőző év azonos időszaki értékénél 0,8 százalékponttal magasabb, ugyanakkor munkanélküliségi rátájuk (25,1 százalék) 6,1 százalékponttal haladta meg az egy évvel ezelőttit. A munkanélküli státusba történő folyamatos beáramlás miatt csökkent a munkanélküliség átlagos időtartama (jelenleg 16,5 hónap), és hasonló okból mérséklődött (4,8 százalékponttal) a tartósan, legalább egy éve munkanélküliek aránya (42,5 százalék) is.

Tavaly ősszel kezdődött

A munkanélküliség tavaly ősz óta folyamatosan emelkedik Magyarországon és az idei esztendő első negyedévében nőtt 10 százalék közelébe. Ilyen magas szinten csak 1992 és 1996 között volt az állástalanok aránya a magyar társadalomban. Akkoriban 9,8 és 10,7 százalékos volt a munkanélküliség. Előtte, 1991-ben az előző évi 1,9 százalékról 7,8 százalékra nőtt a munkanélküliség, majd az 1994-es 10,7 százalékos csúcsról 2001-ig 5,7 százalékra csökkent. Utána négy évig 6 százalék körül alakult, majd 2005 óta 7 százalék fölé emelkedett.

A munkanélküliség az utóbbi egy évben és az utóbbi néhány hónapban is különösen azokban a régiókban emelkedett, ahol ez a probléma kevésbé volt jelen: Budapesten és a Dunántúl északi részén az átlagosnál jobban nőtt az állástalanok aránya. Az ország keleti régióiban azonban az átlagosnál kisebb mértékű volt az emelkedés, sőt áprilisban még csökkent is a mutató.

Gyökeresen változó összetétel

Az utóbbi egy évben gyökeresen megváltozott az új álláskeresők összetétele. Korábban elsősorban a férfiak és a szakképzetlenek veszítették el állásukat, a diplomásokat kevésbé érintette a probléma. Az utóbbi hónapokban viszont megnőtt a nők és a diplomások aránya az álláskeresők között, a szakképzetlenek viszont kisebb arányban lettek állástalanok.

A munkanélküliség növekedése az átlagosnál kisebb mértékben nőtt a pályakezdők körébe, sőt márciusban náluk még csökkent is az arány. Hasonló a helyezet a 25 év alattiak körében: náluk éves szinten átlagos volt a növekedés, márciusban pedig csökkent a mutató.