Nincs pénz a nyaralásra
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Tíz százalékkal kevesebben utaztak belföldön a magyarok tavaly, mint egy évvel korábban, a lakosság közel kétharmada pedig – főként anyagi okokból – nem is nyaralt 2012-ben. Belföldön egy nap 3541 forintot költött egy átlagos magyar utazó, külföldön ennek több mint a háromszorosát.
A gazdasági válság érintette mind a hétvégi, mind az ennél hosszabb időtartamú utazásokat - derül ki a KSH napokban közzétett elemzéséből. Az idősorok azt mutatják, hogy tavaly összesen mintegy 17 millió fő tett többnapos utazást belföldön (van, aki többet is), ami 10 százalékos csökkenést jelent 2011-hez képest, a válság előtti 2007-es évhez képest pedig 35 százalékos a visszaesés. Majdnem ekkora mértékű a zuhanás az utazáson eltöltött időt illetően is.
A magyar lakosság 27 százaléka tett 1–3 éjszakás, 18 százaléka pedig ennél hosszabb utazást 2012-ben, közel kétharmada viszont nem utazott turisztikai céllal sem hétvégére, sem hosszabb időre. A turizmusból való kimaradás legfőbb oka az anyagi lehetőségek hiánya: a 2008-ban mért 42 százalékról ez az arány 2012-ben 52 százalékra emelkedett.
Ahol tudunk, spórolunk
Az igénybe vett szállástípusok között 48 százalékot a rokon, ismerős által biztosított szállás, míg 19 százalékot a saját második otthon igénybevétele képvisel. A kereskedelmi szálláshelyek közül a szállodák voltak a legnépszerűbbek 18 százalékkal.
A belföldi utazások legnagyobb része általában a lakóhellyel megegyező régióba irányult. A Balatonnál realizálódott az összes utazásra fordított idő közel negyede, Budapest–Közép-Duna-vidék részesedése 20 százalék volt. Ezek mellett Észak-Magyarország és Észak-Alföld voltak a legkedveltebb célpontok.
Az utazásokhoz kapcsolódóan a lakosság 267 milliárd forintot költött, ami folyó áron megegyezik az egy évvel korábbi értékkel. Ennek 35 százalékát szálláshely-szolgáltatásokra, 25 százalékát vendéglátó-szolgáltatások és élelmiszerek vásárlására, 23 százalékát pedig közlekedésre (beleszámítva az üzemanyag-vásárlásokat is) fordították.
Az egy utazó egy napjára jutó költés csak a hétvégi típusú utazások esetén emelkedett, a hosszabb utazásokhoz kapcsolódó költés évek óta stagnál. A négy- vagy annál többéjszakás utazások során a lakosság folyó áron számítva – az előző évihez hasonló értéket, – 124 milliárd forintot költött. Az egy utazó egy napjára jutó kiadás a hosszabb utaknál 3541 forint volt 2012-ben, ami lényegében megegyezik az egy évvel korábbival.
A külföldi utaknál kisebb a visszaesés
A lakosság 2012-ben összesen 16,1 millió alkalommal utazott a határon túlra – nagyrészt a schengeni belső határszakaszokon, illetve a Liszt Ferenc repülőtéren keresztül –, ami 3 százalékos csökkenést jelent 2011-hez képest. Kisebb-nagyobb mértékű. Jelentősen visszaesett az üzleti turizmus és a tanulás céljából külföldre utazó magyarok száma. Munkavégzés és a szabadidő eltöltésének céljából 0,9–2 százalékkal utaztak kevesebben.
Az utazások 48 százalékát turisztikai céllal, azaz szabadidős vagy üzleti motivációval tették a magyarok a vizsgált évben. Az ilyen utazások 45 százaléka volt egynapos, éjszakázás nélküli. Az egy napra turisztikai célból utazók kizárólag a szomszédos országokat és alacsony számban Csehországot keresték fel. A legpreferáltabb célországok Ausztria és Szlovákia voltak, ebbe a két országba irányult az egynapos turisztikai utazások négyötöde.
A többnapos turisztikai célú utak száma, az előző évben tapasztalható csekély élénkülés után, 8,1százalékkal visszaesett 2012-ben az előző évhez képest. Az ilyen utazók 56 százaléka fizetős szálláshelyeken szálltak meg. A többnapos turisztikai utazások negyedét, az üzleti utak több mint felét szervezték utazási irodán keresztül 2012-ben.
A turisztikai motivációval több napra külföldre indulók a szomszédos országok mellett nagy számban keresték fel Németországot, Csehországot, Olaszországot és Franciaországot, bár utóbbi háromba jelentősen csökkent az utak száma. Az utazók több mint háromnegyede az Európai Unió valamelyik országát választotta céljául. Minden harmadik utazás német nyelvterületre (Németországba, Ausztriába vagy Svájcba) irányult. Az Egyesült Államok volt az egyetlen Európán kívüli célország a legkedveltebb 15 között.
2012-ben a magyar lakosság összesen 516 milliárd forintot (1789 millió eurót) költött el külföldön, 3,5 százalékkal (euróban számolva 6,7 százalékkal) kevesebbet, mint 2011-ben. A külföldre utazók kisebb költekezését a turizmusra jutó kevesebb anyagi forrás mellett a gyengébb forint is okozta. Az 516 milliárd forint háromnegyedét turisztikai célú utazásokon költötték el a magyarok, amelynek túlnyomó része a többnapos utazásokhoz kapcsolódott. Egy fő egy napon átlagosan 11 761 forintot költött, 13 százalékkal többet, mint 2011-ben.