Eltalálta a kormányt a kerülgetett szó

A választások óta menekül előle, egy múlt héten megjelent angol nyelvű kormányzati anyagban mégis elejtette a megszorítás szót. Idén százmilliárd forintot jócskán meghaladó összeget spórol meg az állam a táppénz és a nyugdíjrendszer átalakításával. Ez azonban várhatóan nem lesz elég, ugyanis az EU felszólította a kormányt, hogy vágjon a kiadásain még 150 milliárdot. A gazdasági minisztérium szerint ez mind-mind önkéntesen vállalt megtakarítás.

Ez nem megszorítás, ez egész egyszerűen Magyarország újjászervezése - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök tavaly januárban a Széchenyi-terv bemutatóján, amikor a kormány takarékoskodási intézkedéseiről beszélt. Fideszes vezető politikusok már a választási kampányban is többször hangsúlyozták, hogy nem terveznek megszorításokat, ezt a szót és általában az emberek anyagi helyzetét negatívan érintő politikai döntéseket úgy állították be, mint amit csak a MSZP-s kormányok alkalmaztak, hibásan. Szijjártó Péter tavaly augusztusban azt mondta, hogy "hiába szorgalmaznak a szocialisták folyamatosan megszorításokat, nem lesznek, mert az emberek világossá tették, nem kérnek a megszorítások politikájából, amely egyébként is kudarcot vallott".

A megszorítás, ami nem megszorítás

A kormány azóta is kínosan ügyel rá, hogy ne használj a megszorítás szót, a kormány eddigi tevékenységét és terveinek egy részét összefoglaló Nagy reformkönyv angol változatában azonban megtört a hosszú hagyomány. Az angol verzióban a Széll Kálmán-terv egyes részeit nevezték megszorításnak - angolul austerity -, ugyanez a magyar változatban költségvetési takarékosságként szerepelt.

Az [origo] megkérdezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM), hogy miért használnak más kifejezést az angol szövegben, mint a magyarban. A minisztérium azt válaszolta, hogy az austerity "egyértelműen kormányzati spórolást, takarékosságot, illetve önkéntesen vállalt megtakarítást jelent, a megszorítás csak egy a lehetséges jelentések közül".

Mit jelent?

A közgazdaságtanban az austerity általános fordítása a megszorítás. Az online elérhető szótárak szerint a kifejezés erősebb jelentést hordoz, mint a sima takarékosság, de tartalmában hasonló. Az angol kifejezés a Sztaki online szótára szerint azt jelentheti, hogy megszorítás, mérsékletesség, szigorúság. A Merriam-Webster angol egynyelvű szótár online változata szerint az austerity jelentése: végrehajtott, szélsőséges takarékoskodás (enforced extreme economy). Az austerity megszorításként való fordítása mellett szól az is, hogy az enyhébb takarékoskodásra van megfelelő angol kifejezés, ez a saving. A kiigazítást inkább adjustmentnek mondják, és lehet még használni a tightening kifejezést is, ami szintén megszorítást jelent, de az austeritynél enyhébb. A költségvetési fegyelemre pedig ott a fiscal discipline.

Lenne rá jó oka

Bár a minisztérium válasza szerint ezek nem megszorítások, a kormánynak lenne rá jó oka, hogy ezt a kifejezést használja. Március elején az Európai Unió 150 milliárd forint uniós támogatás befagyasztásával fenyegette meg Magyarországot, mert nem látta biztosítottnak, hogy a magyar kormány tartani tudja az előre jelzett költségvetési hiányt. A kormánynak június végéig kell megválaszolnia az Európai Bizottságnak, hogy hogyan teljesíti az elvárt 150 milliárdos kiadáscsökkentést.

A kormány az uniós döntés előtt is igyekezett azt érzékeltetni, hogy tesz a hiány ellen. Februárban harmincmilliárdos takarékossági csomagot fogadott el, amelynek túlnyomó része a központi közigazgatás kiadásait fagyasztaná be, de a minisztériumi zárolások és beszerzésstop mellett a gyógyszerkasszát is érinti. Az intézkedésről a kormány rögtön elfogadása után tájékoztatta is az Európai Bizottságot, hogy demonstrálja tettre készségét, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium azt is jelezte, hogy idén és jövőre összesen több mint 100 milliárdot spórolna az állam.

Giró-Szász András kormányszóvivő a múlt héten az Inforádióban "egyszerűen megoldandó feladatnak" nevezte az EU elvárását, ami szerinte nem jelentős összeg az ország 13-14 ezer milliárdos költségvetéséhez képest. Giró-Szász megjegyezte azt is, jóval nagyobb mértékű intézkedésekről rendelkezik a Széll Kálmán-terv.

Táppénz, bérpótlék - 190 milliárd mínusz

A kormány gazdaságpolitikai elképzeléseit összefoglaló, tavaly bemutatott Széll Kálmán-terv alapján a legnagyobb állami megtakarítást a foglalkoztatást és munkaerőpiacot érintő intézkedésekkel tervezte elérni a kormány: az 550 milliárd forintos teljes spórolásból 195 milliárd forinttal kalkuláltak ezen a területen. Ez például a munkanélküliségi segélyek korábbi rendszerének átalakításából, a táppénzek csökkentéséből, a bérpótló juttatások rendszerének átalakításából és különböző családtámogatási ellátások rögzítéséből adódik össze - oly módon, hogy 2013-ban már 213 milliárd forintos megtakarítást eredményezne.

A kormány hivatalos kommunikációjában ezen intézkedések egyike sem számított megszorításnak, a táppénzfizetési rendszer módosítását például a csalások visszaszorításával magyarázta a kormány, miközben tény, hogy a korábbinál szigorúbb lett a rendszer, megszűnt a passzív táppénz, a jól keresők pedig alacsonyabb összegű ellátást kapnak.

Rokkantnyugdíj - 93 milliárd mínusz

A következő vaskos megtakarítást eredményező terület a nyugdíjrendszer a Széll Kálmán-terv szerint, itt 2012-ben már 93 milliárd forinttal kevesebbet költene az állam, szinte teljes mértékben a rokkantsági nyugdíjrendszer felülvizsgálata, az ellátások átalakítása miatt. A több százezer rokkantsági nyugdíjban részesülő egy részét munkára fogná a kormány, ha képesek valamilyen feladatot ellátni, jóllehet a tervekhez képest egyelőre csúszásban van a kormány, a felülvizsgálatok még csak most kezdődnek, és 2013 végéig eltartanak.

Múlt időben beszélhetünk a korengedményes nyugdíjak rendszerének átalakításáról, amelynek keretében jelentősen szűkítették a kedvezményezettek körét. Az átalakítás forrásmegvonással is együtt járt, de óriási megtakarítással, megszorítással itt a Széll Kálmán-terv sem számolt, ez csupán néhány milliárdos tétel.

Matolcsy György figyel

Tömegközlekedés - 54 milliárd

Bár keveset lehet tudni a közösségi közlekedés tervezett átalakításáról, jó eséllyel itt is megszorítás jellegű intézkedésekre lehet számítani. A Széll Kálmán-terv 2012-re 45 milliárd forintot spórol, egy évvel később további 15 milliárddal vágja meg az állami büdzsét, s ez legnagyobb részben a MÁV takarékosabb működéséből állna elő. Ez nehezen jöhet össze útdíj-, tarifaemelés, esetleg leépítések nélkül, hiszen a közlekedési cégek pénzügyi helyzete fenntarthatatlan, a BKV például csődközelben van. A kormány március elején jelentette be, hogy áprilistól átalakul a menetrend, és több száz vonat nem közlekedik majd, amivel 8 milliárd forintot akarnak spórolni.

Szintén takarékoskodáshoz - megszorításhoz - vezetnek majd a tervben olcsóbb, hatékony állam létrehozását célzó lépések munkavállalókat érintő intézkedései, ezek ugyanis leépítést jelentenek. Legutóbb januárban bocsátottak el hatezer embert a költségvetési intézményektől. A Széll Kálmán-terv az oktatási rendszer átalakítását is tartalmazta, a hallgatók létszámának csökkentésétől és a strukturális intézkedésektől összesen 12 milliárd forint megtakarítását tervezte a kormány erre az évre. Az új keretszámok révén szinte teljesen megszüntették a közgazdász- és jogászképzés állami finanszírozását.

A Figyelő március elején a gazdasági minisztériumból származó információkra hivatkozva azt írta, a kormány áprilisban a Széll Kálmán-tervhez hasonló programot mutathat be, amely a korábban bejelentett takarékossági intézkedéseken túl 130 milliárd forinttal csökkentheti az állami kiadásokat.