A román hitelt kaphatja Magyarország

Vágólapra másolva!
Magyarország olyan típusú hitelkeretre számíthat az IMF-től és az EU-tól, mint amilyet Románia kapott 2011-ben - írta a Népszabadság. Ez szigorú felügyelettel jár, ugyanakkor a kormány szándékainak megfelelően nem feltétlenül jár konkrét hitelfelvétellel.
Vágólapra másolva!

Brüsszel egy olyan megállapodásra készül, amely elővigyázatossági jelleget ölt. Az IMF ugyanakkor a készenléti hitelprogramját kínálja továbbra is, ám annak azt a változatát, amelyik szintén elővigyázatossági alapokon nyugszik - írta a Népszabadság a tárgyalásokat figyelemmel kísérő forrásai alapján.

A lap szerint ezzel Magyarország egy olyan hitelmegállapodást kaphat az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól, amelyet Románia kapott. A 2011 tavaszán 3,5 milliárd eurós keretről megállapodó ország szigorú felügyelettel járó csomagot kapott, ugyanakkor abból nem hívott le pénzt.

Az IMF már közölte, hogy Magyarország esetén csak az úgynevezett Stand-by Agreement (SBA), vagyis a készenléti hitelkeret jöhet számításba. Ez azt jelenti, hogy az IMF (és az EU) részletes programban állapodik meg a kormánnyal, és azt negyedévente megerősítik, vagy elállnak a szerződéstől. Ez a program lehet olyan, hogy nem jár hitel lehívással, vagyis szolgálhat elővigyázatossági hitelkeretként. A Financial Times szerint februárnál előbb nem lesz megállapodás.

A kormány ilyen, elővigyázatossági hitelkeretet szeretne, Orbán Viktor kormányfő jelezte többször, hogy nem kíván a kormány hitelt, csak egy "védőhálót". Ugyanakkor Fellegi Tamás, akit 2011 végén nevezett ki a kormányfő a tárgyalásokért felelős miniszterré, először a PCL-ről, azaz az elővigyázatossági hitelkeretről beszélt.

A Népszabadság ugyanakkor azt írta, hogy a románok hitelfelvétellel nem járó keretébe úgy ment bele az IMF és az EU, hogy közben elégedettek voltak Bukarest korábbi reformjaival és költségvetési megszorításaival. Ezzel szemben a magyar kormánnyal még a makrogazdasági pályával is nézetkülönbségben vannak a hitelezők, a kormány ugyanis 1,6 százalékos (sőt Matolcsy György 2 százalékos) növekedéssel számol, az IMF és a legtöbb elemző ugyanakkor 1 százalék körüli, sőt ez alatti növekedéssel.