Nem csak Amerika van a világon - Dizzee Rascal a Quartnak

Az egyik legismertebb mai brit popsztárt érthetetlen okokból a Ska-P ezredik szigetes fellépése elé osztották be délutánra, a koncert után pedig a Quart is kapott öt percet. Ahhoz képest, hogy egy ponton úgy tűnt, az egész beszélgetésnek semmi értelme, Dizzee egész sok érthető dolgot mondott rövid idő alatt.

Dizzee Rascal koncert, Sziget 2013 Fotó: Mudra László - Origo

Az utolsó pillanatban halasztottad el az új albumod megjelenését júliusról szeptemberre, mi történt?

[A válaszból egyes szavakat elcsípek, de összességében fogalmam sincs, miről beszél.]

Értem. Mit várjunk akkor a lemeztől?

Pozitív energiát! Ha láttad a délutáni fellépésemet, ott rengeteg ember ugrált boldogan, pedig elég sok új számot is játszottam. Szóval olyan lemez lesz, ami még bulisabb lesz majd, egy poplemez, funk- meg rockelemekkel.

Négy éve jelent meg a legutóbbi lemezed, azóta mi volt számodra a legfontosabb dolog, ami történt?

Hú, hát sok minden, de mivel én már akkor is szerettem ezeket a déli hiphopos dolgokat, a crunkot, nekem a trap műfaj mainstream elterjedése volt az, aminek a legjobban örültem. Meg annak is, hogy a dance műfaj ennyire népszerű lett, és milyen sok ember táncol ezekre a zenékre.

Különösen Amerikában, ahol te egyre több időt töltesz, ugye?

Igen, éltem is ott egy darabig, és tényleg iszonyú, mekkorát változott ott egy-két év alatt az egész zenei világ. A vicc az, hogy amikor én négy éve megcsináltam a Bonkers című számot, akkor azt még nem értették Amerikában, nem tudtak vele mit kezdeni, mert még nem voltak készen arra, hogy elektrós alapra rappeljen valaki.

Dizzee Rascal koncert, Sziget 2013 Fotó: Mudra László - Origo

Akkor most arra számítasz, hogy ez lesz az első igazán sikeres lemezed Amerikában?

Ki tudja? De egyébként nem csak Amerika van a világon, Európa például legalább ugyanannyira fontos. A kontinentális Európában nagyon komoly hagyományai vannak a tánczenének, rengeteg előadó és dj jön onnét, akik meghódították Amerikát is. Inkább azt mondanám, hogy ez az eddigi legnemzetközibb lemezem, és remélhetőleg Amerikában is értékelni fogják.

Sok producerrel dolgoztál már együtt, de ki az, aki eddig kimaradt, pedig szeretted volna?

Timbalandot mondanám kapásból, amióta az eszemet tudom, ő a kedvenc producerem.

Kiket emelnél ki az új lemez közreműködői közül?

Jean-Baptiste-ot, aki írt már dalt Madonnának meg a Black Eyed Peasnek, vele sokat dolgoztunk, aztán Tim Andersont, aki az Ima Robot nevű rockzenekarban játszik. RedOne-t említeném még, illetve A-Traket.

Az már nem foglalkoztat, hogy te legyél a dalaid producere is, mint a korai albumokon?

Nem, én most már egészen másképp dolgozom. Ennél a lemeznél is az volt az általános munkamódszer, hogy nagy amerikai stúdiókban csinálunk számokat vezető producerekkel, és ezt én nagyon élvezem. Az pedig külön jó, hogy én is értek azért hozzá, mert irányt tudok mutatni a producernek, és bele tudok folyni a számkészítésbe. Ott vagyok velük egy szobában, bele is pofázok mindenbe, viszont nem nekem kell mindennel foglalkoznom. Én már nem is szeretném máshogy csinálni.

Robbie Williamsszel milyen volt együtt dolgozni?

Sima ügy volt, elmentem hozzá, kábé másfél óra alatt meg is voltunk az énekrészekkel, utána már csak dumálgattunk, bírom őt.

Három éve énekeltél egy dalban, amiben a dél-afrikai focivébére induló angol válogatottat buzdítottátok. Csinálnál megint ilyet, ha kijutnak Brazíliába is?

Ááá, nem! [nevet] Csináltunk abból a dalból egy új verziót tavaly az Európa-bajnokságra is, de most már jöjjön valaki más! (IB)

***

Dizzee Rascal bulijára késve értem át, mert sikeresen ott ragadtam a Triggerfinger koncertjén. Nagyjából a Florence And The Machine-átdolgozás You Got The Dirtee Love-ig nem is ment, hogy felvegyem a fesztiválhangulatot, de akkor aztán végképp elkapott; másokat már jóval előbb. Koncert után azért kicsit kérdezősködtem, hogy nem csak én találtam-e langyosabbnak a bulit a múltkorihoz képest; és valóban, azért érződik kedvenc gazemberünkön, hogy belőle is egyre inkább kijön az a fene nagy érzékeny lélek. De amíg a színpadra állított haverjaival együtt ennyire képesek elhitetni, hogy ők az élet császárai, és ha valami nem szól jól, akkor STOP! a bulinak, addig a Szigetre nyugodtan engedjék be látogatóba a Balaton Sound-hangulatot bármikor, még ha csak pár órára is. B+ (HÁ)

Dizzee Rascal koncert, Sziget 2013 Fotó: Tuba Zoltán - Origo