Magyar modell, meztelen igazság, vudugazdaság - ez volt a költségvetési vita első napja
2010. november 15. 12:22
A napirend előtti felszólalásokkal elkezdődött a parlament hétfői ülése, amelyben megnyílik a 2011-es költségvetés általános vitája is. Hétfőtől csütörtökig összesen 30 órát kapnak a képviselők a törvényjavaslat általános vitájára. Az első napon többek között a beterjesztő Matolcsy György miniszter, a szakbizottság tagjai, a frakciók vezérszónokai, illetve körülbelül 4 órakor Orbán Viktor miniszterelnök szólal fel.
Hétfőtől csütörtökig tart a jövő évi költségvetési törvényjavaslat általános vitája, ami alatt a képviselőknek 1800 perc áll rendelkezésére. Ebből összesen 611 perc jut a Fidesznek, 289 perc a KDNP-nek, 362 az MSZP-nek, 322 a Jobbiknak, 205 az LMP-nek és 11 perc a független képviselőknek. Hétfőn a frakciókból csak a vezérszónokok szólalnak fel 30-30 perc időkeretben.
Hétfőn felszólal Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke és Kopits György, a költségvetési tanács elnöke is. Mindkét szervezet kritikát fogalmazott meg a jövő évi költségvetés tervezetéhez: az ÁSZ első sorban az adóbevételek kockázataira hívta fel a figyelmet, a költségvetési tanács pedig azt kritizálta, hogy a magánnyugdíj-befizetések elvonásával foltoznak be lyukakat. A számvevőszék elnöke ráadásul nem csak a költségvetési javaslatot, hanem a másik kritikust, a tanácsot is kritizálta fogatlan oroszlánnak nevezve az intézményt. Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő szerint azonban nincs napirenden a tanács átalakítása.
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a hétvégi tüntetés hírére reagálva szólalt fel napirend előtt, vagyis még a költségvetési vita előtt. A képviselő szerint Chilében 25 év megtakarítási időszak után sem voltak képesek fizetni a pénztárak, ezért a rendszer működőképességét kérdőjelezte meg.
A költségvetés vitája előtt interpellációk és azonnali kérdések is elhangzanak. Molnár Csaba szocialista képviselő Sukoró-ügyben kérdezte a legfőbb ügyészt megkérdőjelezve, hogy az ügyészség egyenlő mércével mért, Szilágyi György jobbikos politikus pedig Biszku Béla kommunista belügyminiszter elleni nyomozásról kérdezett azt állítva, hogy szerinte a nemzetközi jogban lehetséges az utólagos felelősségre vonás.
Szabó Tímea LMP-s képviselő interpellációt intézett Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterhez a fogyatékos emberek életkörülményeinek javítását számonkérve. Bár Matolcsy helyett Réthelyi Miklós a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője válaszolt, Szabó Tímea elfogadta a választ maga is kiemelve, hogy nem szokásos magatartás ez egy ellenzéki képviselőtől. A Fidesz-frakció nagy tapssal jutalmazta a képviselőnőt.
Botka László szerint a pályázatok késedelme miatt késik a magyarországi lézerkutató-központ, a romániai és cseh társprojektek előrébb járnak. A szocialista képviselő azt kérdezte, hogy a kormány mikor írja alá a támogatási szerződést, mert enélkül nem fognak tudni pénzért pályázni a megvalósításért felelős szervezetek. Fónagy János fejlesztési minisztériumi államtitkár szerint nincs késedelem, Botka László azonban kiemelte, hogy november-decemberben szükség van már a támogatási szerződésre, s a döntés meghozatalára "felajánlotta segítségét" azzal, hogy nem fogadta el az államtitkár válaszát. A parlament fideszes többsége azonban szavazatával elfogadta azt.
Botka László
Simon Gábor és Gyurcsány Ferenc szocialista képviselők is kérdezték volna Orbán Viktor miniszterelnököt, de Lezsák Sándor levezető elnök tájékoztatása szerint a kormányfő "halaszthatatlan közfeladatai" miatt nem volt jelen, ezért a kormányból más válaszolt volna. Egyik szocialista képviselő sem fogadta el a kijelölt válaszadó személyét. A felteendő kérdésekre harmadjára már válaszolnia kell a kormányfőnek.
Gyurcsány Ferenc csak Orbán Viktortól kérdezne
Lendvai Ildikó Navracsics Tibor igazságügyi és közigazgatási minisztert kérdezte. Lezsák Sándor levezető elnök már belekezdett, hogy "miniszter úr halaszthatatlan közfeladatai..." - amikor Navracsics Tibor jelezte, hogy jelen van. Lendvai Ildikó a kormány képviselőinek kifizetett pénzekről és a végkielégítésekről kérdezte a minisztert, aki válaszában ellentámadásba kezdett és az elmúlt nyolc évet hozta fel ellenpéldaként. A vita hevességében a szocialista frakcióból folyamatos bekiabálás hallatszott, Navracsics Tibor érvére, hogy az előző kormányok miért nem adóztatták meg a jó erkölcsbe ütköző végkielégítéseket, azt kiabálták be, hogy "mert alkotmányellenes".
Lendvai Ildikó
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője és Vona Gábor, a Jobbik elnök-frakcióvezetője
Varga László szocialista képviselő kérdést intézett a nemzetgazdasági miniszternek, amelyben azt állította, hogy mivel a jövő évi költségvetés stabilitását nagyrészt a magán-nyugdíjpénztári rendszerből visszalépők vagyonából fedeznék, ezért "a választókra bízták a költségvetést". Érvelése szerint ez a "nemzeti zsarolás rendszere", mert ha nem lesz elég visszalépő, akkor az egész költségvetés is borulhat.
A miniszter nevében válaszoló Czomba Sándor államtitkár azt mondta, hogy "a vagyont nem éli fel a költségvetés", hanem alapba kerül. A politikus elmondta, hogy a visszalépésről szóló döntés önkéntes, "senkit nem kényszerítünk vissza".
Alaposan felkészültek a képviselők a költségvetési vitára.
Több képviselő padján Magyary Zoltán (1888-1945) közigazgatási tudós
1923-as A magyar állam költségvetési joga című munkája fekszik.
Lezsák Sándor, az ülést vezető házelnök-helyettes 4 óráig szünetet rendelt el. A képviselők ezután hosszú költségvetési maratonba kezdenek, a kormány expozéjára 90 perc, a számvevőszéki és költségvetési bizottsági véleményre 30 perc, a költségvetési bizottsági véleményre, illetve az összes kisebbségi vélemény ismertetésére együttesen szintén 30-30 perc áll rendelkezésre, és ezután jönnek a szintén félórás vezérszónoki felszólalások.
Balczó Zoltán levezető elnök bejelentette, hogy a költségvetés expozéját Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György együtt adják elő.
Volt szép, volt lehangoló, megalapozott és meghamisított költségvetés az elmúlt 20 évben - mondta Orbán Viktor, aki szerint mindegyik közös jellemzője volt, hogy mindegyik egy kitaposott ösvényt kívánt követni. Ma azonban már ez az ösvény nem járható, "új ösvényen kell járnunk"- kezdte beszédét a kormányfő.
Orbán Viktor
Nyílegyenes út vezetett minket idáig a 2008-as szociális népszavazástól - folytatta beszédét a miniszterelnök, aki a tavaszi választást ismét forradalomnak nevezte. A kormányfő azt mondta, hogy most a második szakasz kezdődik, a megújulásé. "Európában is megújulási verseny van" - mondta, s hozzátette, hogy bár "körhátrányból" indultunk ebben a versenyben, de "jól állunk."
Orbán Viktor a 1998-2002 közötti adósságállomány-csökkentés után "gazdaságpolitikai rémálomnak" nevezte a szocialisták kormányzását, amelyben a felvett hiteleket "korrupcióra és jóléti intézkedésekre" fordították. Orbán szerint olyan az ország, mint egy olyan fuvaros, aki hitelből vett teherautójából kíván megélni, azonban már a benzinpénzt is a törlesztésre kell fordítani.
"Az elkövetkező évben dől el, milyen lesz a következő tíz" - mondta a kormányfő. Orbán Viktor szerint ez a költségvetés az adósságcsapdából való kitörés első lépése, ezt szolgálja a 3 százalék alatti hiány. "Szerkezeti reformokat hajtunk végre, az erről folyó konzultációkat elindítottuk" - mondta. Az eredmény szerinte az lesz, hogy 2014-15-re 70 százalék alá kerül az államadósság szintje, ha Magyarország tartós növekedésre lesz képes és a külső piacok sem romlanak drámaian.
"Olyan új költségvetés kell, amely az eddigiektől eltérő filozófiát vall" - folytatta beszédét a miniszterelnök, aki szerint ehhez "új, modell értékű adórendszer kell". A miniszterelnök szerint az új költségvetés a megújulás költségvetése, amelyben szerkezeti reformok is benne lesznek. "Tabukat kell majd ledöntenünk" - mondta mind az egészségügy, mind az oktatás rendszerére a kormányfő.
Orbán Viktor
Az adórendszer átláthatóbb és méltányosabb lesz, miközben elismeri a családokat. "Magyar modellt vezetünk be az adózásban, mert modernkori történetünkben ez lesz a legalacsonyabb terhelés" - mondta Orbán, aki szerint azért modellértékű az új rendszer, mert "jutalmazza a teljesítményt, de nem bünteti a sikert".
"Matolcsy úr, fáradjon ki!" - kérte fel Balczó Zoltán levezető elnök a nemzetgazdasági minisztert a beszéde megtartására, szavai azonban derültséget váltottak ki a képviselőkből.
Rooseveltre hivatkozott Matolcsy György, amikor felvezette miniszteri expozéját a költségvetés vitájához. Az 1932-ben megválasztott amerikai elnök az 1929-33-as nagy gazdasági válságban, felpörgetett pénznyomás nélküli gazdaságpolitikával segítette a talpra állást Matolcsy szerint.
Egy másik példában a második világháború utáni Németország gazdaságpolitikusait idézte a miniszter, kiemelve, hogy ott a teljes foglalkoztatottságot tűzték ki célul. Harmadik példája Japán és több kisebb ázsiai ország volt, ahol szerinte alacsony adók mellett is lehetett gazdaságot működtetni.
Matolcsy György szerint ezeket a modelleket kell összerázni, ahol alacsony elosztás és szigorú költségvetés mellett is megvalósítható növekedés és erős állam. De mindenek felett áll a munka - tette hozzá.
Matolcsy megismételte a költségvetés bemutatásakor elmondott alapvető összefüggéseket: 3 százalék alatti hiány, csökkenő államadósság, elsődleges többlet. "Ha nem lenne kamatfizetési teher" - fordult eközben a szocialista frakcióhoz Matolcsy - "többlete lenne a költségvetésnek". A miniszter szerint három fő eszközt használ a költségvetés: szigorúságot a hiányban, adóreformot és szerkezeti reformokat, aminek köszönhetően Svédország mellett Magyarország lesz az egyetlen uniós tagállam, amely csökkenti az államadósságát.
Matolcsy György
"Kínos pillanathoz érkeztem" - állította meg Matolcsy, nagy érdeklődést kiváltva a képviselőkből. Láthatóan a fideszes honatyák sem tudták első hallásra, hogy mire gondolt a miniszter, amikor azonban elmondta, hogy a szocialista kormány által tervezett 2010-es, a kormány által hamisnak nevezett költségvetésre gondolt, nagy tapsot váltott ki a kormányoldalról.
Matolcsy György körülbelül fél órát beszélt a költségvetési expozéjában, ami a rendelkezésére álló idő körülbelül fele volt. Orbán Viktor miniszterelnökkel együtt 90 perc állt eredetileg rendelkezésére, a kormányfő azonban csak 30 percet vett igénybe, csakúgy mint a nemzetgazdasági miniszter.
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke szerint a beterjesztett költségvetési javaslat "jobb, mint a tavalyi, de van még mit javítani". Szerinte szükséges lenne világosan lefektetni a költségvetés megalkotásának szabályait, mind tartalmi, mind formai szempontból. Kritikaként fogalmazta meg, hogy nem követhetők nyomon, hogy az egyes kiadások hogyan alakulnak évről évre, illetve a költések hatékonysága sem mérhető.
Az ÁSZ-elnök szerint vannak nem megalapozott, és vannak kockázatos bevételi tételek is a költségvetésben. Domokos szerint például az állami vagyonnal való gazdálkodás közel 22 százalékát nevezték nem megalapozottnak.
"Meztelen igazság" - hivatkozott Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke az azonos nevű kiállításra és Kövér László fideszes házelnökre, aki a tárlat megnyitóján mondta, hogy fel kell tárni a meztelen igazságot.
A költségvetésben a belső egyenleg akár a GDP fél százalékával is jobb lehet, mint ahogy a költségvetésben szerepel - mondta Kopits, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy hosszú távon már lehetnek problémák. A foglalkoztatás növelése a költségvetés egyik prioritása, erről azt mondta a tanács elnöke, hogy "ambíciózus", és bár a "növekedés nem kizárt, de ilyen mértékben nem valószínű".
Kopits György szerint a félő, hogy amennyiben a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás bővülése nem úgy alakul, ahogy a kormány szeretné, az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők vagyonát nem csak 2011-ben, hanem később is folyó kiadásokra fordítja a kormány.
"Hajrá Magyarország, hajrá hitelesség" - utalt Kopits Orbán Viktor rendszeres beszédzáró "hajrá Magyarország, hajrá magyarok!" fordulatára beszédének végén. Az utolsó percekben a tanács elnöke arról beszélt, hogy bár örül, hogy megbízták a Költségvetési Tanács vezetésére, személye ellen támadás indult, pedig motivációja kizárólag "a haza szolgálata". Kopits szüleit, saját múltját, neveltetését is említette beszédében, amely a szocialista képviselőket meggyőzte, mivel tapssal jutalmazták az elnök egy-egy fordulatát. A beszéd végén azonban a Fidesz-frakció is tapsolt.
Szijjártó Péter a számvevőszéki és költségvetési bizottság véleményét adta elő. Kopits György szavaira reagálva elmondta: az, hogy a 2013-14-es aggodalmakról esik szó, bizonyítja, hogy az idei és jövő évi büdzsét nem lehet támadni. Szijjártó szerint nem volt példa rá az elmúlt években, hogy a jegybank egyik vezetője eljöjjön a költségvetési bizottság ülésére és ott előadja a véleményét - mint az hétfőn megtörtént. Igaz, hozzátette: a jegybanki vezető személyes sérelmeit is előadta, amelyet Szijjártó tréfásnak szánva "valamiféle fizetéscsökkentésnek" tudott be.
A kormány paradigmaváltást hirdetett, de ez csak részben érvényesül - mondta Nyikos László jobbikos képviselő, aki a költségvetési bizottság egyik kisebbségi véleményét adta elő. Nyikos szerint például a kiadási oldalon nincs érdemi átrendeződés. A nyugdíjrendszer átalakításáról azt mondta, hogy a befizetések átirányítása gyakorlatilag hitelfelvételnek minősül és "minden parasztgazda tudja, hogy hitelből folyó kiadásokat nem szabad finanszírozni, csak beruházást és fejlesztést."
Boldvai László, a költségvetési bizottság szocialista kisebbségi véleményét előadó politikus szerint a költségvetés felelőtlen, mert nem valós makrogazdasági adatokra és "törvénytelen államosításra" épül. Szerinte a kormány által várt 3 százalékos növekedés kétséges, míg az infláció is elszabadulhat a válságadók miatt.
Vágó Gábor LMP-s képviselő, aki a költségvetési bizottság harmadik kisebbségi véleményét ismertette "vudugazdaságnak" nevezte a kormány gazdaságpolitikáját, mivel szerinte nem elég mondani a számokat, számolni is kellene. Szerinte például nem jön létre a 400 ezer munkahely, amelyet a kormány szeretne, a számok szerinte 100 ezert indokolnának. Vágó szerint a kormány intézkedései, például az egykulcsos adó a legelmaradottabb régiókat sújtja, amelyeknek "meg kell várni, amíg Matolcsy úr fantáziái valóra válnak".
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője "kényszer, lehetőség és jövőkép" kifejezéssel írta le a 2011-es költségvetést, miután közölte, hogy nem kíván 3-4 éves távlatról beszélni, csupán a jövő évi költségvetésről. Ennek ellenére visszanyúlt a 2003-as Medgyessy Péter-féle és a Gyurcsány- és Bajnai-kormány által beterjesztett költségvetésig. Lázár János szerint a legfontosabb a 2,8 százalékos hiánycél tartása, mert csak így érhető el a hitelesség visszaszerzése.
"A következő években nehezebb lesz leszakadni, mint felzárkózni" - mondta Lázár János, aki kifejtette, hogy a középosztályba való felzárkózást támogatja a költségvetés.
Lázár János szerint Orbán Viktor ígéretet tett arra a Fidesz-frakciónak, hogy a kormány elkezdi átalakítani a nagy ellátórendszereket. A frakcióvezető szerint a szocialisták azért nem tehették ezt meg, mert "alkalmatlanok" voltak rá. Lázár szerint nem az egészségügyből és nem az oktatásból, hanem a központi igazgatásból fogják elküldeni jövőre a 25 ezer közalkalmazottakat.
Rogán Antal, aki a Fidesz második vezérszónokaként szólalt fel, azt mondta, hogy évek óta ez az első költségvetés, amely valós számokra alapul, s ezt hazai és nemzetközi intézmények is elismerik. "Erény az, amelyet a költségvetési tanács is megfogalmaz" - mondta a képviselő arra utalva, hogy a tanács szerint a kormány alultervezte az adóbevételeket. Rogán szerint azok adóznak többet, akik az elmúlt évek haszonélvezői voltak, például az energiaszektor.
"Az önök költségvetése a felső tízezer költségvetése" - mondta Mesterházy Attila, az MSZP első vezérszónoka, aki "életveszélyesnek" nevezte a büdzsé tervét, mert a kormány terveinek nem teljesülése esetén "kártyavárként omolhat össze".
Szekeres Imre, a szocialisták második vezérszónoka szerint a nyugdíjbefizetésekből csak egyszer költhető el, ezért hibás lépés. Az adócsökkentés tényét nem vitatta, viszont szerinte nem lett volna rá lehetőség idén.
Szekeres Imre szerint garantáltan visszadobja az Európai Unió a jövő tavasszal benyújtandó konvergenciaprogramot, mivel az hiteltelen lesz az költségvetés miatt. Szerinte a belső struktúra jóval nagyobb hiányt mutat, s ezt az unió nem fogja elfogadni.
Hargitai János, a KDNP vezérszónoka abból a könyvből idézett, amelyet kiosztottak a képviselőknek, ez Magyary Zoltán 1923-as munkája a költségvetési jogról. Ha nem lenne kétharmados felhatalmazásunk, ugyanaz a dagonya menne, mint az elmúlt években - mondta a költségvetési vitában.