Országos szinten öt százalékkal nőtt a szelektíven gyűjtött hulladék ennyisége 2009 első félévében, 2008 azonos időszakához viszonyítva. A legnagyobb növekedést a műanyagoknál regisztráltak, itt 14 százalékot meghaladó volt a bővülés.
Mivel a hulladék összvolumene alig nő, a szelektíven gyűjtött mennyiség növekedése egyúttal a szelektív gyűjtés arányának emelkedését is jelenti, fejlődünk tehát. Ezzel együtt erős a gyanúnk, hogy az újrahasznosított műanyag mennyisége azért is nőtt, mert a boltokban az eladott ásványvizek és üdítők egyre nagyobb része nem visszaváltható palackban cserél gazdát. Így hát egyszerűen több otthon az műanyagflakon, a műanyagszemét mennyisége is nő.
Meg kell kettőzni az újrahasznosított mennyiséget
Erre felel az is, hogy a csomagolási üveghulladék újrahasznosítási arányát a jelenlegi 30 százalékról három év alatt meg kell duplázni Magyarországon, hogy az ország teljesítse az Európai Unió által megkövetelt célszintet. A trend itt is bíztató: ez a mutató 2002-ben még 10 százalékon állt.
Oláh Lajos, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium államtitkára a kimutatást elemző beszédében arra hívta fel a figyelmet: téved, aki azt hiszi, hogy a globális felmelegedés Magyarországot nem, vagy csak kis mértékben érinti. A valóság az, hogy hazánk fokozottan érintett: egy világátlagban egy fokos hőmérséklet-emelkedés Magyarországon 1,8-2 fokos melegedést jelent.
Egyes vidékeink mediterrán hatás alá kerülnek, ugyanakkor az Alföld egyre nagyobb területe van kitéve - érdemes megbarátkozni a fogalommal - az elsivatagosodás veszélyének.
Közvetve a szelektív hulladékgyűjtéssel (vagyis az irányított szemeteléssel) is segíthetünk lassítani a folyamatot. Tanácsunk, hogy nem feltétlenül kell már a lakásban szelektíven gyűjteni a hulladékot, a nagyját már szelektív kukák előtt állva is szét tudjuk válogatni, a maradék meg mehet a háztartási hulladéknak fenntartottba. Az igazán emberpróbáló feladat azonban az, hogy jelentősen csökkentsük a háztartás által termelt szemét mennyiségét.