Vágólapra másolva!
Közös európai kötvények oldhatnák meg az adósságválságot, és a bankok kimentését is megoldhatná az uniós mentőmechanizmus. Ehhez előre kell lépni a közös bankfelügyelet felé - javasolta az Európai Bizottság.
Vágólapra másolva!

Az Európai Bizottság értékelése szerint az euróövezetnek a növekedés ösztönzése és az adósságcsökkentés mellett el kell mozdulnia egy bankunió irányába, amely lehetőséget ad arra is, hogy közvetlenül az uniós stabilitási mechanizmusból tőkésítsenek fel pénzintézeteket. A bizottság szerint meg kell törni a bankok rossz hitelek miatti bénultságából és az adósságválságból álló ördögi kört, a bankunió ennek az egyik eszköze lehet.

A Reuters a jelentés alapján azt írta, a bankunió azt jelentené, hogy a tagállamok szorosabbá tennék a bankfelügyeleti politikájukat. Vagyis a bankok állami felügyelete és ennek szabályai közös szabályozás alá kerülnének. Az uniós mentőmechanizmus jelenleg csak államoknak adhat forrást, bankoknak nem. Ez alakítanák át úgy, hogy a mentőcsomagot kezelő intézmény adhasson bankoknak is segítséget, viszont ennek feltétele, hogy uniós szintre kerüljön a bankfelügyelet.

A bizottság szerdán adott ki részletes gazdasági ajánlásokat az euróövezet, valamint az uniós tagországok számára, és állást foglalt az euróövezeti közös kötvények kibocsátása mellett is. Ez az eszköz alkalmas az adósságválság kezelésére, viszont az árát a megbízható, jól gazdálkodó országok állnák, ezért elsősorban Németország elutasítja azt.

Az eurókötvény lényege az lenne, hogy a tagállamok lemondanak a saját állampapírok kibocsátásáról, nem ezekből szerezne pénzt az állam a saját maga finanszírozására. Ehelyett egy közös kibocsátó lenne, amely a magas hozamú, bajban lévő országok számára olcsó finanszírozást juttatna, viszont a jól gazdálkodó országoknak, így elsősorban Németországnak megdrágítaná a forráshoz jutást.

A tájékoztatón José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az európai gazdaság "kiegyensúlyozása", az ez irányba tett lépések mellett két másik elemet is hangsúlyosan említett. Az egyik a teljes gazdasági unióra való törekvés, a másik pedig a növekedés, illetve az ezt lehetővé tévő intézkedések jelentősége. Azt mondta, "nincs csodaszer", de ha az egyes országos betartják a bizottság ajánlásait, hamarosan meglesz az erőfeszítések eredménye.

Olli Rehn pénzügyi biztos ugyancsak egyformán fontosnak nevezte a konszolidációt és a fenntartható növekedést. Ezt hivatottak szolgálni az Andor László munkaügyi biztos által felsorolt munkaerő-piaci ajánlások, az egyes nyugdíjrendszerek megreformálásától a fiatalok munkanélküliségének mérsékléséig. "Ez az a kanál cukor, amellyel könnyebben be lehet venni a gyógyszert" - mondat Andor az ajánlásokról. A növekedés hangsúlyozása illeszkedik az Európai Bizottság utóbbi hetekben megfigyelhető módosult kommunikációjába: a pénzügyi egyensúly immár nem az egyetlen és minden áron teljesítendő cél.

A bizottság kilátásba helyezte, hogy Németország és Bulgária esetében megszünteti a túlzott deficit miatti eljárást. A két ország 3 százalék alá tudta szorítani a költségvetési hiányt úgy, hogy azt fenntarthatónak is értékelte a bizottság. A belpolitikai válságba került Hollandiát viszont arra figyelmeztette Brüsszel, hogy veszélybe kerülhetnek a jövő évi deficittervei. Hét euróövezeti és öt azon kívüli ország esetében makrogazdasági egyensúlytalanságot állapított meg, de úgy vélte, ez korrekciós intézkedésekkel orvosolható.