Ha nem állítják le a hitelkárosultak elleni végrehajtásokat, porrá zúzza egy bank kirakatát – ezzel fenyegette meg Orbán Viktort egy férfi. Póka László biztosra ment: videoüzenetet és levelet is küldött a miniszterelnöknek. A férfi egyike azoknak a devizahitel-károsultaknak, akik az utóbbi hónapokban egyre aktívabban hallatták a hangjukat a nyilvánosság előtt. Bár mások is fenyegetőztek a bankok felrobbantásával, vagy a miniszterelnök házához vezető út eltorlaszolásával, Póka László ügye mégis különbözik ezektől: őt a kirakatbetörés kilátásba helyezése miatt terrorcselekmény elkövetésével való fenyegetéssel gyanúsítják.
A férfi ügyvédje, Szentmiklósi-Tóth Tamás úgy véli, a terrorizmussal való gyanúsítással a hatóságok túlreagálták a helyzetet. "Ez a fajta fenyegetés, hogy betörik egy kirakat üvegét, nem alkalmas arra, hogy egy állami szervezetet bármire is kényszerítsen" – mondta az ügyvéd, aki szerint így akár nap mint nap előforduló eseményekre is rá lehetne húzni a terrorizmus címkéjét. "Amikor például be nem jelentett demonstrációkkal zavarják meg a közüzemet, a tiltakozó tömeg miatt nem tud járni a villamos, vagy ha a tiltakozó gazdák kiborítanak egy halom trágyát az útra – ezek ennyi erővel mind ebbe a körbe eshetnének."
Az idegen szavak és kifejezések szótára szerint a terrorista egy erőszakoskodó, zsarnokoskodó, a megfélemlítés eszközeivel élő személy, aki vagy politikai célokból követ el rémtetteket, vagy szimplán csak a terrorizmus híve. Valószínű, hogy ha a magyar közbeszédben terroristákról esik szó, akkor a többségnek nem a Pókához hasonló figurák jutnak eszébe. Szentmiklósi-Tóth Tamás szerint sem egy kirakat betörésével azonosítja az átlagember a terrorizmust.
Pedig Magyarországon a terrorcselekményeket nem úgy követik el, hogy fanatikus alakok valamilyen őrült ideológia hatására saját magukat, másokat vagy esetleg épületeket robbantanak fel. Gellér Balázs büntetőjogász, egyetemi tanár szerint nálunk a leggyakoribb a túszejtéssel elkövetett terrorcselekmény. Például, amikor valaki túszul ejti a saját anyját, a szabadon engedéséért pedig valamit követel az államtól - magyarázta.
Azt, hogy mit kell terrorcselekménynek minősíteni, az Európai Unió egy 2002-es kerethatározata írta elő a tagállamoknak. Gellér Balázs büntetőjogász szerint viszont a magyar szabályozás jóval túlszaladt azon, amit az unió kért, ezért is történhet meg, hogy nálunk egy egyszerű rongálás is - mint például a kirakatüveg betörése - terrorcselekménynek számít, miközben az unió sokkal tágabban, megengedőbben értelmezte a rongálást. A kerethatározatban ugyanis ahhoz, hogy terrorcselekménnyé váljon, a rongálásnak olyan mértékűnek kell lennie, ami veszélyezteti mások életét, vagy jelentős gazdasági kárt okoz.
A magyarországi büntető törvénykönyv a közbiztonság elleni bűncselekmények között említi a terrorcselekményt. A sima közveszéllyel való fenyegetéstől vagy a személyi szabadság megsértésétől az különbözteti meg, hogy az elkövető a hatalmába kerített dolgok/személyek sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé.
A túszejtés módszerét választotta 2008 tavaszán egy Baranya megyei férfi is, aki az anyja elengedéséért cserébe élelmiszereket, egy személyautót és a gyerekei, valamint a volt felesége láthatását kérte. De szintén ettől remélte két férfi, hogy az adóhatóság kifizet nekik 150 millió forint adó-visszatérítést, és a szegedi börtön három elítéltje is a börtönparancsnok fogva tartására készült, így próbáltak megszökni. Ami közös a három ügyben: terrorcselekmény miatt indult eljárás.
A szeptember 11-ei, Egyesült Államok elleni terrorcselekmények utáni években leginkább csak az elméleti vita szintjén volt szó a terrorizmusról Magyarországon. A téma 2004-ben a madridi, majd 2005-ben a londoni robbantások után is leginkább csak akkor került elő, amikor a honvédelmi miniszter megnyugtatta a lakosokat: nem kell félni közvetlen terrorcselekménytől.
Volt azonban az elmúlt tíz évben jó néhány eset, amikor terrorcselekmények miatt állítottak bíróság elé embereket, a bűnügyi kronológiát végigböngészve azonban ezek a nemzetközi hírekből ismert terrorcselekményekhez képest enyhén szólva pitiáner ügyek voltak. A túszejtés mellett a bombával, robbantással fenyegetés a másik jellemző bűncselekmény, aminek a vége a terrorista cselekménnyel való gyanúsítás lehet.
Egy miskolci férfi közintézmények, egészségügyi intézmények felrobbantásával fenyegetőzött, és 90 millió forintot kért a kormánytól. Először 2007-ben, elektronikus levélben fenyegette meg a kormányt, majd egy évvel később egy gyújtóbombát helyezett el egy Miskolchoz közeli gázátemelő állomás mellett.
Tavaly egy hejőszalontai férfi telefonon jelentette be, hogy bombát helyezett el a Parlamentben, és amennyiben nem helyezik szabadlábra börtönben ülő három társát, akkor megnyomja a távirányítón a gombot, és a levegőbe repíti a politikusokat. Őt is terrorcselekmény megalapozott gyanúja miatt vették őrizetbe. A büntetőjogász Gellér szerint azonban valószínűleg tévesen, mivel valójában nem volt bomba az épületben, ezért nem terrorizmus, hanem közveszéllyel fenyegetés miatt kellett volna eljárni.
Az egyetlen ellenpélda az ismert szélsőjobboldali aktivista, Budaházy György és társainak végeláthatatlan büntetőpere, pontosabban az ügyészség által megfogalmazott vád.
Budaházy ellen 2010-ben emeltek vádat, mert az ügyészség szerint 2007 elején az általa vezetett Hunnia Mozgalom tagjai fegyveresen és Molotov-koktéllal támadták meg Hiller István és Kóka János országgyűlési képviselők házait. Több - vidéki képviselők háza elleni - támadást is a számlájukra írtak, valamint, hogy egy miskolci, egy szigetvári és egy adonyi országgyűlési képviselő házánál is futball-labdába rejtett pokolgépeket akartak elhelyezni.