Megszűnik a Vértesi Erőmű, bezár az utolsó szénbánya

Vágólapra másolva!
December 31-én megszűnik a termelés Magyarország utolsó szénbányájában, három éven belül pedig az oroszlányi erőmű is leáll. Az MVM hétfőn, a két kormány közti átmeneti időszakban úgy döntött: megkezdi az évek óta súlyosan veszteséges Vértesi Erőmű Zrt. végelszámolását. A cég még mindig több mint 1500 embernek ad munkát, illetve ez az erőmű biztosítja Oroszlány távhőellátását.
Vágólapra másolva!

Év végén leáll a termelés Magyarország utolsó mélyművelésű szénbányájában, és legkésőbb három év múlva az oroszlányi erőművet is leállítják. A többségi tulajdonos Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) igazgatósága hétfőn úgy döntött, hogy "megkezdi a felkészülést" a bányát és az erőművet üzemeltető - több mint 1500 embert foglalkoztató - Vértesi Erőmű Zrt. végelszámolására, vagyis a cég megszüntetésére.

Az MVM keddi közleménye szerint a bányászat december 31-ig folyik még (az utolsó, hamarosan bezáró szénbányában készült riportunkat itt olvashatja), az erőmű azonban a felhalmozott szénkészletek, illetve biomassza eltüzelésével tovább üzemelhet, legkésőbb három évig. Ezzel az erőmű még három évig biztosítja Oroszlány és Bokod távhő-ellátását is, de addigra az önkormányzatoknak más megoldást kell találniuk.

Az MVM már egy évvel ezelőtt is be akarta zárni a Vértesi Erőművet, tavaly májusban az igazgatóság is úgy döntött, hogy legkésőbb tavaly októberig be kell zárni a bányát és az erőművet. Ezt a javaslatot akkor levették a közgyűlés napirendjéről, majd júniusban a kormány határozatban kötelezte az MVM-et, hogy "tulajdonosi eszközökkel" biztosítsa a cég működését (ez a gyakorlatban havi egymilliárdos kölcsönt jelent), racionalizálja a működést és keressen befektetőket.

A Vértesi Erőmű jövőjéről szóló végső döntésnek eredetileg ugyan 2010. március 30-i határidőt szabtak, de az MVM tavaly decemberi közgyűlésén az a döntés született, hogy 2010. július 31-ig (vagyis csak a választások után) kell eldőlnie a cég sorsának. Az MVM igazgatóságának döntését épp két kormány közé időzítették: a Bajnai-kabinet már csak ügyvezetőként működik, a második Orbán-kormány azonban még nem állt fel.

Milliárdokat pumpáltak bele

A Vértesi Erőmű évek óta folyamatosan veszteséges: 2007-ben 3,3 milliárd, 2008-ban 6,6 milliárd, 2009-ben pedig 3,4 milliárd forint veszteséget termelt. Az idei évi üzleti tervben 720 millió forint veszteség szerepel, ami Szabó Pál vezérigazgató szerint "már a kezelhetőség kategóriájába tartozik". A veszteség annak ellenére is halmozódott, hogy minden áramszámlába be van építve a szénbánya támogatása. Az úgynevezett szénfillér 0,2 forintot jelent minden kilowattóra áram árában.

Az MVM emellett tavaly 12 milliárd forint tulajdonosi hitelt is adott a Vértesi Erőműnek, a kormány pedig idén februárban egy 1,9 milliárd forintos rendkívüli támogatással mentette meg a céget a felszámolástól (erről itt olvashat részletesen), illetve jelentős ingyenes szén-dioxid-kvótákat is kapott az erőmű. A céget annak ellenére sem sikerült egyensúlyba hozni, hogy tavaly jelentős leépítéseket hajtottak végre: a 2100 fős létszám 1550 főre csökkent, több tevékenységet kiszerveztek a cégből.

Az MVM közleménye két tanulmányt is idéz, amelyek a mellett érvelnek, hogy le kellene állítani az erőművet. A GKI Gazdaságkutató szerint a mai állapotok fenntartása "aránytalanul drága", az erőmű által termelt áramra pedig nincs is szükség. A GKI javaslata szerint 2010-ben bezárna a szénbánya, de 2020 végéig - részben biomasszára alapozva működne még két blokk az erőműben. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont pedig azt írta, hogy az erőmű fenntartása társadalmi szempontból is veszteséges, hiszen munkahelyenként 11,5 millió forintot kellene rá költeni öt év alatt.