A magyar cégek alig akarnak növekedni

A cégek nagy többsége nem lát tovább 2 évnél, a növekedés pedig nem szerepel a legfontosabb célok között.

A magyar középvállalkozások döntő többségének az a legfontosabb, hogy a vállalat stabilan működjön, a cég növekedése jóval kevésbé fontos – derült ki a GfK Hungária és a CIB Bank kutatásából.

A megkérdezett 100 millió és 10 milliárd forint közti árbevételű cégek 89 százalékának nagyon fontos, 9 százaléknak inkább fontos a vállalat stabil működése, míg a vállalat növekedése csak 31 százaléknak nagyon fontos és 40 százaléknak inkább fontos.

Kevés cég vállalkozik új piacok meghódítására, 40 százalék a jelenlegi piacán akar növekedni és 37 százalék lépne új piacokra. 24 százalék gondolkodik új termék bevezetésén, 1 százalék profilváltáson, 23 százalék pedig egyáltalán nem gondolkodik változtatáson.

Arra a kérdésre, hogy mit tartanak egy sikeres vállalkozás alapvető ismérveinek, vállalatvezetők legtöbbször azt említették, hogy elégedett, visszajáró vevőkör szükséges ehhez. Ezt követte a megbízhatóság, és harmadik helyre szorult a pénzügyi stabilitás. A növekvő árbevétel és nyereség a lista végére került a telefonos megkérdezéssel készült kutatásban.

Versenyelőnyt szerintük leginkább a minőség, a jó kapcsolatok és a kiváló munkatársak jelentik. A beszállítókat viszonylag kevesen említették, viszont a megkérdezett kereskedelmi vállalkozásoknál ez is fontos szempontnak bizonyult. A mezőgazdaságban a jó kapcsolatok kerültek az első helyre.

A magyarországi középvállalkozások többsége nem tervez előbbre 1-2 évnél. 18 százalék egyáltalán nem szokott stratégiai tervet készíteni, 35 százalék csak egy évre tervez, 24 százalék pedig 1-2 évre lát előre. 21 százalék válaszolt úgy, hogy 3 évnél hosszabb időre van terve. Aki nem tervez, az leginkább a napi túlélésért küzd, ritkább az, hogy egyáltalán nincs igényük a tervezésre – mondta Szabados Richárd, a CIB Kkv üzletágának igazgatója.

A cégek nehezen változtatnak a terveken, a válság hatására például csak 37 százalék módosított a stratégiáján. Mindössze 18 százalék volt az, amely előrelátó és tudatos volt a váltás, a többieknél kényszer szülte az alkalmazkodást.

A cégeket megkérdezték arról is, hogyan gondolkodnak az utódlásról. A cégek 97 százalékánál a jelenlegi tulajdonos-vezetői jelöli ki az utódot, de azok körében, akik már gondolkodtak a kérdésen, csak 54 százalékban dőlt el, ki viszi tovább a céget. A cégek 84 százalékában a családon belül marad az üzlet.

Szabados Richárd szerint gyakori, hogy az idősebb generáció a gyerekeknek adná át az üzletet, de a gyereket inkább érdeklik a tulajdonlással járó előnyök, mint a cégvezetés. Sokkal jellemzőbb, hogy a családba érkező külső szereplők, például a lányt elvevő férj érdeklődik inkább a cég átvétele iránt.