Vágólapra másolva!
Korábban még a létezésükről is hallgattak, november végére azonban sikeresen megmentették és archiválták annak a 18 mágnesszalagnak a tartalmát, amely a rendszerváltás előtti állambiztonsági szolgálatok legteljesebb ismert adattárát őrizték. A szalagokról lementett adatok azonban titkosak, először az NBH nézi meg, mit akar titokban tartani az adathordozókon található információkból.
Vágólapra másolva!

Adatvesztés nélkül sikerült megmenteni és archiválni annak a 18 mágnesszalagnak a tartalmát, amely a rendszerváltás előtti állambiztonsági szolgálatok nyilvántartásait tartalmazzák - közölte szerda hajnalban a kormányszóvivői iroda. Szollár Domokos kormányszóvivő szerint Juhász Gábor, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszter hivatalosan is tájékoztatta erről Bajnai Gordon miniszterelnököt.

Az állambiztonsági szolgálatok 1972-től visszamenőleg is számítógépre vitték a fontosnak ítélt iratokat, így a szalagokon valószínűleg a hálózati személyek teljes nyilvántartása megtalálható, a megfigyelt célszemélyek nyilvántartásának egy jelentős részével együtt. Az 1995-ös iratfeltárás során talált dokumentumok alapján a pártállami állambiztonsági szolgálatok tevékenységét kutató történészek régóta tudtak az adatbázist tartalmazó mágnesszalagok létezéséről.

Kenedi János történész az [origo]-nak azt mondta: az adattárolókat az 1990-es évek elején még használták, Boross Péter korábbi miniszterelnök utasítására megpróbálták lehívni azokról a belső elhárítás, a III/III. csoportfőnökség ügynökeinek listáját.

1995-ben, a Belügyminisztériumban működött Iratfeltáró Bizottság munkája során bizonyosodott be, hogy a mágnesszalagok a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) tulajdonában vannak. A Kenedi által 2007-2008-ban vezetett Szakértői Bizottság tevékenysége során pedig az is kiderült, hogy 2060-ig titkosítva vannak (a Kenedi-bizottság jelentéséről részletesen korábbi cikkünkben olvashat). A pecsétek tanúsága szerint, 1995 után, a titoktörvény kihirdetése óta senki nem nyúlt.

Kenedi szerint a szalagokat teljesen törvénytelenül titkosították, hiszen minősíteni csak egyes adatokat lehet, komplett adathordozókat nem. A történész szerint a szalagokon sok olyan dokumentum lehet, ami papír formában már rég a levéltárban van és kutatható és sok, amiről a titkosszolgálatok azt hiresztelték, hogy 1990-ben, a Dunagate-botrány idején megsemmisült.

A Kenedi-bizottság jelentése azt javasolta a kormánynak, hogy "a mágnesszalagokat ki kell nyomtatni, és a rajtuk lévő adatokat felül kell vizsgálni." Kenedi az [origo]-nak azt mondta, a mágnesszalagokkal ugyanúgy kellene eljárni, mint a többi irattal, vagyis az állambiztonsági iratokról szóló 2003-as törvény értelmében a Fővárosi Bíróság egy arra kijelölt bírájának kellene felülvizsgálnia a szolgálatoknál visszatartott iratok minősítését, és másodfokon a Legfelsőbb Bíróság egy másik bírájának ezt jóváhagyni avagy elutasítani. A javaslat szerint a kormánynak biztosítania kellene a tisztességes jogi eljárás feltételeit, mert "megengedhetetlen, hogy a teljes adatállomány elzárva maradjon a történettudomány és a nyilvánosság elől".

A megsemmisülés veszélye már nem fenyeget: a kormányszóvivő szerint az archiválás után a bizottság megállapította, hogy a mentési és hitelesítési folyamat célja teljesült, vagyis "valamennyi adathordozó tartalmát megfelelően, teljes hitelességgel, az adat- és titokvédelmi előírások betartásával, biztonságosan, hosszú távú megőrzésre alkalmas módon sikerült átmásolni és archiválni". Az adatok ugyanakkor továbbra is titkosak, azok fölött a titokgazda, az NBH főigazgatója rendelkezik. Szollár az [origo]-nak azt mondta, a hivatal február közepéig tartalmilag is felülvizsgálja a szalagokon tárolt nyilvántartásokat, és eldönti, abból mit kell továbbra is titokban tartani, és mit lehet átadni a történeti levéltárnak.

A kormánykabinet idén február 17-én döntött arról, hogy az NBH főigazgatója hozzon létre bizottságot a hivatalnál található tizennyolc mágnesszalagon szereplő adatok digitális archiválására. A testület feladata volt a szalagok adattartalmának modern eszközökre történő átmásolásához és hosszú távú megőrzéséhez szükséges technikai feltételek kidolgozása, valamint ez alapján a beszerzett eszközök megfelelő működésének, az adatok mentésének felügyelete.

A tesztfolyamat július 2-án kezdődött, majd állítólag műszaki problémák merültek fel, ezért a bizottság csak november 23-ára végzett az összes mágnesszalag tartalmának lementésével. A mágnesszalagok tartalma és a rögzített kísérő, illetve hitelesítő adatok mágneses és optikai adattárolókra kerültek. Bajnai Gordon aznap a parlamentben egy képviselői kérdésre adott válaszában közölte, hogy lezárult a lementés technikai folyamata. Bajnai akkor azt mondta, a bizottság három hónap múlva teszi le jelentését a szalagok tartalmáról.

Kenedi-bizottság azt javasolta a kormánynak, egy új törvénnyel, vagy a jelenleg hatályos jogszabály alapos módosításával tegye lehetővé az adatok kutathatóságát. A kutatók szerint az ügynöktörvény helyett dossziétörvénynek nevezett jogszabály alapján a szolgálatoknak kellene bizonyítaniuk, hogy valódi nemzetbiztonsági érdek fűződik egy-egy irat titkosításának fenntartásához, a többit pedig át kellene adni a történeti levéltárnak. A történészek javaslata szerint nem csak azokat kellene közszereplőnek minősíteni - így a róluk szóló információkat nyilvánosságra hozni -, akik 1990 után politikai tisztséget vállaltak, hanem mindenkit, aki 1990 előtt a hálózat tagja volt, hiszen a rendszerváltás előtt közfeladatot látott el.

A törvény előkészítése megkezdődött ugyan, de annak állásáról Szollár nem tudott felvilágosítást adni. Az [origo] szerdán délelőtt megkereste a törvény megszövegezéséért felelős az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot, de azóta nem kaptunk választ arra a kérdésre, hogy hol tart jelenleg a jogszabály előkészítése, illetve megismerhető-e már a tervezet.