Jön a chipsadó, törvény szól a minimális béremelésről, átírják a költségvetést

Közel kéttucatnyi törvényt hozhat hétfői ülésén a parlament, közülük minden harmadik gazdasági jellegű. Jön a chipsadó, kiskapukat nyithat az új közbeszerzési törvény, csökken a munkanélkülieket megillető járadék, megalapozzák a közmunkaprogramokat, és új típusú ingatlanbefektetési társaságok jöhetnek létre.

Közel kéttucatnyi törvényjavaslat zárószavazását tartja az országgyűlés a rendkívüli nyári ülésszak utolsó, hétfői napján. A hétfőre maradt törvényjavaslatok közül minden harmadik gazdasági jellegű.

Át kell szabni a költségvetést

A képviselők rövid időn belül másodszor is átírják az idei költségvetést. Pár hete a Mol-részvénycsomag megvásárlása miatt emelték meg csaknem 500 milliárd forinttal, 1184 milliárd forintra a magyar kimutatás szerinti költségvetési hiány előirányzatát.

A hétfői zárószavazással átvezetik a költségvetésen a kormány azon döntését, miszerint a februárban létrehozott 250 milliárd forintos stabilitási tartalékot nem engedi elkölteni, a zárolt pénzeket véglegesen elvonja a minisztériumoktól. Erre főként azért van szükség, mert bizonyos adóbevételek (áfa, eva, társasági adó) jócskán elmaradnak a tervezettől, és egyes kiadási sorokon (közoktatási és szociális normatívák, önkormányzatoknál dolgozók bérkompenzációja) túlfutás mutatkozik. A 250 milliárdos megtakarítási csomag ezt az egyenlegromlást ellensúlyozza, vagyis az 1184 milliárd forintos, pár hete módosított hiányelőirányzat ettől nem változik.

Lesz szit-ünk, és törvény szól a minimális béremelésről

A parlament törvényt alkothat egy újfajta, a szabályozott ingatlanbefektetési társaságról (szit). Az ingatlanalap és egy normál cég keverékeként működő szittől azt várják, hogy lendületet ad az ingatlanfejlesztéseknek, miközben kisbefektetők is szerezhetnek részesedést a tőzsdére bevezetett cégben. A szit kedvező adókörnyezetben működhet, bevételének zömét ingatlanhasznosításból, és -fejlesztésből szerzi, a nyereségének 90 százalékát pedig kiosztja a tulajdonosok között osztalék formájában. A szitről bővebben itt és itt olvashat.

Törvényt hozhat az országgyűlés arról is, hogy jövőre a versenyszférában kötelező lesz úgy megemelni a bruttó 300 ezer forint alatt kereső dolgozók bérét, hogy a nettó fizetésük ne csökkenjen. Amelyik cég ezt nem teszi meg, azt két évre kizárják a közbeszerzésekből és állami támogatást sem kaphat, és rákerül egy feketelistára. Az állam azt is meg akarja mondani, hogy mi legyen a viszonyítási pont, amihez képest nem csökkenhet a nettó bér, és azt is, hogy a nettó bért hogyan kell számolni.

A népegészségügyi termékadóról, ismertebb nevén a chips- vagy hamburgeradóról is jogszabályt hozhatnak a honatyák. Szeptember 1-jétől a cukrozott gyümölcslevekre, energiaitalokra, ételízesítőkre, snackekre, előrecsomagolt cukros termékekre pluszadót vetnek ki, amiből éves szinten húszmilliárd forint bevételt vár az állam.

Közmunkaprogramokat alapoznak meg

Lesz új közbeszerzési törvényünk is. Az olcsóbb és takarékosabb állam megteremtésével és a korrupció visszaszorításával indokolta az új közbeszerzési törvény megalkotását a kormány, azonban a jogszabályjavaslatot több bírálat is érte a kiskapuk miatt. Az új törvény szélesíti azoknak a közbeszerzéseknek a körét, ahol nem kell hirdetményt közzétenni, a jelenleg a parlament felügyelete alatt álló Közbeszerzések Tanácsát a kormány irányítása alatt álló hatósággá alakíthatják, a Transparency International szerint pedig több korrupciós kockázatot hordoz magában az új közbeszerzési törvény.

Az új közfoglalkoztatási programot is jogszabályi változtatásokkal alapozzák meg. A közmunkásokat magáncégek is foglalkoztathatják. A munkanélkülieket megillető állami járadék (foglalkoztatást helyettesítő támogatás) az eddigi kilenccel szemben már csak három hónapig jár majd, de ha a felajánlott közmunkát az állástalan személy nem fogadja el, akkor az állami támogatást meg is vonhatják tőle. A szociális támogatások megvonhatók lesznek például gondozatlan lakókörnyezet vagy a felajánlott közmunka visszautasítása esetén. A közfoglalkoztatottak alap- és továbbképzésben is részt vesznek, hogy könnyebben találjanak állást a versenyszférában.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályait is megalkotják. A javaslat célja, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek esetében - ha azok csődeljárás vagy felszámolási eljárás alá kerülnek - akkor a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény általános szabályaitól eltérő szabályok érvényesülhessenek. Közérdek, gazdaságpolitikai érdek, a közszolgáltatások biztonságosságához fűződő elvárások fűződnek ugyanis ahhoz, hogy az említett vállalkozások adósságrendezése, hitelezőikkel való megegyezése, reorganizációjuk, kiemelt ügyként valósuljon meg, ha pedig a vagyonhiányuk és fizetésképtelenségük nem szüntethető meg, akkor a jogutód nélküli megszüntetésük gyorsabb, átláthatóbb és egységesített eljárásrend szerint, a felszámolás hatékonyabb szakmai kontrolljával történjék - indokolta a törvényjavaslatot annak benyújtója, Rogán Antal.