Kockázatokkal, de élénkítheti a gazdaságot az devizahitelek árfolyamrögzítése

Várhatóan holnap jelenti be a kormány és a Bankszövetség a devizahitelesek megmentésére létrehozott intézkedéscsomag részleteit. Az eddig megismert részletek hozzájárulhatnak a belső fogyasztás és a vállalati hitelezés élénküléséhez is, amivel a kormány két fontos gazdasági céljához is közelebb kerülne. A hatás azonban csak rövid távú lehet, és számos kockázatot rejt magában.

A múlt héten napvilágra került hírek szerint várhatóan kedden állapodnak meg a kormány és a bankok képviselői a devizahiteleseknek segítséget nyújtó csomag részleteiről. Az egyezség egyik kulcspontja, hogy a devizahitelben eladósodott háztartások esetében a törlesztőrészletet milyen árfolyamon rögzítik. Egy múlt hét szerdán kiszivárgott levél szerint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 160 forintos svájcifrank-árfolyamot javasolt, pénteken azonban kiderült, hogy a tárcavezető a 180 forintos árfolyamfixálást is elfogadhatónak tartja.

Az árfolyamrögzítés havonta több ezer, de jellemzően inkább több mint tízezer forintos kiadáscsökkentést jelenthet azoknak a háztartásoknak, amelyek élni fognak a lehetőséggel, és igénybe veszik az árfolyamrögzítést. (A havonta gyűlő összeget később ugyanúgy ki kell majd fizetniük, az azonban egyelőre nem világos, hogy pontosan mikor és hogyan. A rögzítés eleve csak néhány, várhatóan 3-5 évre szólna, tehát ezen időszak lejártakor újra a piaci árfolyamon folytatódna a törlesztés.)

Jól kommunikálható a lépés, kockázatos

A kormánynak több szempontból is jól jöhet a tervezett lépés: egyrészt azt kommunikálhatja, hogy kisegítette az adósokat és komoly tehertől szabadította meg őket, másfelől pedig növelheti a gazdasági kilábaláshoz elengedhetetlen belső fogyasztást. Ha ugyanis a lehetőséggel élő devizahitelesek vásárlásra fordítják a banszámlájukon maradó havi több tízezer forintot, akkor az a kereskedelem élénkülésén keresztül hozzárjárulhat a gazdaság növekedéséhez. A fogyasztásbővülés esélyét növeli, hogy a megemelkedett törlesztőrészletek főszerepet játszottak abban, hogy a belső fogyasztás, azaz a vásárlások csökkentek az elmúlt két évben.

A lépésnek azonban igen komoly kockázatai lehetnek, mert a belső fogyasztás növekedése csak rövid távú javulást hozhat, hiszen ezt hitelből fogják finanszírozni a háztartások. Az árfolyamrögzítéssel gyakorlatilag egy később törlesztendő, egyelőre azonban kiszámíthatalan mértékű speciális fogyasztási hitelhez juthatnak a háztartások.

"Nagyon nehéz megjósolni, mit kezdenek majd a háztartások a többlettel. Az árfolyamrögzítés után következő néhány hónapban jó eséllyel igyekeznek majd rendezni a korábban felhalmozódott tartozásaikat, akár a jelzáloghitelek törlesztésének elmaradásából felhalmozódókat. A magyar háztartásokra azonban jellemző, hogy elég sokat költenek, tehát hosszabb távon, 2-3 éven belül benne van a pakliban, hogy ez a többlet fogyasztásra megy el" - mondta az [origo]-nak Németh Dávid az ING Bank vezető elemzője. "A legfontosabb kérdés, hogy mennyi ideig lesz érvényben a rögzített árfolyam és amikor megszűnik, mennyibe fog kerülni az adott deviza. Ha negatív irányba mozdul el a svájci frank, akkor a háztartások egy, a korábbinál jóval magasabb törlesztőrészlettel fognak szembesülni, ráadásul plusz teherként ott lesz az előző években az árfolyammozgásból adódó összeg kiegyenlítésére fordított hitelből adódó kötelezettség" - tette hozzá Németh Dávid.

A lehetséges fogyasztásbővülés ellen hathat, hogy a konstrukciók elsősorban azoknak a háztartásoknak növelik meg a mozgásterét, amelyek közül sokan már jelenleg is túlzottan el vannak adósodva. Barta György, a CIB Bank elemzője is kételkedik benne, hogy az árfolyamrögzítés miatt a háztartások a náluk megjelenő többletet fogyasztásra fordítanák, ezért ő nem is számít arra, hogy ennek eredményeként jelentős élénkülés következne be a kiskereskedelemben. A fogyasztásbővülést az is akadályozhatja, ha például a külföldön gyártott gépkocsik és az import élelmiszerek ára emelkedik, amit könnyen kiválthat a rögzített árfolyam esetleges forintgyengítő hatása.

A vállalati hitelezést is felpörgetnék

Szintén a gazdaság felpörgetését szolgálná, hogy a megállapodás szerint a kis- és középvállalkozások hitelezésében kedvezményeket nyújtana a kormány. A Népszabadság a múlt szerdán azt írta, hogy az eredeti elképzelésben a kkv.-k finanszírozására fordított összegeket levonhatták volna a bankadóból. Az elképzelése a lap szerint azonban módosult, és a kormány nem a bankadóból, hanem annak az alapjából engedné levonni ezeket az összegeket, ami sokkal kisebb összeget jelentene. A vállalati hitelezés élénkítése azért fontos, mert a vállalkozások jelenleg forráshiányban szenvednek a hitelek segítségével azonban egyre több beruházásba kezdhetnek, ami pozitív hatással van a termelésre és a gazdasági növekedésre. A növekvő beruházási hajlandóság pedig együtt jár a foglalkoztatás bővülésével, ami szintén hozzájárulthat a gazdaság stabilitásához, bővüléséhez.

A március elején bemutatott Széll Kálmán-tervre alapozott, Brüsszelnek elküldött konvergenciaporgam problémaként említi, hogy a háztartások fogyasztása 2010-ben 2,2 százalékkal csökkent, ami részben a válság óta tartósan alacsonyabb fogyasztási hajlandóság, az erősödő svájci frank miatt tovább emelkedő törlesztőrészletekkel magyarázható. A kormány tervei szerint a foglalkoztatás javulása, az adórendszerben megvalósított változtatások és a a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások esetleges elköltése miatt idén már 3,1 százalékkal növekedhetnek a háztartások fogyasztásra fordított kiadásai, ehhez járulhat hozzá a törlesztőrészletek csökkenéséből adódó többlet.