Kincseket találtak Kurdisztánban

Kincset érő felfedezésnek nevezte az olasz sajtó azt az olasz régészeti ásatást, amely eddig ismeretlen ókori helyszíneket tárt fel a Kurdisztán iraki területén.

Az Udinei Egyetem régészeti expedíciója 239 helyen hozott felszínre leleteket. Többek között egy temetőt és öt vízvezetéket ástak ki. A leletek az ősi Mezopotámia területén kerültek elő, a Kr. e. 1. évezredben itt uralkodó asszír birodalom emlékei.

"Minden várakozásunkat felülmúlta az eddig talált gazdag leletanyag" - mondta az olasz újságoknak Daniele Morandi Bonacossi, az ásatások igazgatója.

Az Adnkronos nevű hírforrás szerint az olasz régészek az egykori Asszír Birodalom szívében kutattak. Elsősorban a Kr. e. 1. évezred emlékeire bukkantak rá, amikor ez az államalakulat a fénykorát élte. De találtak a 9. évezredtől az Oszmán Birodalom fennállásáig nyúló, a középkorig tartó jóval hosszabb periódusból is leleteket. Rábukkantak például Kr. e. 8. és 7. századból származó vízvezetékekre, továbbá nagyobb öntözőcsatornákra is. Egy hatalmas temetőre a Kr. e. 19-18. századból találtak rá. Domborművek is előkerültek, ezek korát a VII. századra teszik a szakértők.

A Ninive földje elnevezésű ásatás júliusban kezdődött az iraki Kurdisztánban zajló olasz régészeti projekt első lépcsőjeként. Az egyetem tíz évre kapott ásatási engedélyt a bagdadi kormánytól és az autonóm kurd tartománytól. Az olaszok Irak északi részén az ősi Ninive (Moszul) és Dohuk közötti 2900 négyzetkilométeres térséget tárják fel.

Morandi Boncassi elmondta, az ásatások célja az, hogy a területet az UNESCO által védett régészeti-környezetvédelmi parkká alakítsák át.