Az iszapíz ejtette a legnagyobb foltot a ponty becsületén

A ponty drága, és nem garantált a minősége. A sikerhez a szálkáktól és az iszapíztől kell megszabadulni, no meg túl kell lépni a régi recepteken.

"Azt sem tudom, mennyi hús marad belőle, meg honnan van. Nem fogok vele otthon pepecselni. Csomagolják be, filézzék ki, akkor talán, persze akkor az lesz a kérdés, mennyibe kerül. Verje meg a lazacot, akkor beleférhet. Nem lenne rossz, ha lennének új receptek is" - sorolta gondolatait a pontyról az [origo]-nak egy harmincöt éves családapa.

Egy rendszeresen étterembe járó ötvenéves, az átlagosnál jobb anyagi körülmények között élő férfi pedig azt mondta, sokszor evett rossz pontyot étteremben, ezért ma már inkább a lazacra tesz, ha étterembe megy. Ráadásul lazac van mindenhol, ponty pedig csak kevés helyen. "Örülnék, ha több helyen lehetne magyar pontyot enni, és nem csak a klasszikusok futnának" - utalt arra, hogy a halászlén és a rácpontyon túl is van élet.

Nem lesz könnyű dolga a kormánynak, ha véghez akarja vinni a pontyforradalmat.

Mennyibe kerül a ponty?

Az egyik probléma az ár. Ahol nem volt akcióban a piacokon és hipermarketekben, valamivel 1000 forint felett árulták az élő ponty kilóját. Az élő ponty árának durván háromszorosát kell venni ahhoz, hogy a filézett ár kijöjjön, ez nagyjából 2500-2700 forint kilónként. Ehhez képest egy kiló sertéskaraj átlagára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint júniusban 1340, a sertéscombé 1250, a rostélyosé 1750, a bontott csirke kilója pedig 777 forint volt.

A vásárlók elsősorban a hipermarketekben szerzik be a pontyot, az Agrárgazdaság Kutató Intézet adatai szerint az étkezési ponty 30 százaléka kereskedelmi láncokon, hipermarketeken (Tesco, Cora, Auchan, Metro) keresztül kerül a fogyasztókhoz. A kereskedelmi láncok fogyasztói árainál állandó változás figyelhető meg, egymással versengve akcióikkal nyomott árra kényszerítik a halbeszállítókat is. Az AKI szerint ez a húsvéti és karácsonyi ünnepektől függetlenül egész évben megfigyelhető.

Iszapízű, szálkás - nem kell

Halpiaci szakértők és étteremtulajdonosok szerint azonban az ár csak egy dolog, ha az embereknek több pénze lenne, akkor is számos teendő lenne pontyfronton. "Nem lesz egyszerű feladat felfuttatni a pontyfogyasztást a vásárlók körében" - kommentálta a kormány tervét Palotás Péter, a PLP Seafood Hungary Kft. vezetője, aki nagy- és kiskereskedelemben is értékesít halat, egyebek mellett beszállítója több hipermarketláncnak is.

A budaörsi halpiacot létrehozó üzletember szerint az egyik legnagyobb gond, hogy nincs garantált minőségű ponty. "A legtöbbször iszapízű, rossz állagú a boltokban lévő ponty, pedig akkor nehezen vásárol bárki újra, ha egyszer csalódott" - fogalmazott. Ahhoz, hogy a ponty fel tudja venni a versenyt a vetélytársakkal, a lazaccal vagy a Magyarországon tenyésztett afrikai harcsával, meg kellene határozni, mi is a magyar ponty. "Mekkora, milyen tápanyagokkal lehet etetni és a többi. Ha lennének sztenderdek, akkor lehetne előrébb lépni. Sokan a költségek leszorítása érdekében nem megfelelő helyen kialakított mesterséges tavakban kvázi szeméttel etetik a halakat, amiből biztos nem lesz jó ízű hal" - tette hozzá.

Egy alga a hibás

Egy a haltermelést, illetve a hatósági élelmiszerbiztonsági rendszer jól ismerő állatorvos, aki a pozíciója miatt csak név nélkül nyilatkozott, elmondta, a pontyoknál az iszapos íz elsősorban a nem szakszerű tenyésztés miatt fordulhat elő a vízben elszaporodó alga miatt. Ma már a tenyészetek döntő többsége figyel erre, mert különben szinte eladhatatlan a hal. A feketepiacon azért megjelenhet ilyen hal is, de nem veszélyes, csupán rossz állagú, büdös, és rossz az íze. A hatóságok évente több alkalommal viszonylag nagy mennyiségű mintát vesznek a pontytenyészetekből, és ezen a téren sokat javult a helyzet az utóbbi időkben.

A ponty és más halak biztonságos elkészítéshez arra van szükség, hogy 3 bár nyomáson, 110-120 fokon, legalább öt percig kezeljék a halat, ez az eljárás eltünteti a veszélyes baktériumokat, vegyületeket. A szakember szerint a ponty tenyésztése sokkal természetesebb, mint például az afrikai harcsáé, utóbbit a brojlercsirkék tenyésztéséhez hasonlította. "Rengeteg halat összezsúfolnak, egy óriási akváriumhoz lehet hasonlítani, ezért hatékonyabban termelhető, de az állatok szempontjából kevésbé vidám ez a dolog. A pontyoknál normálisabb körülmények vannak, ha pedig a tenyésztett fajta megfelelően felügyelt, az algásodást, iszaposodást megelőzi a termelő, akkor finom halat tud előállítani" - fogalmazott a szakember.

Az [origo] által felkeresett éttermekben is felemás a ponty megítélése. Lévai Zsuzsa, a Belvárosban működő - csak magyar halból dolgozó - Halkakas halbisztró tulajdonosa szerint is sok embernek averziói vannak a ponttyal szemben, iszapos ízűnek és szálkásnak, összességében macerásnak tartják. "Pedig lehet belőle jót készíteni, ami ízlik az embereknek" - tette hozzá.

A XI. kerületi Gellért Hotel mellett lévő Szeged Étterem tulajdonosa, Kóté Tibor szerint a külföldiek nem igazán keresik, mert szálkás, és sokan rossz ízű ételnek tartják. A magyar vendégek körében elsősorban a halászlé megy, van egy stabil réteg, amely pontyot fogyaszt, de az arányuk nem változott hosszú évek óta - fogalmazott az étteremtulajdonos, aki 1966 óta dolgozik az étteremben.

Háda Imre, az I. kerületi Atakám étterem tulajdonosa szerint is a minőség jelenti a legnagyobb gondot. "Több beszállítóval dolgoztam, és sok nem hozott megfelelő halat. Mióta megtaláltam a rendes minőséget nyújtó beszállítót, azóta nála vásárolok" - tette hozzá a húszéves vendéglátós tapasztalattal rendelkező Háda. Náluk körülbelül az eladott halételek harmada készül pontyból.

Szerinte fontos, hogy ne a megszokott halászlé, rántott ponty és rácponty alkotta triót kínálják mindenütt, hanem valami mást adjanak, akkor könnyebben veszik a vendégek is."A fiataloknak meg újra el kell adni a pontyot, mert nem tudják, milyen. Sokan előítélettel vannak iránta, mondván iszapízű és nagyon szálkás. Filézve persze könnyebben megy" - tette hozzá.

Csomagolva jobb lesz

Az élő ponttyal a macera is sok, ezért Palotás Péter az előrecsomagolt pontyban látja a kiutat. "Nagyon kevesen vannak, akik megveszik, otthon megtisztítják, és úgy készítik el, ez iszonyú mocsokkal jár, senki nem szereti a konyháját összekoszolni. Éppen ezért várhatóan a csomagolt termékek iránti kereslet fog növekedni a jövőben. Ilyen van most pisztrángból, lazacból és lesz pontyból is, várhatóan ősztől. A minőségre visszatérve, egy haltermelőt tudok, aki képes olyan halat szállítani, amelyet érdemes feldolgozni - fogalmazott a halkereskedő.

Palotás szerint a pontytermelés felfuttatásához nagyon oda kellene tennie magát a kormánynak és az agrármarketingért felelős embereknek. "A kormány pénzzel és marketinggel tudná támogatni az ügyet. Én a norvég agrártárcától rengeteg anyagot kapok, recepteket, reklámanyagokat. E nélkül nem megy" - mondta. Emellett szerinte meg kellene nyerni az ügynek ismert séfeket, akik megmutatják, mit tudnak készíteni pontyból. A rémes leveseket eredményező halászléfőző-fesztiválok kora meggyőződése szerint lejárt.

Jön föl az afrikai harcsa

A ponty túlsúlya mellett közben szép csendben Európa legnagyobb afrikaiharcsa-fogyasztói lettek a magyarok - tudtuk meg Orosz Sándortól, Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetségének igazgatójától. Ezt a típust csak filében árulják, kilója 2200 forint körül mozog jelenleg a boltokban, de a vásárlók keresik, mert szálkamentes.

Az afrikai harcsát nem halastavakban, hanem betonkádakban termelik, ahol táptakarmányt kap. "Amikor beszórják a kádba, pezseg a víz, úgy fröcskölnek a halak, hogy le is zuhanyozhat" - írt le egy etetést Orosz Sándor. Elmondása szerint az afrikai harcsa termelése költséghatékony, mert kevés vízben sok halat lehet tartani.