A fűtésszámla miatt zárnak be vidéki múzeumok

Zalai múzeumok kénytelenek zárva tartani december végéig, mert nem tudják kifizetni a rezsit. Az eset nem egyedi: egy tatabányai múzeum is hasonló gondokkal küszködik, nyáron a Természettudományi Múzeum kényszerült egy hónapnyi kényszerpihenőre. A teljes bezárásnak két alternatívája lehetséges: korlátozzák a nyitvatartást vagy csak előre bejelentett csoportokat fogadnak. A városi fenntartású múzeumok jobb helyzetben vannak, mint a megyeiek; a fenntartásra szánt pénz viszont a legtöbb helyen az év utolsó hónapjaira elfogy.

Takarékossági okokból két kiállítóhely kivételével várhatóan december végéig zárva tart több zalai múzeum az egyéni látogatók előtt, mert nem tudják kifizetni a gáz- és villanyszámlákat, a szolgáltatók pedig már kilátásba helyezték a mérőórák leszerelését - írta pénteken a Zalai Hírlap.

Emiatt a zalaegerszegi Göcseji Múzeum csak előre bejelentett látogatókat fogad, a nagykanizsai Thúry György Múzeum jelenleg teljesen zárva van, mert ott csőtörés történt, amit forráshiány miatt egyelőre nem tudnak kijavítani - mondta az [origo]-nak Kostyán László, a Zala Megyei Múzeumok igazgató-helyettese. Megszokott módon csak két megyei kiállítóhely marad nyitva: a kehidakustányi Deák-kuria - de az is csak egy-két hétig, és ha jelentősen csökken a látogatószám, vele együtt bezárják a keszthelyi Balatoni Múzeumot is - mondta a Zalai Hírlapnak Vándor László megyei múzeumigazgató.

Vándor a lapnak azzal indokolta a kialakult helyzetet, hogy a bevételek nem a tervek szerint alakultak, és a fenntartótól is kevesebb támogatást kaptak idén. Ha nem érkezik anyagi segítség, a tartozás összege az év végéig jó néhány millió forintra nőhet - mondta. Kostyán László hozzátte: a belépőjegyek náluk is, mint az ország többi múzeumában, elmaradtak a vártnál, kollégáik ugyanakkor egyelőre rendben megkapják fizetésüket. Pontos számokat firtató kérdéseinkre elmondta, csak az év végi összegzés után tud ilyenekről beszélni.

Nem egyedi eset

Nem egyedi eset a zalai múzeumoké, télen jellemző, hogy a látogatottság csökken ugyan, miközben a fűtésszámla nő - mondta az [origo]-nak Kiss Vendel, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) alelnöke, a Tatabányai Múzeum igazgató-helyettese. Mint mondta, a tatai Kuny Domokos Megyei Múzeum évek óta kénytelen követni a zalai múzeumok példáját, és telente vagy csökkentett nyitva tartással - azaz naponta csak négy vagy hat órán át - van nyitva, vagy csak csoportok fogadására képes.

Mint mondta, a munka a múzeumokban ilyenkor sem áll meg, egyéb tevékenységek, mint a tudományos kutatás, állományvédelem, stb. zavartalanul folytatódnak; és a kollégák is megkapják a fizetésüket. Legfeljebb a teremőrök érezhetik a korlátozást, őket egy ideje éppen az ilyen okok miatt meghatározott időszakra szóló szerződéssel alkalmazza több múzeum.

A fenntartó a pénzügyi helyzetet tisztázó adatokat várja

A Zalában kialakult helyzetről az [origo] a megyei múzeumokat fenntartó Zala Megyei Közgyűlés Hivatalánál érdeklődött. A sajtóosztálytól megtudtuk, "többször volt már hasonló precedens", a részletekről Manninger Jenő, a megyei közgyűlés fideszes elnöke egy sajtóközleményben tájékoztatta az [origo]-t.

Mint írta, a Zala Megyei Önkormányzat bekérte a múzeum igazgatójától a pénzügyi helyzet tisztázásához szükséges adatokat. "Ezt a múzeum vezetője mindeddig nem teljesítette. Tekintettel arra, hogy az intézmény pénzügyi helyzete mindezért nem kellőképpen átlátható, nem látjuk igazoltnak azt a feltételezést, hogy a múzeumnak ne lenne fedezete a közmű számlák kifizetésére. A továbbiakban a Zala Megyei Önkormányzat várja a múzeum vezetésétől, hogy egyértelműen mutassa be az ez évi gazdálkodását és egyben megemlítjük, hogy egyébként az előző közgyűlésen is a falumúzeum állagmegóvása érdekében az önkormányzat soron kívül 2,8 millió forint átutalásáról döntött" - olvasható a közleményben. Kostyán László igazgató-helyettes elmondta, egyelőre nem szándékozik reagálni mindezekre, jelenleg egyeztetnek a fenntartóval.

A városi múzeumok szerencsésebbek

Ilyen helyzetbe jellemzően inkább a megyei önkormányzatok fenntartásában lévő múzeumok kerülhetnek - mondta az [origo]-nak Balázs György, a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület elnöke.

Ennek szerinte az az oka, hogy a fejkvótában, amelyet a megyei önkormányzatok kapnak, egy kalapban van a kultúra az egészségüggyel, az oktatásüggyel, a sporttal. Mivel más forrás nem áll a megyék rendelkezésére, úgy osztják el a támogatásra kapott összeget, ahogy tudják: általában a kultúrának jut a maradék pénz, de ebből is rendre többet kapnak a színházak vagy a könyvtárak, mint a múzeumok - mondta. Azon is sok múlik, hogy melyik megye, melyik önkormányzat hogyan tekint múzeumaira, ráadásul Balázs György szerint az évvége nemcsak a fűtés-szezon beindulása miatt kritikus időszak a múzeumoknál, hanem azért is, mert a tartalékok rendszerint kiürülnek év utolsó hónapjaira.

Nyáron a Természettudományi Múzeum is spórolási szabadságon volt

"A városi fenntartású múzeumoknál más a helyzet, ott a befolyt adókból jobban tudnak gazdálkodni" - mondta, hozzátéve, hogy például egy százhalombattai múzeumnak jóval több pénz jut, mint egy olyan város múzeumának, ahova nem folyik be magas iparűzési adó. Olyan helyzet is adódhat, hogy minisztériumi fenntartású országos múzeum zárja be átmenetileg kapuit. Erre volt példa a Természettudományi Múzeum esete, amely augusztusban spórolási okokból tartott zárva.

Pályázati pénzeket nem lehet működésre fordítani

Balázs György szerint általánosan elmondható, hogy a múzeumok a működésre éppen csak elegendő kerettel rendelkeznek: "Sok függ attól, hogyan gazdálkodnak abból a kevés pénzből, amit a fenntartótól kapnak. Hiába nyernek el a múzeumok pályázati pénzeket, az egy teljesen más dolog, abból nem lehet működésre átcsoportosítani összegeket."

Mint Kiss Vendel elmondta, az elmúlt több év tapasztalata azt mutatja, hogy a jelenség független a fenntartó politikai hovatartozásától. "A jelenség a válsággal függ össze: ha kevesebb a pénz, mindig ott húzzák meg a nadrágszíjat, ahol a legkevésbé fáj" - mondta Balázs György. A tatabányai igazgató-helyettes ezt kiegészítette azzal, hogy "érthető, hogy az egészségügynek például működnie kell. Egy művház, múzeum vagy könyvtár bezárása miatt még sehol nem tört ki lázadás, az általános közérzetnek viszont biztos, hogy nem tesznek jót ezek az intézkedések".