Hogyan tudott eddig elbújni Mladic?

Tizenhat év körözés után fogták el a háborús bűnökkel vádolt Ratko Mladic egykori szerb tábornokot. Körözésének első évei alatt nyíltan védték a szerb hatóságok, és ugyan később gyakran röppentek fel hírek a hollétéről, ezek megalapozatlannak bizonyultak.

Egy vajdasági kisközségben, Lazarevóban találta meg a szerb rendőrség a háborús bűnök miatt körözött Ratko Mladic egykori jugoszláv tábornokot, aki Milorad Komadic név alatt rejtőzködött. Ratko Mladic elfogásakor állítólag együttműködött a hatóságokkal.

Az egykori tábornok ellen 16 éve volt érvényben körözés. Az első években még a szerb hatóságok védelmét élvezte, később pedig többször röppentek fel híresztelések tartózkodási helyéről, illetve arról, hogy a hatóságok közel vannak az elfogásához.

Idén áprilisban állították bíróság elé az elfogott tábornok feleségét, Bosiljka Mladicsot, mert engedély nélkül tartott fegyvereket. Az asszony lakásában ugyanis géppisztolyt és több maroklőfegyvert találtak a hatóságok egy 2008-as házkutatás során. A nő a bíróság előtt azt vallotta, hogy a fegyverek férje tulajdonát képezik, aki tudomása szerint halott.

Ennek az állításnak ellentmondott azonban az a videóanyag, amelyet egy boszniai televízió 2009-ben mutatott be az akkor még bujkáló tábornokról. A 2008-ban készült felvételeken Ratko Mladic látható feleségével és menyével egy sítelepen. Mladic egyes információk szerint rendszeresen látogatott el Boszniába is, ahol háborús bajtársaival együtt vadásztak a helyi erdőkben.

Bár a tábornok ellen 1995-ben adták ki a nemzetközi elfogató parancsot, Szlobodan Milosevic védelme alatt még öt évig nyíltan mutatkozott Szerbiában. Rejtőzködésre csak a koszovói háború miatti NATO offenzíva után kényszerült 2000-től kezdve.

A Hágai Nemzetközi Törvényszék számos alkalommal közölte, hogy szerintük Mladic a belgrádi hatóságok tudtával bujkál Szerbiában. Ezzel egyező véleményen voltak a nyugati államok titkosszolgálatai is, ezért az Európai Unió 2006-ban befagyasztotta a csatlakozási tárgyalásokat Belgráddal, feltételül szabva Ratko Mladic kiadását a Hágai Nemzetközi Bíróságnak. A szerb politikusok végig tagadták, hogy tudnának arról, hol tartózkodik a körözött tábornok.

Ratko Mladicot 15 esetben elkövetett népirtással, köztük a jugoszláv háború legsúlyosabb tömegmészárlásának, a 8 ezer áldozatot követelő srebrenicai mészárlás kitervelésével gyanúsítják. A tábornok elleni vádpontok között van 12 ezer civil megölése Szarajevó ostromakor, továbbá egykori jugoszlávok tömegeinek deportálása nemzeti és vallási hovatartozásuk miatt.