Felfedezték a gigantikus dínók első teljes embrióját

A gigantikus növényevők, a titanoszauruszok voltak a legnehezebb élőlények, amelyek valaha jártak a Földön. Egy Mongóliában feltárt 110 millió éves lelet fényt derített arra, hogyan kezdődött az életük.

A dinoszaurusztojást még az 1960-as években fedezte fel egy szovjet expedíció Mongóliában, a Góbi-sivatagban. A lelet évtizedekig múzeumi raktárban porosodott, majd Dél-Koreába került, ahol Gerald Grellet-Tinner, a chicagói Field Múzeum paleontológusa figyelt fel rá. A baktériumoknak köszönhetően az embrió csontjaiban lévő kalcium-foszfát kalcium-karbonáttá alakult át. Mivel a tojáshéj 95 százalékát kalcium-karbonát alkotja, röntgennel nem tudták átvilágítani a leletet, ezért szkennelő elektronmikroszkóppal, valamint neutron-tomográffal vizsgálták meg.

A felvételek tanúsága szerint egy teljesen kifejlett sauropoda lapult a tojásban. Csontvázának jellegzetességei alapján Gerald Grellet-Tinner úgy véli, hogy titanoszauruszról van szó, vagyis felnőtt korában akár a 15 méteres testhosszt is elérhette volna. Érdekes módon a tojás átmérője mindössze 90 milliméter. "Sohasem gondoltam volna, hogy ezek a dinoszauruszok ilyen aprócska tojásokat raktak volna" - jegyezte meg az amerikai paleontológus.

Más őslénykutatók óvatosságra intenek a dinoszaurusz besorolásakor. Steve Salisbury, a Queenslandi Egyetem paleontológusa szerint a felnőtt titanoszauruszok és az embrió csontozati jellegzetességeinek az egybeesése a véletlen műve is lehet. "A dinoszauruszok csontváza egyedfejlődésük során átalakulhatott. Ráadásul kevéssé valószínű, hogy egy embrió csontváza pontosan leképezze egy felnőtt egyedét" - mondta az ausztrál paleontológus.

Ezzel együtt Salisbury "izgalmasnak" nevezte a felfedezést. A leletből arra is lehet következtetni, hogy a sauropodák a feltételezettnél 50 millió évvel korábban jelentek meg a mai Mongólia területén.