Szlovákia jogszerűen tiltotta meg Sólyom belépését

Az EU bírósága szerint Szlovákia nem sértett uniós jogot, amikor 2009-ben megakadályozta Sólyom László akkori magyar köztársasági elnök szlovákiai látogatását. Az indoklás szerint Sólyomnak magyar állampolgárként joga van ahhoz, hogy szabadon mozoghasson, de mint államfőre más szabályok vonatkoznak.

Az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának kedden kihirdetett ítélete szerint Szlovákia nem sértette meg az uniós jogot, amikor 2009. augusztus 21-én megakadályozta Sólyom László akkori magyar köztársasági elnök szlovákiai látogatását.

A bíróság indoklása szerint az a körülmény, hogy valamely uniós polgár államfői hivatalt tölt be, igazolhatja a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának a nemzetközi jogon alapuló korlátozását. A bíróság ezért a Magyarország által Szlovákia ellen benyújtott keresetet teljes egészében elutasította.

Magyarország álláspontja szerint Sólyom belépését Szlovákiába az EU-n belüli szabad mozgáshoz való jogról szóló uniós irányelv alapján nem lehetett volna megtagadni, ezért azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy Szlovákia ellen nyújtson be kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet az európai bírósághoz. A bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy az uniós jog nem alkalmazandó valamely tagállam államfőjének más tagállamban tett látogatásaira. Magyarország ezért saját maga indított keresetet Szlovákia ellen.

Az Európai Unió Bírósága kedden kihirdetett ítéletében kimondta: Sólyom Lászlónak egyfelől magyar állampolgárként joga van ahhoz, hogy szabadon mozoghasson és tartózkodhasson a tagállamok területén, másfelől azonban az uniós jogot a nemzetközi jog szabályaira tekintettel kell értelmezni. Így a bíróság szerint egy államfő a nemzetközi kapcsolatokban különleges jogállással rendelkezik. Az ilyen személy "valamely más tagállam területére történő belépésére nem ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint amelyek a többi polgár belépésére irányadók" - szögezte le a luxembourgi testület.

Az európai bíróság szerint "az a körülmény, hogy valamely uniós polgár államfői hivatalt tölt be, igazolhatja az uniós jog által e személy részére biztosított szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának a nemzetközi jogon alapuló korlátozását". A bíróság szerint ebből következően az uniós jog nem kötelezi Szlovákiát arra, hogy biztosítsa a magyar államfőnek a területére történő belépését.

Szlovákia szerint érzékeny volt az időpont

Sólyom László 2009. augusztus 21-én, egy szervezet meghívására a szlovákiai Révkomáromba akart utazni, hogy részt vegyen Szent István szobrának avatásán. Ivan Gašparovie szlovák köztársasági elnök, Robert Fico miniszterelnök és Pavol Paska házelnök azonban közös nyilatkozatot adott ki, amelyben jelezték, hogy a magyar köztársasági elnök látogatása nem helyénvaló, többek között azért, mert nem kíván egyetlen hivatalos szlovák vezetővel sem találkozni. Kitértek arra is, hogy szerintük augusztus 21. különösen érzékeny időpont, mert annak évfordulója, amikor 1968-ban a Varsói Szerződés csapatai - köztük a magyarok is - megszállták Csehszlovákiát.

Végül Pozsony diplomáciai jegyzékben is közölte: megtagadják Sólyom belépésének engedélyezését. A szóbeli jegyzéket akkor adták át, amikor az államfő már úton volt. Ezek után Sólyom László maga fordult vissza a határról.