Kiakadtak a történészek az állambiztonsági iratok kiadásán

rétvári bence közigazgatási és igazságügyi minisztérium politikai államtitkár
Vágólapra másolva!
Értelmezhetetlennek és aggasztónak tartják a történészek, hogy a kormány tervei szerint bárki hazaviheti, és akár meg is semmisítheti az előző rendszerben róla készített állambiztonsági iratokat - írja a Népszabadság. A lapnak többen, köztük Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója is bírálta a tervezetet, amely veszélybe sodorhatja a múlt kutatását. Rétvári Bence államtitkár nyugalomra intette a történészeket, szerinte még nincsenek kidolgozva a tervezet részletei.
Vágólapra másolva!

Nem értenek egyet a Népszabadság által megkérdezett történészek és levéltárosok azzal, hogy a kormány tervei szerint a jövőben mindenki hozzájuthatna a róla készült állambiztonsági dokumentumok eredeti példányához. Az előző rendszerben megfigyeltek szabadon rendelkezhetnének is az iratokkal, azokat közzé is tehetnék, vagy akár megsemmisíthetnék a közigazgatási miniszter által előkészített törvényjavaslat szerint, amely az információs önrendelkezés szabadságára vezeti vissza az ötletet.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója értelmezhetetlennek nevezte a javaslatot. "Lehet, hogy kidolgozói azt hitték: PR-szempontból jól fog mutatni, de sajnos nem gondolták végig, a hozzáértő emberekkel valószínűleg nem egyeztették" - mondta a lapnak. Schmidt egyetért azzal, hogy a róluk készült állambiztonsági iratok másolatát az érintettek megkaphassák, de szerinte óriási felelőtlenség az eredeti dokumentumokat átadni. Mint mondta, nem lehet majd megismerni a történelmet, ha a dokumentumok "a szemeteskukákban végzik".

Ungváry Krisztián történész, az '56-os Intézet munkatársa a lapnak azt mondta, érthetetlen és "mérhetetlenül aggasztó" a tervezett javaslat. Hozzátette: nem világos, hogy a megfigyeltek vagy a megfigyelők is megkaphatják-e majd a saját kartonjaikat. A történész abban bízik, hogy a kormány csak elsiette a tervezet megfogalmazását.

Varga László szakértő, a Fővárosi Levéltár korábbi főigazgatója - aki a kormány által a múlt héten megszüntetett, állambiztonsági iratokat vizsgáló Kenedi-bizottság tagja volt - szintén kritizálta a tervezetet, amely szerinte a hozzáfűzött magyarázattal együtt értelmezhetetlen. Aki "fogott már valaha a kezében" ilyen iratot, az tudja, hogy ezeken több név is szerepel, így majd "aki elsőnek jelentkezik, az hazaviheti?" - tette fel a kérdést Varga.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatásért felelős államtitkára nyugalomra és türelemre intette a történészeket, és a lapnak azt mondta, hogy még nincs kidolgozva a jogszabály minden részlete. Így ezután dolgozzák majd ki, hogy egy többszereplős iratot ki és hogyan kaphat majd meg. Az államtitkár szerint a szakértők sok mindent félreértenek, az előző rendszer működése továbbra is kutatható lesz. Rétvári hozzátette, hogy a tervezet elkészítésekor két jogot mérlegeltek, a történészek kutatáshoz való jogát és az emberek személyi méltósághoz való és információs önrendelkezési jogát.

A kormány egy múlt héten megjelent rendeletével megszüntette a Kenedi János történész által vezetett háromtagú civil bizottságot, amely az egykori állambiztonsági hálózati személyek nevét, fedőnevét, azonosító adatait és beszervezési dossziéjának számát tartalmazó mágnesszalagok adatainak hiánytalan feldolgozását felügyelte. Kenedi utána azt nyilatkozta, hogy a kormány lépése nem meglepő, várható volt, hogy - az Alkotmánybíróság jogkörének csorbítása és a magán-nyugdíjpénztári befizetések állami kezelésbe vétele után - a tudományos kutatás korlátozása következik.

A kormányrendelet szerint a bizottságnak jelentést kell készítenie a munkájáról. A Népszava szerdán azt írta, hogy a testület ezt átadta Orbán Viktor miniszterelnöknek, és szerdán a főbb elemeit nyilvánosságra is hozza.