Nagybetétesek pénzéből menthetik a bankokat

A részvényesek és kötvényesek mellett a 100 ezer euró feletti betéteseknek is részt kell vállalniuk a bajba került bankok kisegítésében a jövőben. Többek között ebben állapodtak meg az európai unió pénzügyminiszterei tegnapi ülésükön, amivel az érintettek újabb fontos lépést tettek a közös európai bankunió megalapítása felé. A nagybetétesek hozzájárulása egy esetleges bankmentéshez azonban komoly "mérföldkő", mivel korábban ez a kérdés tabunak számított. A rendelkezéseket még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, és a szabályozás 2018-tól léphet életbe.

Hét órás tanácskozás után szerda éjjel megállapodtak az EU pénzügyminiszterei, hogy a jövőben a nehéz helyzetbe került európai bankok kisegítését milyen rendelkezések szerint szabályozzák. Az érintettek többek között megerősítették azokat a részleteket, hogy az európai kormányok mikor tudnak az 500 milliárd dolláros Európai Stabilitási Mentőalapból forráshoz folyamodni, ha egy bajba jutott pénzintézetük kisegítésre szorul - írja Financial Times.

A miniszterek lefektették az irányelvét, hogy elsősorban mely csoportok viseljék a terhét a bajba jutott bankok támogatásának. Ennek értelmében a részvényeseknek, kötvényeseknek és a 100 ezer eurónál nagyobb betéttel rendelkezőknek lesz a feladata a kockázatok viselése, míg a biztosított 100 ezer euró alatti betétesek védelmet élveznek. Ezzel tejesen új megközelítést alkalmaz az EU, mivel bármilyen betétes hozzájáruása egy bankmentéshez eddig tabunak számított. A megállapodás célja, hogy levegye a mentőcsomag finanszírozásának terhét az adófizetőkről, tehát a magánszemélyek, kisvállalatok biztonságban érezhessék betétjeiket.

A 2008-as válság óta ugyanis több mint 1600 milliárd eurót fordítottak a bajba került bankok kisegítésére az adófizetők pénzéből, ami komoly ellenérzéseket váltott ki az európaiakból. A márciusi ciprusi válság során is megingott a bizalom az európai pénzügyi rendszerben, amikor a kisbetétesek megadóztatása is szóba került a csődközelben lévő bankok feltőkésítése során. Az EU vezetőinek ezért régóta égető ennek a kérdésnek a szabályozása, ám komoly áttörést ezidáig nem sikerült elérniük. A rendelkezéseket még az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia, melyre év végéig kerülhet sor. Az új szabályok pedig 2018-ban léphetnek életbe.

A mostani megállapodás egy újabb lépés a tagállamok szorosabb összefonódását biztosító, régóta szükségesnek tekintett fiskális unió felé. Ennek keretében a bankunió létrehozásának kérdése is terítékre fog kerülni a döntéshozók mai EU-s találkozóján. A májusi fejlemények szerint a bankunió létrehozásának legfontosabb lépcsőfoka egy közös európai bankfelügyelet alapítása lenne, mely az uniós pénzügyi rendszert ellenőrizné, amit jelenleg minden nemzet külön-külön, saját maga végez. Ezt a feladatot 2014 elejétől egy évig az EKB fogja átvenni az államoktól, de még hosszú út vezethet a végső megoldásig.

A tegnapi egyezséget számos döntéshozó örömmel fogadta. Wolfgang Schauble, német pénzügyminiszter ír társával együtt örömét fejezte ki a megállapodással kapcsolatban, míg a holland pénzügyminiszter elmondta, először sikerült jelentős lépést tenni az adófizetők megvédése felé.