Megfejtették, hogy mitől függ, hogy hova hízunk

A skóciai Edinburgh Egyetem kutatói megfejtették, mitől függ, hogy valaki alma vagy körte alakúra hízik. Egy másik kutatás pedig kimutatta, hogy a korábbi hiedelmekkel ellentétben nem egészségesebb a körte típusú elhízás, mint az alma, a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából mindkettő nagyobb kockázatot jelent.

A Diabetes című cukorbetegséggel foglalkozó szaklap tanulmánya szerint a 11BetaHSD1 elnevezésű fehérje szintje és az elhízás típusa között összefüggés van. Egérkísérletek szerint annál az állatnál, amelynek jelen volt szervezetében a fehérje, nagyobb valószínűséggel alakult ki az alma típusú elhízásra jellemző zsírszövet egy négyhetes zsírdús diéta után, míg akiknek a szervezetéből hiányzott a fehérje, azoknál a körte típusú elhízásra jellemző zsírszövet volt a jellemzőbb.

Megcáfolták az elhízás évtizedes alaptézisét

Egy másik, ugyancsak friss kutatás pedig arra mutat rá, hogy bár évtizedekig "egészségesebbnek" tekintették a körte típusú elhízást, a szív- és érrendszeri kockázat szempontjából nem előnyösebb körtére, azaz a csípőtájra hízni, mint almára, vagyis a hasra.

A brit Lancet folyóiratban megjelent, 220 szakorvos által 17 országban elvégzett ERFC-vizsgálat- eredményei alapján nem bizonyosodott be ugyanis, hogy egészségesebb volna a "körte alakúra" hízott szervezet. (Az ERFC (Emerging Risk Factor Collaboration) több ország közreműködésével létrehozott hatalmas kutatási adatbázis.)

Köztudomású, hogy a túlsúly a szív- és érbetegségek, valamint a cukorbetegség és más betegségek egyik kockázati tényezője. Mivel korábban a szívroham főként férfiak haláláért volt felelős, ezért a statisztikai összefüggés azt sugallta, hogy az alma típusú elhízás fokozott szív- és érrendszeri kockázatot jelent.

Mára a statisztika kiegyenlítődött, sőt, Európában több nő hal meg infarktusban és agyi érkatasztrófa következtében, mint férfi.

A túlsúly mindenképpen árt az egészségnek

A Lancet-ben megjelent vizsgálatban 221 934 személy adatait elemezték. A csoport 58 százaléka élt Európában, 33 százaléka az Egyesült Államokban, a többiek Ausztráliában, illetve Japánban.

Kiszámolták a résztvevők testtömeg-indexét (BMI - a kilogrammban mért testsúly osztva a méterben mért magasság négyzetével). Ennek optimális értéke 19-25 közötti, a 25-30-as index súlytöbbletet, a 30 fölötti érték elhízást jelent. Az új vizsgálat eredményei azt bizonyították, hogy nincs értékelhető különbség az "alma" vagy a "körte" típusú elhízás között: a kövérség minden formában árt az egészségnek.