Adóemelések kipipálva, jöhet a rezsicsökkentés

Vágólapra másolva!
Megszavazták Varga Mihály újabb bankadót is tartalmazó második megszorító csomagját, Demján Sándor tiltakozása ellenére pár nap alatt központosították a takarékszövetkezeti rendszert. Drágulást hozhat az elektronikus útdíj, nőhetnek viszont a családtámogatások. Tökösen folytatta a kamatcsökkentést az MNB, miközben a parás amerikai jegybankárok a befektetők nyugtatgatásával voltak elfoglalva. Ez történt a héten a gazdaságban.
Vágólapra másolva!

A megszokott módon az utolsó pillanatokban is módosítgatta kicsit a kétharmados kormánytöbbség a második Varga-csomagot, de az adóemelések csütörtöki megszavazása nem forgott veszélyben. A parlament a nyári szünet előtti utolsó munkanapján is tette a dolgát, amivel egyértelművé vált, hogy a kormány a túlzottdeficit-eljárás alól történő kikerülés ellenére a rezsicsökkentések és megszorítások együttes alkalmazásában hisz.

Noha többen is kiszámolták, hogy egy átlagos család szempontjából nézve ezek szaldója inkább negatív, vagyis az adóemelések többet visznek el, mint amit a rezsin nyernek, az állam tuti jól jár a végén: a megszorítások plusz bevételei az ő kasszáját gyarapítják, a rezsicsökkentést viszont a szolgáltatókkal és kis részben a nagyfogyasztókkal fizetteti meg.

A média megúszta

A csomagban az eredetileg tervezetthez képest a legnagyobb változás, hogy a bankok egyszeri hét százalékos, önkormányzati adósságátvállaláshoz kapcsolódó sarcáról hirtelen letettek, valószínűleg azért, mert a hitelminősítők is jelezték, ez valóban szelektív államcsődként is értelmezhető. Ha megoldható a bóvli kategóriából történő kiemelkedés úgy, hogy a kiszemelt bevételt más címszó alatt szedjük be, ám legyen – gondolhatták a Nemzetgazdasági Minisztériumban, ebből lett egy új, egyszerinek mondott, bankokra kivetett sarc.

A bankok tehát szokás szerint pórul jártak, a nagy médiacégek viszont megúszták – legalábbis őszig. Nem tudni milyen deal köttetett a háttérben, de a kormány kihátrált a reklámadó mögül, ennek bevezetését elhalasztották.

Ami a tartós befektetési számlák adózását illeti, kiderült, hogy aki három éven belül felveszi megtakarítását, annak meg kell fizetnie a 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást (magyarul a kamatadó 22 százalék lesz), aki viszont ennél később teszi meg ezt, az mentesül alóla, vagyis 3-5 év között 10, felette 0 százalékos kulccsal adózik.

Szintén a megszokott módon, egy gyors látszategyeztetés mellett zavarta le a kormány a takarékszövetkezeti rendszer átalakítását, lényegében állami felügyelet alatti központosítását.

Demján kibukott

Az első jelzések a tervekről alig egy hete jöttek, a hét közepén pedig már rá is bólintott a radikális változtatásra a kétharmad. A fejlesztési miniszter szerint az állam kiszáll, amint elvégezte a dolgát.

Ez azonban nem hatotta meg a bizniszben érintett Demján Sándort, aki úgy felháborodott, hogy levélben fordult a miniszterelnökhöz. Komoly szakmai kifogásokat hangoztat, valószínűleg teljesen feleslegesen

Kiszivárgott néhány újabb részlet arról is, hogy a sokadik bevételnövelő csomag után milyen kiadásnövelést tervez a kormány. Nyilván a választási kampányra időzítve emelkedhet duplájára a szocpol, nőhet a gyes és a gyed, az eddigieknél jobban támogatják a gyermeket vállaló nők munkavállalását is.

Az őszi törvénykezési tervekből az is kiderült, hogy noha Varga Mihály korábban kész adórendszerről beszélt, melyen már nem szükséges módosítani, csak belenyúlnak sokadszor is, lehet, hogy épp a családtámogatások változásával összefüggésben.

A termelők számára sikeres, a fogyasztóknak ellenben áremelkedést hozó tavalyi dinnykartellt idén is megrendezik, újra állami jóváhagyással lövik be a gyümölcs felvásárlási árát 99 forintra. Az állam az egészségügy finanszírozását illetően viszont 15 év alatt sem ért el sokat, a Telki kórház bezárása arra utal, hogy a mutyis-hálapénzes rendszerben a fekvőbeteg-ellátást nyújtó magánszolgáltatóknak nincs sok esélyük.

Halasztás egy fontos perben

A héten biztossá vált, hogy tesztüzem nélkül is indul július elsején az elektronikus útdíj rendszere. A közúti fuvarozás drágul, a kormány egyik stratégiai partnere, a Waberer’s jelezte is, hogy a drágulást áthárítják a partnereikre.

Semmi sem biztos viszont a devizahitelesek bírósági esélyeit illetően, nem hozott döntést a Kúria egy fontos perben. Noha csak pár napos halasztást jelentettek be, néhány hitelkárosult randalírozni kezdett a fővárosban.

A korábban eladósodó hiteleseknek ez már pont mindegy, de kiderült, hogy az unió kötelezettségszegi eljárást indít Magyarország ellen a devizahitelek kvázi betiltása miatt. Ennek aligha lesz jelentősége, a miniszterelnök frappánsan reagált is: majd megoldjuk máshogy, vagyis a tilalom lényegében továbbra is fennmarad.

A magyar jegybank nem ijedt meg a nemzetközi hangulat romlásáról és az újra a 300-as szintet nyaldosó forinttól, a héten is 25 bázispontos kamatvágásról döntött a Monetáris Tanács. A friss inflációs jelentés azt sugallta, hogy a kamatcsökkentési ciklusnak hamarosan vége lehet, Matolcsy György jegybankelnök viszont ezzel ellentétesen nyilatkozott. Persze ha már most kalkulálunk az Orbán Viktor által is beígért őszi rezsicsökkentéssel, akkor az infláció jövő év elején sem éri el a 3 százalékos célt.

Az amerikai jegybank már nem volt oly bátor, mint a magyar, az elmúlt hetek méretes piaci zakója nyomán minden nap két illetékes próbálta azt sugallni, hogy nem is úgy van az, ahogy az eladók gondolják. Szinte az összes ismert jegybankár magához ragadta a héten a mikrofont, hogy megerősítse, nem kell félni a pénzcsapok elzárásától, az még különben sem biztos. A piacok végül reagáltak is, a hét második felében már emelkedés volt jellemző, közben viszont az arany még három éves mélypontot ütött, amikor benézett az 1200 dolláros szint alá.