Kezdődik Putyin nagy bábmutatványa

Orosz elnökválasztás, Vladimir Putyin
Vágólapra másolva!
Egy veterán kommunistára, egy kucsmás bohócra és egy macsó újoncra szavazhatnak azok az oroszok, akik nem kérnek az Oroszországot másfél évtizede uraló Vlagyimir Putyinból. Arra semmi esély, hogy helyette más legyen az orosz államfő, de már az is nagy kudarc lenne számára, ha nem tudná lemosni ellenfeleit már vasárnap. Már a tavalyi parlamenti választások is foltot ejtettek rajta, de az elnökválasztás még tovább rombolhatja a putyinizmust.
Vágólapra másolva!

Egy héten belül véget érhet Oroszországban az a négy éve tartó politikai játék, amellyel visszatér a hatalom csúcsára az orosz politika szupersztárja, Vlagyimir Putyin. A politikus, aki 2008 óta kényszerszünetet tartott államfői karrierjében, most újra elnöknek készül, és mivel beugróembere, Dmitrij Medvegyev készséggel félreállt az útból, várhatóan elsöprő győzelmet arat a vasárnapi orosz elnökválasztáson. Bár lejátszott meccsnek tűnik, a választást mégis árgus szemekkel figyeli majd a világ, hiszen kiderül belőle, milyen nyomot hagyott Putyin hatalmán a négy év kihagyás, és hogy milyen stabil lesz annak az embernek a széke, aki a következő évtizedre újra szuperhatalmat akar kovácsolni Oroszországból.

A legtöbb demokratikus elnökválasztással ellentétben a vasárnapi orosz választás fő kérdése nem az, hogy ki lesz Oroszország új elnöke. Ez a kérdés tavaly szeptemberben eldőlt, amikor a hivatalban lévő elnök, Medvegyev bejelentette, hogy nem indul újra az elnökségért, és pártja a jelenleg kormányfőként szolgáló Putyint indítja. A döntést a nyilvánosság elől elzárt, négyszemközti tárgyalásokon hozták meg, Putyin és Medvegyev pártja, az Egységes Oroszország pedig továbbra is elsöprő támogatást élvez, így Putyin újraválasztását nem fenyegeti komoly veszély.

A közelgő elnökválasztáson így Putyin komolyan vehető vetélytárs nélkül maradt: az elmúlt hónapokban a VCIOM orosz közvélemény-kutató 45 és 55 százalék között mérte a népszerűségét, miközben a többi jelölt még két számjegyű népszerűséget is alig tudott felmutatni. Ilyen erőviszonyok mellett a valódi kérdés az, hogy kiütéssel nyer-e, azaz már az első fordulóban győzelmet arat, vagy második fordulóra is szüksége lesz. Egy fordulóval akkor nyerhet, ha már vasárnap legalább 50 százalékot szerez: ha meg akarja mutatni, hogy hatalma nem gyengült, mindenképpen ezt kell célul kitűznie, hiszen a Szovjetunió felbomlása után mindössze egyszer, 1996-ban kellett második fordulót tartani az elnökválasztásokon.

Lezsírozott demokrácia

Az orosz politikát nyomon követő elemzők régóta várták a most kialakult helyzetet: már Putyin elnök 2008-as távozásakor megjelentek a találgatások, hogy a politikus csak szünetelteti elnöki címét, de a visszatérésre készül. Mindezt egy jogi kiskapura alapozták, amely ugyan tiltotta, hogy az elnököt három egymást követő elnöki ciklusra újraválasszák, de megengedte, hogy egy ciklus kihagyása után ismét elnök lehessen.

Medvegyev ugyan igyekezett saját politikai arculatot kialakítani, és egy Putyinnál liberálisabb, üzletbarát, nyugat felé nyitó, reformer programot megvalósítani, ez nem volt elég ahhoz, hogy függetlenítse magát Putyintól. Júliusban még olyan információk szivárogtak ki a sajtóba, melyek szerint Medvegyev orosz oligarchák támogatását kereste egy Putyin útjától különböző program megvalósításához, és arról is beszélt, hogy szeretne újra indulni a választásokon. Végül azonban Putyin tábora maradt az erősebb, és a vélt vagy valós vetélkedés után Medvegyev átadta a terepet.

A bejelentést sokan rossz néven vették, különösen a liberális ellenzék és a nagyvárosi értelmiség körében: egy ellenzéki újság karikatúrája szovjet tábornokként ábrázolta Putyint, novemberben pedig egy stadionban életében először durván ki is fütyülték. Az igazi tiltakozás pedig akkor kezdődött, amikor decemberben, az országgyűlési választásokon Putyin pártját több tartományban is nyilvánvaló csaláson érték.

Elveszített kétharmad és hangosodó ellenzék

A decemberi parlamenti választások két szempontból is fordulatot jelentettek Putyin számára. A miniszterelnök pártja egyrészt 77 képviselői hellyel kevesebb mandátumot szerzett a korábbinál, és így elvesztette addigi kétharmados többségét a Dumában, pártra a szavazók kevesebb mint 50 százaléka voksolt. Bár így is megmaradt abszolút többsége, tekintélyén látványos csorba esett.

Forrás: AFP/Alexey Druzhinin
Putyin visszatérne

Másrészt kínos perceket szereztek a kormánynak a sajtóban feltárt választási csalások, amelyek még ezt a gyengébb eredményt is megkérdőjelezték. A média hamar felkapta a híreket, amelyek szerint Csecsenföldön a hivatalos eredmények szerint 99,5 százalék szavazott a kormánypártra, Rosztovban pedig valahogy 146 százalékos választási részvételt mutatott ki a választási bizottság. Az egyértelműnek tűnő választási csalások miatt Moszkvában és Szentpéterváron is tízezres tüntetések kezdődtek. Miközben Medvegyev elnök vizsgálatot rendelt el, és végül 21 szavazókör eredményét meg is semmisítették, Putyin viccekkel bagatellizálta el a tiltakozást, és az USA ármánykodásával magyarázta az ellene indított tüntetéseket.

Külföldi politikai elemzők szerint a tüntetéseket látva a választások egyik nagy kérdése lesz, hogy a Putyin-ellenes, látványos ellenzéki mozgalom képes lesz-e belerondítani Putyin visszatérésébe. Mivel egyetlen, Putyin ellen induló ellenzéki jelöltnek sincs jelentős támogatása, a tüntetők az ellenállás különös formáját választották. Azt hirdetik, hogy mindegy, kire szavaznak az emberek, csak ne Putyin legyen az, mert így elvehetik tőle az első fordulós győzelmet. Ha ezzel sikerül Putyint második választási fordulóra kényszeríteni, azt a szakértők szerint az ellenzéki mozgalmak már egyfajta győzelemnek foghatnák fel, mert Putyin hatalmának gyengülését, és így az ellenzék jövőbeni megerősödését jelentené.

A négy másodhegedűs

Hiába hirdetnek azonban összefogást a moszkvai tüntetők, a mostani politikai erőviszonyok között egyelőre egyáltalán nem látszik, ki vehetné át Putyin helyét hosszú távon. Mindössze négy jelölt indul ellene, de közülük is többen nyilatkozták már korábban, hogy egyedül Putyint tartják alkalmasnak az ország vezetésére. Putyin szeretne demokratikusnak tűnő választáson visszatérni, és ehhez mindenképpen szükséges, hogy legalább a politikai verseny látszatát megteremtse. Az ellenzék hónapok óta azzal vádolja a kormányt, hogy az ellenjelöltek egy részének indulását Putyin támogatja.

A kommunista nagyöreg

Orosz politikai elemzők Gennagyij Zjuganovot, az orosz kommunisták 67 éves vezetőjét tartják Putyin első számú vetélytársának, noha a veterán politikus korábban három elnökválasztást is elveszített már. 1996-ban még komolyan megszorongatta Borisz Jelcint a szovjet nosztalgiára és a szocialista rendszer visszaállítására építő kampányával, az első fordulóban csak 3 százalékkal maradt el a későbbi győztestől. 2000-ben Putyinnal szemben még közel 30 százalékot szerzett, 2008-ban Medvegyev ellen viszont már kevesebb mint 18 százalékot.

Zjuganov továbbra is kitart a keményvonalas kommunista eszmék mellett, és főleg az idősebb emberek nosztalgiájára épít: 2010-ben nyílt levélben sürgette az orosz társadalom "újbóli sztálinizálását", most pedig a természetes nyersanyagok államosítását ígérte, és azt állítja, hogy Putyin az összeomlásba vezeti az országot. A múlt héten, a kommunista párt moszkvai nagygyűlésén óva intett a választási csalásoktól, és azt mondta, az ő csapata le tudja győzni az Oroszországot eltérítő "gonosz szellemet". A közvélemény-kutatások szerint ő lehet a legsikeresebb ellenzéki jelölt, 8-12 százalékra számíthat.

Forrás: AFP/Kirill Kudryavtsev
Zjuganov sztálinizálna

A macsó újfiú

Az orosz politika egyetlen új arca Oroszország harmadik leggazdagabb embere, Mihail Prohorov, aki decemberben teljesen váratlanul jelentette be, hogy elindul a választásokon. A 46 éves agglegény laza hangnemet hozott a kampányba, és talán ő az egyetlen, aki macsóságban felveheti a versenyt a férfias imidzsét tudatosan építő Putyinnal. A kosarazó, vízisíző, nagy nőcsábász milliárdos azonban politikai szempontból még kezdő, és ő az egyetlen a jelöltek között, aki mögött nem áll országos szervezettel rendelkező párt sem.

Prohorov nagy reményekkel robbant be a kampányba, mert azt remélte, hogy meg tudja szólítani a városi liberális értelmiséget, de a közvélemény-kutatások szerint csak 3-4 százalékos támogatása van. Ráadásul ellenfelei azzal vádolták, hogy őt is a Kreml irányítja. Elképzelhető, hogy az elnökválasztást csupán a politikai imidzsépítés első állomásának tekinti, erre utal az is, hogy tervei szerint közvetlenül a választások után fog pártot alapítani. (A Prohorovról szóló portrénkat itt találja.)

Forrás: AFP
Prohorov Európa felé kacsingat

A kucsmás bohóc

Az Orosz Liberális Demokrata Párt jelöltje, Vlagyimir Zsirinovszkij az orosz politika egyik legfeltűnőbb figurája. A 65 éves politikus kifejezetten szeret konfrontálódni ellenfeleivel, és bár pártja nevében liberális, ő inkább populista, nacionalista és Nyugat-ellenes szlogenekkel szólítja meg híveit. Bár már négy elnökválasztáson is elindult, sokan inkább tartják bohócnak, mint komoly politikusnak. A BBC szerint ugyan erősen Kreml-ellenes retorikát folytat, mégis sokan tartják Putyinhoz hű politikai túlélőnek.

Zsirinovszkij azt mondja, Oroszországot jobban központosítani kellene, és le kell törni a kiskirályként hatalmaskodó kormányzókat. A politikus a közeljövőre háborút jósolt Iránban, és arra készítette híveit, hogy Oroszország határait is fegyverrel kell majd megvédeni. Oroszország legnagyobb ellenségének Nagy-Britanniát tartja, a múlt héten pedig a Russia Today orosz hírtelevízió beszámolója szerint szürke szőrkucsmában és ezredesi egyenruhában szónokolt híveinek arról, hogy győzelme esetén börtönbe juttatja az oligarchákat, köztük Prohorovot. Erre azonban kevés esélye van, a közvélemény-kutatók 8-10 százalékot jósolnak neki.

Forrás: AFP/Natalia Kolesnikova
Zsirinovszkij katonai egyenruhában

A bábok bábja

Az elnökválasztás legkínosabb szerepe mégis a negyedik ellenzéki jelöltnek, Szergej Mironovnak jutott, akire szinte levakarhatatlanul ráragadt a vád, hogy Putyin bábja. Az Igazságos Oroszország Párt 58 éves, ősz szakállú jelöltje mindig is Putyin hűséges szövetségese volt: 2004-ben, amikor szintén indult a választáson, még a szavazás előtt bejelentette, hogy ő Putyinra szavaz. A lojalitás egészen tavaly májusig tartott, amikor is Putyin pártja elvette tőle a parlament felső házának házelnöki tisztségét. Innentől kezdve Mironov a Kreml kemény kritikusává vált, és Putyint is támadni kezdte, azt állítva, hogy a miniszterelnököt nem érdeklik a reformok.

Ennek ellenére tavaly decemberben, elnökjelöltségének bejelentésekor saját honlapjára is kitette a Ria Novosztyi orosz hírügynökség beszámolóját, amely "Kreml-barát" politikusként jellemezte. Az állami kézben lévő hírügynökség azt írta róla, hogy egyes elemzők szerint a Kreml kreált belőle ellenzéki figurát, hogy "irányított ellenzékként" versenyeztesse, és így legitimálja a 2012-es elnökválasztást. Mironovnak a közvélemény-kutatók szintén 4-5 százalékos eredményt jósolnak.

Forrás: AFP/Iliya Pitalev
Mironov 2004-ben Putyinra szavazott