Azt sem tudjuk, milyen a levegő

budapesti légszennyezettség, levegőminőség mérés, autók a rakparton szmogriadó idején 2011. november 17-én
Vágólapra másolva!
Akadozva működnek az automata légszennyezési mérőállomások a fővárosban. Az Erzsébet téri egység műszerei többször álltak, mint ahányszor működtek. A környezetvédelmi felügyelőség azt állítja, öt állomás folyamatosan működött 2012-ben, de a hálózat adatai ennek az ellenkezőjét bizonyítják.
Vágólapra másolva!

Nem volt olyan hét eddig az idén, hogy a légszennyezést mérő összes állomás minden műszere kifogástalanul működött volna. Az [origo] összesítette az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat fővárosi adatait a dízelmotorok égéséből származó kén-dioxidról, a szálló porról, az ózonról - összesen tizenháromféle szennyezőről.

Eszerint a tíz mérőállomásnak összesen 30 888 mérési adatot kellett volna szolgáltatnia a január 1. és november 9. között eltelt 313 nap alatt. Ehhez képest 12 245 esetben nem volt adat. A mérőállomások hálózata tehát nagyjából az értékek 60 százalékát szolgáltatta, noha a légszennyezés mérését szabályozó miniszteri rendelet 75-90 százalékos rendelkezésre állást ír elő, évszaktól és légszennyező anyagtól függően.

Forrás: MTI/Balázs Attila

Finom szálló porról nincs adat az Erzsébet téren

A legtöbbször a főváros egyik legforgalmasabb pontján, az Erzsébet téren felállított automata állomás hibásodott meg. Az év eleje óta nem volt olyan nap, hogy az állomás rendben mérte volna mind a tizenegy szennyező koncentrációját (műszerezettségtől függően nem minden mérőállomás van felkészítve tizenhárom szennyező mérésére; összesítésünket itt töltheti le).

A mérgező szén-monoxid és a legfinomabb szemcséjű szálló por, az úgynevezett PM2,5 koncentrációját egyáltalán nem mérte az idén az állomás az Erzsébet téren, sőt április 8-ától a tizenegy szennyező közül csak egyről, a durvább szemcséjű szálló porról, a PM10-ről szolgáltatott adatokat. Október végén voltak olyan napok, amikor a mérőállomás teljesen leállt.

A szintén forgalmas Széna téren levő állomás mérései is gyakran akadoztak. A XIII. kerületi Honvéd sporttelepen felállított egység elvileg a nitrogén-oxidot, a nitrogén-dioxidot, az egyéb nitrogén-oxidokat, a szén-monoxidot és a szálló port monitorozza, ám itt is rendszeres volt az adatkiesés. A csepeli, Szent István úti állomás április 28. és július 27. között teljesen leállt. Azóta részben szolgáltat adatokat, de jelenleg sem tudni, mekkora a nitrogén-oxidok koncentrációja a környéken. (A leggyakoribb szennyezőkről keretes írásunkban olvashat.)

Forrás: MTI/Beliczay László
Ezért kellett szmogriadót elrendelni 2011. november 17-én

Lehet így egyáltalán szmogriadó?

A hiányos mérés nem csak azért probléma, mert így az asztmások, a légúti megbetegedésekben szenvedők, a légszennyezés hatásainak inkább kitett idősek és gyerekek nem tudhatják, mire számítsanak. Az automata mérők adatai és az aktuális időjárás-jelentés alapján dönti el a Főpolgármesteri Hivatal, szükség van-e szmogriadó elrendelésére. Ehhez az szükséges, hogy legalább három mérőállomás nagyobb koncentrációt mérjen egy légszennyezőből, mint a tájékoztatási vagy a riasztási küszöb.

A méréseket a Közép-duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (KDVKTVF) végzi. Akadályozta-e a szmoghelyzet elbírálását az adatkiesés? - e-mailben feltett kérdésünkre még nem reagált a felügyelőség.

Ugyanezt kérdeztük Tarlós István főpolgármester hivatalától. A kommunikációs igazgatóság válasza szerint jogszabály rögzíti, hogy az értékeléshez szükséges adatmennyiség elégséges vagy hiányos, ezt első körben a környezetvédelmi felügyelőség, majd az éves értékelésnél a Levegőtisztaság-védelmi Referenciaközpont dönti el. Az igazgatóság a levegő védelméről szóló kormányrendeletet idézi: "Magyarország területén a levegőterheltségi szintet és a légszennyezettségi határértékek betartását az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat vizsgálja", vagyis a felügyelőségnek nem hatásköre tájékoztatni a főpolgármestert, ha netán probléma van a mérésekkel - áll a válaszban.

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt
Ellenőrzik a fiumei úti mérőállomás műszereit

Minimum öt helyszín

Arra a kérdésre, miért nem működtek rendben az általuk üzemeltetett állomások, a KDVKTF azt közölte: az Európai Unió előírásai szerint öt mérési helyszínen kell folyamatosan mérni, hogy mennyire szennyezett a levegő. "Az előírások teljesítéseként az alábbi budapesti mérőállomásokról történik a mérési adatok folyamatos továbbítása: Gilice tér, Széna tér, Teleki tér, Pesthidegkút, Kőrakás park" - áll a KDVKTVF levelében. Az [origo] adatgyűjtése szerint viszont ez az öt állomás is csak kisebb-nagyobb megszakításokkal üzemelt az idén.

A Gilice téren április 25-től augusztus 9-ig csak a kén-dioxidot, a szén-monoxidot, az ózont és a szálló port mérték, és tíz napon át a kén-dioxidról sem futottak be adatok az Országos Légszennyezettségi Mérőállomás szerverére. A rendszerben elvileg ez a legtöbbet tudó, tizenhárom szennyezőt monitorozó állomás, viszont jelenleg is csak ötféléről szolgáltat adatokat.

A problémáról szeptember elején írt levelet Illés Zoltán környezetügyi államtitkárnak a Levegő Munkacsoport. A légszennyezéssel foglalkozó nemkormányzati szervezetnek végül a KDVKTF válaszolt, szintén arra hivatkozva, hogy az EU-előírás szerint öt mérőállomást kell folyamatosan üzemeltetni. A munkacsoport szerint a műszerek javításán túl további mérőállomásokat kellene kihelyezni a főváros nem monitorizált térségeibe.

A fővárosban további hét mérőállomás működik, az uniós adatszolgáltatással érintett állomásokkal együtt összesen tizenkettő. Ezek közül jelenleg tizenegy szolgáltat adatokat. A hálózat honlapja szerint a Baross téri állomásról 2007 július közepén, a tétényiből 2009 augusztus végén futott be utoljára adat, vagyis tíz működő egységről beszélhetünk.

Ahol mégis rendszeres volt a mérés

Az összes mérőállomás közül egyet kellett hosszabb időre leállítani: a Kosztolányi téri egységben cserélni kell a klímaberendezést. Az állomás újraindítása még zajlik, várhatóan egy-két héten belül újra szolgáltat adatokat - közölte az [origo]-val a KDVKTF. Az országos mérőhálózat honlapja szerint viszont éppen ez az állomás szolgáltatott eddig a legmegbízhatóbban: csupán a szén-monoxidot és az ózont nem mérte pár napon át. A teljes leállás november 1. óta tart, ami igen jó a többi állomás rendelkezésre állásához képest.

"A Felügyelőség folyamatosan gondoskodik a működés feltételeinek biztosításáról. A hálózat meghibásodott műszereit javításuk után a Felügyelőség rögtön újra üzembe helyezi, rendszeresen végzi a szükséges karbantartásokat, javításokat" - áll a KDVKTF levelében. Amúgy Budapesten és környékén elfogadható minőségű a levegő az ÁNTSZ környezet-egészségügyi intézetének értékelése szerint.

Kén-dioxid (SO2)
Forrása: kéntartalmú tüzelőanyagok (szén, olaj) égése, műtrágyagyártás, alumíniumipar, acélgyártás.
Hatása: savas kémhatása miatt izgatja a nyálkahártyát. A véráramba jutva gátolja az oxigénfelvételt.

Nitrogén-dioxid (NO2)
Forrása: benzin, gázolaj, szén és földgáz égése.
Hatása: a légutak nyálkahártyáján salétromos- és salétromsavvá alakul, helyileg károsítva a szövetet. A véráramba felszívódva gátolja az oxigénfelvételt.

Ózon (O3)
Forrása: a felszín közelében nitrogén-oxidok, szén-monoxid és illékony szerves anyagok jelenlétében alakul ki. A fotokémiai reakcióhoz az intenzív napsugárzás biztosítja az energiát.
Hatása: irritálja a szemet, az orr- és toroknyálkahártyát, köhögést és fejfájást okoz. Hozzájárul az asztma kialakulásához.

Szálló por
Forrása: leginkább a dízelüzemű járművek (a dízelkorom), és általában a közlekedés - Budapesten ez adja a szálló por körülbelül 75 százalékát. A szén, a fa és a hulladékok tüzelése, a poros utak, a bányászat, a cementgyártás és a kohászat is porszennyező.
Hatása: inkább a 10 mikronnál kisebb (PM10) részecskék a veszélyesek, mert lejutnak a mélyebb légutakba. Ingerli, sérti a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját. Súlyosbítja a légzőszervi betegek állapotát.

Szén-monoxid (CO)
Forrása: fosszilis tüzelőanyagok tökéletlen égése, erőművek, közlekedés, lakossági fűtés.
Hatása: rendkívül mérgező emberre, állatra egyaránt. A véráram hemoglobin-molekuláihoz kapcsolódva kiszorítja az oxigént, a másik támadáspontja a kéreg alatti agyközpontok.