Csak néhány hüvelyknyi méretű, de hatalmas felfordulást tud okozni az afrikai csiga (achatina fulica), amely már kezd meghódítani több dél-amerikai országot és az USA-hoz tartozó Florida állam nagy területeit is. A faj egy természetvédő egyesület, a IUCN listáján a világ száz leginkább invazív faja közé is bekerült. Azért került fel a listára, mert különlegesen gyorsan képes szaporodni: a gyerekcsiga egy év alatt felnő, ezután pedig havonta 250-300 petét is lerak, ezért nagyon gyorsan képes ellepni egész nagy területeket.
A BBC riportja szerint Kolumbiában egyetlen városban - Buenaventurában - összesen több mint nyolc tonna csigát gyűjtöttek össze, mióta két évvel ezelőtt megkezdődött a csigainvázió. Ecuadorban annyira elterjedt már az afrikai csiga, hogy a 24 tartomány felében már felbukkant, köztük a Galapagos-szigeteken is.
Ilyen az afrikai óriáscsiga
A csigák nem csak a mezőgazdaságnak okoznak hatalmas károkat, hanem a városokat is ellepik: tele vannak velük a járdák, képesek leszedni a vakolatot a házfalakról. Előfordult, hogy olyan sűrűségben másztak fel az autópályákra, hogy a kocsik megcsúsztak rajtuk.
Emellett az emberi életre is veszélyesek lehetnek. Egyes trópusi régiókban ugyanis az afrikai csigák - ahogy mások is - élősködőt hordoznak magukkal. A hengeresféreg, ha bejut az emberi szervezetbe - például valaki lenyeli - akár agyhártyagyulladást is okozhat. A tünetek sokfélék lehetnek: fejfájás, fülcsengés, zsibbadás, izomrángás. Súlyos esetekben a fertőzöttek kómába eshetnek és meghalhatnak.
Ecuadorban a BBC szerint három haláleset hozható összefüggésbe a csigákkal, de mintegy százan betegedtek meg. A csigák okozta megbetegedéseket jelentettek Venezuelából, Peruból és Brazíliából is. A kolumbiaia Antioquia egyetemének orvosprofesszora, Luz Elena Velasquez szerint az is elég lehet a betegséghez, ha valaki megérinti a csigákat, majd pedig ételhez nyúl. A csigák nyálkájával nem nehéz találkozni, mert amerre járnak, mindent beborítanak vele. A házakba is bemásznak.
Az afrikai óriáscsiga feltehetően úgy jelent meg a kontinensen, hogy egy kereskedő hozta be: a csigák nyálkájának ugyanis sokan gyógyító, szépségmegőrző hatást tulajdonítanak, ezért különféle készítményeket állítanak elő belőlük. A "culebrerók", akik többek közt gyógyfüvekkel házalnak, gyakran járják Dél-Amerika városait, és árulnak üvegbe zárt csigákat vagy házilag készített csigakenőcsöket is. A culebrero állítólag az egyik napja végén az el nem adott csigákat a folyóba hajította Santa Fe de Antioquiában.
Hasonló módon lepték el már egyszer a csigák Floriád az 1960-as években. Akkor egy fiatal fiú vitt három darabot ajándékba a nagyanyjának Hawaii-ról. A nagymamának nem kellettek a csigák, úgyhogy eldobta őket a hátsó kertben. Az államban egymillió dollár ráfordítása után, kilenc évvel később sikerült csak végleg megszabadulni tőlük.
Jelenleg hasonló módon járnak el: a csigák tavaly szeptemberi megjelenése óta a floridai hatóságok hetente mintegy ezer csigát pusztítanak el. Már több mint 72 ezret gyűjtöttek össze belőlük. Úgy számolnak, hogy még évekig lesz munkájuk ezzel, mire a csigák eltűnnek. Az érintett dél-amerikai országok hatóságai eddig minden erőfeszítésük ellenére hiába próbálták megállítani az inváziót.
A BBC szerint Ecuador, Venezuela, Brazília és Kolumbia talán abban reménykedhet, hogy a legtöbb invazív fajhoz hasonlóan az afrikai óriáscsigák szaporodása is egy görbét ír le: miután elérte a csúcspontot, a csigák számában lassú, de tartós csökkenés következik. Feltehetően teljesen eltűnni soha nem fognak a kontinensről, de - ahogy az egyik szakember fogalmazott - előbb-utóbb "elviselhető" lesz a jelenlétük.
Pár éve Magyarországon okozott kellemetlenséget a szintén gyorsan szaporodó spanyol csupaszcsiga és a barna csupaszcsiga. Erről itt olvashat bővebben.