A G20-csúcson eldőlhet Szíria sorsa

Kétnapos G20-csúcs kezdődik csütörtökön. Szentpéterváron eredetileg azért gyűltek össze a világ vezető politikusai, hogy megoldást találjanak a világ gazdasági problémáira, de mindenki a Szíria elleni fellépésre és a Putyin-Obama vitára kíváncsi.

Oroszországban megkezdődött a G20-csoport állam és kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozója, amelynek fő témája a világgazdasági helyzet áttekintése. Csütörtökre Gazdasági növekedés és globális gazdaság címmel hirdettek meg vitát, és a várakozások szerint a pénteki zárónyilatkozatban konkrét elképzeléseket vázolnak fel a válságból való kilábalásról, a munkahelyek megőrzéséről és az adóreformról. A legfejlettebb gazdaságú országok és az Európai Unió képviselői külön-külön is tanácskoznak, és a házigazda Vlagyimir Putyin orosz elnök programja különösen sűrűnek ígérkezik: négyszemközt találkozik Hszi Csin-Ping kínai államfővel és Abe Sindzo japán kormányfővel, majd az európai Unió képviseletében Enrico Letta olasz miniszterelnökkel.

Mivel a szíriai rendezés nem része a hivatalos programnak, külön tárgyalásokon esik majd szó az amerikai beavatkozásról, ezt azonban a jelek szerint sokkal égetőbb problémának tartják a világ vezető politikusai, mint az eredeti tervekben meghirdetett válságrendezési stratégiákat. A legnagyobb jelentőségű Putyin és Barack Obama amerikai elnök megbeszélése, amelynek fő témája a szíriai katonai beavatkozás lesz. Külön, dedikált Putyin-Obama találkozó nem lesz, de "így vagy úgy", biztosan leül egymással beszélni a két államfő - ezt az orosz elnök szóvivője jelentette be.

Nagy jelentősége van annak is, hogy a G20-csúcson részt vesz Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is, az Egyesült Államok beavatkozását ugyanis egyelőre nem támogatja a világ többi országa, Oroszország pedig egyenesen agressziónak tartja – legalábbis az ENSZ felhatalmazása nélkül.

Szíriában két éve dúl a háború a Bassár el-Aszad elnökhöz hű kormányerők és felkelőcsoportok között. A halálos áldozatok száma százezer felett van, és több mint egymillió ember menekült el eddig az országból. A nemzetközi szervezetek a ruandai népirtással felérő katasztrófáról beszélnek. Miután a múlt héten felmerült a gyanú, hogy a kormányerők vegyi fegyvert - valamilyen ideggázt - is bevethettek civilek ellen, Barack Obama amerikai elnök kijelentette, hogy elhatározta magát az eddig halogatott beavatkozásra. Az amerikai hírszerzésnek ugyanis állítólag bizonyítékai vannak arra, hogy valóban a rezsim használt vegyi fegyvert Damaszkuszban augusztus 21-én, és ezzel 1429 ember, köztük 426 gyerek halálát okozta.

Az elnök ENSZ-támogatás nélkül is belevágna Szíria megleckéztetésébe, de az amerikai kongresszus jóváhagyását kérte ehhez. A döntés szeptember 9-én születik majd meg, de egy keddi meghallgatás után az egyik kulcsfontosságú szenátusi bizottság rábólintott egy tervezetre, amely támogatja, hogy az USA katonai csapást mérjen Szíriára. Amerika Obama szándékai szerint nem háborúba indulna, csak egy gyors akciót hajtana végre. A szenátusi tervezet is valami ilyesmit tartalmaz: a katonai akció időtartamát maximum hatvan napra korlátozza, és megtiltja szárazföldi erők bevetését. (Az egyelőre nem eldöntött támadás hátteréről itt írtunk részletesen.)

Vlagyimir Putyin az amerikai tervekre úgy reagált, hogy ellenzi az egyoldalú, az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyása nélkül megkezdett katonai akciót. Viszont azt is mondta, hogy Oroszország "nem zárja ki", hogy egy ENSZ-támogatott csapás mellé álljon, de csak akkor, ha "minden kétséget kizáróan" bebizonyosodik, hogy a szíriai kormány vegyi fegyvert vetett be az állampolgárai ellen.

A szíriai eseményeket ezen a címkeoldalon követheti.