Viszik az olasz kötvényeket, mint a cukrot

Újabb sikeres kötvényaukción van túl Olaszország. 5 és 10 éves lejáratú állampapírokat adott el az ország összesen 6,5 milliárd euró értékben. A hosszabb futamidejű kötvények esetében 2010 októbere óta nem látott szintre zuhant vissza a hozam. A kereslettel egyik papírnál sem volt gond.

6,5 milliárd euró értékben adott el ma Olaszország 5 és 10 éves lejáratú kötvényeket. Eredetileg 4-6,5 milliárd eurónyi állampapírt szerettek volna eladni, de a magas kereslet miatt sikerült a maximumként kitűzött célt teljesíteni.

Mind az 5, mind a 10 éves kötvények iránt magas volt az érdeklődés, a korábbi kibocsátáshoz viszonyítva csökkentek a hozamok. A 10 éves papírok esetében legutoljára 2010 októberében volt ennyire alacsony, 4,17 százalék az aukciós hozam.

A periféria országok kötvényei nyáron kezdtek bele a masszív emelkedésbe, ami a hozamok csökkenésével járt. A kiváltó ok az volt, hogy az EKB elnöke, Mario Draghi egy londoni konferencián bejelentette: bármit képesek megtenni az euró megvédése érdekében. A szeptemberi kamatdöntő ülésen pedig a jegybank be is jelentette az OMT névre keresztelt kötvényvásárlási tervét, ami elég volt ahhoz, hogy a hozamok elkezdjenek csökkenni és a feszültség visszább essen a kötvénypiacokon. Ugyanakkor mindezidáig nem vásárolt az OMT keretében egyetlen kötvényt sem az EKB.

Forrás: [origo]

Hogyan működnek a kötvények?

A kötvény egy meghatározott futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, melyet vállalatok és országok is kibocsáthatnak, ha forrásra van szükségük. A kötvénykibocsátó vállalja, hogy a kötvény névértékét a lejárat végén visszafizeti és közben meghatározott kamatot fizet, legtöbbször évente. A kötvény árfolyama és a hozama fordított módon viselkedik. Az árfolyam emelkedése azt jelenti, hogy a hozama esik, az árfolyam esése pedig azt jelenti, hogy a hozama nő. Ez annak köszönhető, hogy minden kötvénynek van egy meghatározott éves, névértékhez viszonyított kamatfizetési kötelezettsége, amit kuponnak nevezünk.

Ha például ez a kupon két százalékos és a kötvényt mondjuk annak 100 forintos névértékén vásároljuk meg, akkor a kötvény hozama is két százalékos számunkra. Ha azonban a kötvény futamideje közben megváltozik a véleményünk a kötvény kibocsátójáról, például valamilyen okból már kevésbé bízunk meg benne, mint korábban, akkor valószínűleg el akarjuk adni a kötvényünket.

Ha nagyon szabadulni szeretnénk a kötvénytől, már a 100 forintos névértéke alatt is hajlandóak leszünk megválni tőle (leesik a kötvény árfolyama). Aki viszont tőlünk például 98 forintért megveszi a kötvényt, annak a 100 forintos névértékre vetített 2 százalékos hozam már nem 2 százalékos hozam lesz, hiszen csak 98 forintot fizetett érte. Az árfolyam esése tehát növelte a kötvény hozamát. Ugyanezen logika mentén a kötvény árfolyamának emelkedése a hozam csökkenését jelenti.

Ha egy kibocsátó kötvényeinek csökken a hozama, az legtöbbször azt jelenti, hogy nő a bizalom a kötvény kibocsátója irányában, a hozamemelkedés ezzel szemben bizalomvesztést jelent. Ennek magyarázata egyszerű: a kötvény árfolyama a gyakorlatban akkor emelkedik (hozamcsökkenés), ha megnő a kereslet iránta, a kínálat pedig ezzel nem tart lépést. Ha oksan akarnak szabadulni egy kibocsátó kötvényétől, akkor annak a túlkínálat miatt esik az árfolyama (emelkedik a hozama).