Visszahozná az egységes nyelvvizsga-feladatokat a kormány

Véget vetne az oktatási államtitkárság annak, hogy a legkülönbözőbb tesztekkel mérjék a nyelvvizsgázók tudását a vizsgaközpontok. Az [origo] birtokába került, nem végleges stratégiatervezet szerint a kormány létrehozna egy "szuperközpontot", amely majd kidolgozza a nyelvvizsgákon használható feladatokat, frissíti a teszteket, és ellenőrzi a vizsgaközpontokat.

"Kétszer próbálkoztam az angol nyelvvizsgával a Rigó utcában, nem sikerült átmennem, úgyhogy megpróbáltam a BME-n, itt rögtön átmentem 67 százalékkal" - mondta az [origo]-nak Andrea, egy érettségi előtt álló lány, aki a BME nyelvvizsgaközpontjába kísérte el a vizsgára jelentkező barátnőjét. Azt mondta, korábban azért a Rigó utcában, az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központjában próbálkozott először, mert az iskolában az órákon olyan középfokú feleletválasztós nyelvtani teszteket oldottak meg, amely az ottani írásbeli nyelvvizsgához kell.

A Rigó utcában találkozott az [origo] munkatársa egy olyan lánnyal, aki éppen német középfokú nyelvvizsgára jelentkezett. Azt mondta: "Máshol megúszhatnám a fordítást magyarról németre, de direkt ide jöttem, mert nekem jól mennek a tesztek és a fordítás is, a levélírásban viszont gyenge vagyok". A lány azt mondta, hogy az egynyelvű (a magyart kizáró, csak német nyelven tett) vizsgáról hallani sem akart, azt pedig kiszámolta, hogy a Rigó utcában akkor is megvan a sikeres nyelvvizsgához szükséges hatvan százalékos eredmény, ha esetleg rosszul sikerül a levélírásos feladat.

Az általunk megkérdezett nyelvvizsgázók példájából is látszik, hogy a vizsgákon megoldandó tesztek a vizsgahelyek szerint változnak, így minden vizsgázó kiválaszthatja a neki megfelelő feladattípusokat. A nyelvvizsgázók jelenleg az országban huszonhárom államilag elismert vizsgaközpontba mehetnek, ahol más-más saját tesztekkel mérik a vizsgázók általános vagy szakmai nyelvtudását. Ennek a rendszernek a megváltoztatását fontolgatja most az oktatási államtitkárság.

Az [origo] birtokába került nyelvoktatási stratégia tervezete szerint - amely elfogadása előtt még változhat - a kormány javaslata "egyetlen központ létesítése, amely kidolgozza a feladatokat, elvégzi az előteszteket, állandóan frissíti a feladatsorokat - erre kiképzett tanári testülete segítségével - és rendszeresen ellenőrzi a vizsgaközpontokat, ezek mellett vizsgáztat is". A koncepció által "szuperközpontnak" nevezett szervezet a tervek szerint a saját nyelvvizsgáiból tartaná el magát, "ezen felül a feladatírásért, egyéb szolgáltatásokért a nyelvvizsgaközpontoktól díjat szed". A tervezetből nem derül ki egyértelműen, hogy mi lenne a sorsa a jelenleg létező nyelvvizsgaközpontoknak, de a stratégiából úgy tűnik, hogy továbbra is vizsgáztathatnának, csak a teszteket nem maguk állítanák össze, hanem a "szuperközpont".

Megkérdeztük a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkárságát, hogy pontosan milyen újításokat terveznek, és ez hogyan érinti a vizsgázókat, illetve a jelenleg is működő vizsgaközpontokat. Az államtitkárság azt válaszolta, hogy a tárca "nem adott közre a nyelvoktatás jövőjéről szóló, álláspontját tükröző hivatalos anyagot. Az államtitkárság azt írja, hogy "a nyelvoktatást hatékonyabbá tevő tervezet kidolgozásán hónapok óta egyetemi és gyakorlati szakemberek sokasága dolgozik", és a tárca a tervezetet rövidesen nyilvánosságra hozza és társadalmi vitára bocsátja.

"Sem a feladattípusok, sem az értékelés nem összehangolt"

A nyelvvizsgáztatás rendszere Magyarországon legutóbb 2000-ben alakult át, amikor megalakulhattak az államilag elismert nyelvvizsgaközpontok, amelyek az Oktatási Hivatal akkreditációjának megszerzése után államilag elismert bizonyítványt állíthatnak ki. Az Oktatási Hivatal honlapján szereplő adatok szerint jelenleg tizenöt felsőoktatáshoz kötődő, egyetemen belül működő központ van, és nyolc egyéb vizsgahely.

Ingyen nyelvvizsga az egyetemen

A feladatsorokat kidolgozó "szuperközpont" felállítása mellett a tervezet szerint az államtitkárság erősítené "szélesebb körben a felsőoktatási intézmények nyelvvizsgáztatási jogosultságát". A tervezet szerint mivel bizonyos szakmákból (orvosi, mezőgazdasági) kevés helyen lehet nyelvvizsgázni, megoldást jelenthetne, ha a felsőoktatási intézmények, amelyek tanítják a szaknyelvet, akkreditált nyelvvizsgaközpontként működve levizsgáztathatnák saját hallgatóikat. A koncepció szerint az egyetemek a saját hallgatóit díjtalanul, a külső jelentkezőket vizsgadíj ellenében vizsgáztatnák, "így pénzügyi akadályok nem merülnének fel".

Az oktatási államtitkárság koncepciója szerint az "alapos szabályozás ellenére is számos kérdés merül fel a nyelvvizsgáztatás jelenlegi rendszerével kapcsolatban". A nyelvoktatási stratégia tervezete szerint egynyelvű és kétnyelvű rendszerek élnek párhuzamosan, ami "szükségképpen kizárja az összehasonlíthatóságot és egyenértékűséget".

A tervezetben emellett az áll, hogy "sem a feladattípusok, sem az értékelés nem összehangolt". A tervezet megállapítása szerint "egyesek magyarul, mások a mért idegen nyelven fogalmazzák meg a feladatokat". A tervezet hozzáteszi, hogy a vizsgafeladatokat, illetve a feladattípusokat nem kötelező előtesztelni, "egyes központok megteszik, mások nem".

Olcsóbb és drágább vizsgák

A tervezet szerint a jelenlegi rendszerrel kapcsolatban "felmerülő kérdés" az is, hogy a vizsgaközpontok nem azonos árakkal dolgoznak, "vannak olcsóbb és drágább vizsgák". A vizsgahelyek honlapjain olvasható díjszabások szerint egy középfokú (B2) komplex, C-típusú - szóbeli és írásbeli - vizsgáért ez egyik helyen 22 ezer forintot, több helyen 24 900 forintot kell fizetni, de van olyan központ, amely 40 ezer forintot kér ugyanezért a vizsgáért. A felsőfokú C-típusú nyelvvizsgánál (C1) még nagyobbak az eltérések 24 ezertől 45 ezer forintig találhatunk nyelvvizsgákat.

Az államtitkárság stratégiatervezete a változtatások pénzügyi vonatkozásairól azt írja, hogy a "szuperközpont" létrehozása után a nyelvvizsgaközpontoknak "kevesebb feladatot kell ellátniuk, így alacsonyabb költségekkel működnek, tehát nem szükséges a piaci áraikat emelniük".

Angol, német és eszperantó a legnépszerűbb

Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának adatai szerint tavaly 102 923-an tettek sikeres nyelvvizsgát. A legnépszerűbb nyelv az angol volt (115 178-ból 70 485 sikeres vizsga), ezt követte a német (22 758 sikeres vizsga), a harmadik helyezet pedig az eszperantó lett (2310 sikeres vizsga). Ezután a legtöbb sikeres vizsgát sorrendben a francia, az olasz, a spanyol és a lovári nyelvből tették. Tavaly mindössze ketten vizsgáztak sikeresen szlovén és ukrán nyelvből, viszont török, norvég vagy hindi nyelvből senki nem is próbálkozott.

"Könnyebb és nehezebb" nyelvvizsgaközpontok

Az államtitkárság tervezete emellett megállapítja, hogy "vannak "könnyebb" és "nehezebb" nyelvvizsgaközpontok, és vannak alacsonyabb és magasabb elfogadási küszöbök" - olvasható a koncepcióban. A Budapesti Műszaki Egyetem nyelvvizsga-központjának egyik vizsgáztatója a feladatokról azt mondta az [origo]-nak, hogy "valóban eltérhetnek egymástól az egyes feladatsorok, de túlzás lenne azt állítani, hogy az egyik sokkal könnyebb, a másik nehezebb".

A névtelenséget kérő vizsgáztató szerint valakinek jobban megy a fordítás, és a nyelvtani teszt, másoknak a hiányos szöveg kiegészítése vagy a fogalmazás "fekszik". Hozzátette, hogy volt olyan tanulója, aki a kétnyelvű vizsgákon sorozatosan megbukott, de az egynyelvű angol vizsgája elsőre sikerült.

Egyetért ezzel a Cambridge-i Egyetem egynyelvű angol vizsgáit Magyarországon szervező British Council vizsgaközpont vezetője, Horányi Márta is. Szerinte "részben a vizsgázó attitűdjétől függ", hogyan sikerül megoldania a különböző teszteket. A feladattípusok eltéréséről azt mondta az [origo]-nak, hogy "az egységes nyelvvizsgáztatási akkreditációs rendszert az oktatási államtitkárság háttérintézménye, az Oktatási Hivatalhoz tartozó Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ dolgozta ki, tehát, ha van ilyen eltérés, akkor ebben az elfogadási rendszerben lehet hiba".