Vágólapra másolva!
A Volvox nemzetségbe tartozó, gömb alkot fölvevő édesvízi zöldalgák meglepő produkcióval hökkentették meg a kutatókat. Mikroszkóp alatt megfigyelve kiderült, hogy nemcsak véletlenszerű mozgásokat végeznek, hanem képesek szabályos táncot is lejteni.
Vágólapra másolva!

Raymond Goldstein, a Cambridge Egyetem fizikusa és munkatársai a Volvox nevű, jól ismert zöldalga mozgását tanulmányozták. Ennél a valójában egysejtű algánál a sejtek mintegy ezres nagyságrendű kolóniába tömörülnek: az önálló sejtek egy kocsonyás gömb felszínén élnek. A gömb nagysága kevesebb mint 1 milliméter. Minden sejtből két ostor nyúlik ki a vízbe. Ezek a hajlékony pálcikák külső motorként szolgálnak. Csapkodásukkal arrébb görgetik a kolóniát, illetve képesek búgócsigaként pörgetni a gömböt.

A kutatók fölfedezték, hogy amikor a kolóniák a vízfelszín közelébe úsznak, megszűnhet a véletlenszerű mozgásuk. Két stabil formáció valamelyikét vehetik föl. Az elsőt "keringőnek" nevezik. Ilyenkor két (vagy több) kolónia egymás körül kering, akárcsak a Nap körül keringő bolygók. A második a "menüett", amikor a kolóniák előre-hátra mozgást végeznek, mintha egy rugalmas szalag kötné össze őket.

Keringőző algák

Goldstein és csoportja matematikai elemzéssel megállapította, hogy a különös mozgásokat az ostorok csapkodása és a felszín közeli víz különleges áramlási viszonyainak kölcsönhatása okozza. A kutatók úgy vélik, hogy ezeknek a táncoknak jelentőségük lehet az algák ivaros szaporodásában is. A hímivarsejtek hamarabb találhatnak rá a női ivarsejtekre a kolóniák szoros közelsége miatt.

Menüettet járó Volvoxok