Vágólapra másolva!
Kovács Ferenc a világ legjobb edzőivel dolgozhatott együtt, mégsem kapott soha ajánlatot magyar kézilabdacsapattól. Az 1999 óta a Hypo NÖ női együttesénél edzősködő szakember részese volt a klub utolsó BL-sikerének, az osztrák válogatott legsikeresebb időszakának, és állítja, Németh Andrástól tanulta a legtöbbet. No meg attól a Gunnar Prokoptól, aki atlétaedzőből képezte át magát a kézilabdára.

Az elmúlt harminc évben nem volt olyan szezon, hogy a Hypo nőikézilabda-csapata ne foglalkoztatott volna magyar játékost vagy edzőt. Így aztán Gódorné Nagy Marianntól és Laurencz Lászlótól kezdve Németh Andráson át a jelenleg is keretben lévő Hajgató Anna kapusig számtalan honfitársunk szerepelt az osztrák együttesben.

Az állandóságot azonban egy háttérben meghúzódó szakember, Kovács Ferenc jelenti, aki 1999 óta dolgozik a klubnál. Bár beugróként volt már vezetőedző, sőt, az osztrák válogatott legnagyobb sikereiben is szerepet vállalt, nem vágyik a prímás szerepre. Igaz, Magyarország még sohasem keresték.

Kovács Ferenc forrás: Hypo-noe.at

Gödöllőtől a Hypóig

"Az édesapám is kézilabdás volt, igaz, még nagypályán játszott, de a kispályás tiszaföldvári csapatot ő alapította. Így én is ezt a sportot választottam, majd Gödöllőn, az egyetemen is folytattam. Ott Simon Csaba volt az edzőm, aki 1970-71-ben a Bp. Honvédot is irányította, majd 1976-tól 1980-ig Faludi Mihály szövetségi kapitány segítője volt a válogatottnál. Engem Gödöllőn fedezett fel a Fradi, ahol éppen Németh András volt az edző, és olyan játékostársaim voltak, mint Zsiga Gyula, vagy a kiváló kapus, Bakos István" - mesélte Kovács, aki jelenleg Martin Soubak munkáját segíti a 37-szeres osztrák bajnoknál.

"A Fradiban mindössze másfél évet voltam, majd Ausztriába szerződtem. Vass Sanyi edzőként dolgozott kint, neki szóltak, hogy irányítót keresnek. Két évig a Wörgl csapatában játszottam, majd - miután már egyetemistaként elvégeztem az edzőképzőt - hat évig a német negyed- és ötödosztályban szereplő Voralbergnél játékosedző voltam. 1998-ban a Dornbirn női csapata felkért edzőnek, és mindjárt az első mérkőzésünkön a Hypo ificsapata ellen kellett játszanunk, és óriási meglepetésre egy góllal nyertünk. A südstadti visszavágóra nagyon készültek a hazaiak, revánsot akartak venni, de ott meg tízzel nyertünk."

Forrás: Hypo-noe.at

Ez a csata mély nyomot hagyhatott a Hypo mindenhatójában, Gunnar Prokopban, aki 1998 novemberében felhívta, és munkát ajánlott neki.

"Nem tudtam dönteni, de barátom, Balogh Zoli barátom azt mondta, 'Hülye vagy, Prokop hív, legalább beszélj vele!" Visszahívtam, megállapodtunk, és 1999. január elsején csatlakoztam a Hypóhoz."

BL-siker és vb-bronz

Az akkor 37 éves szakember az ificsapat mellett lejárt a nagycsapat edzéseire is, ahol éppen Kovács László volt a vezetőedző, de ott dolgozott Gódor Mihály is, így hárman tudták megvitatni a szakmai kérdéseket.

"A szezon végén Prokop azt kérdezte, akarok-e másodedző lenni, ami egyben azzal is járt, hogy a Hypo2-t irányítsam. Elvállaltam. Így elsőre soknak tűnt, de a Hypo2 és az ifi ugyanaz a csapat volt, tehát plusz edzése nem kellett, csak több meccs várt ránk. Év végén már a válogatottat irányítottam, mert akkoriban az volt a szokás, hogy a Hypo edzője egyben szövetségi kapitány is volt. A norvég edzőnk azonban megbetegedett, így felmerült, hogy vagy jön egy új kapitány, vagy én, a másodedző veszem át a munkát. A játékosok kitartottak mellettem, a felkészülést és a világbajnokságot én irányítottam Prokoppal - én tartottam az edzést, ő meccselt. Ez a vébé azóta is az osztrák kézilabda legsikeresebbje, hiszen bronzérmet szereztünk, és kvalifikáltuk magunkat a sydneyi olimpiára."

A Hypóhoz közben érkezett egy lett edzőnő, Natalija Kudrjavceva, de sok vizet nem zavart, a Bajnokok Ligája-döntőn már Vinko Kandija ült a kispadon, vele nyerte a klub az utolsó BL-trófeát.

"Így aztán az olimpiát is Kandijával csináltuk végig, és elbuktuk az emlékezetes magyarok elleni negyeddöntőt. 1 perc 36 másodperccel a vége előtt három góllal vezettünk, emberelőnyben voltunk, és nálunk volt a labda. Ebből lett döntetlen, majd magyar továbbjutás. A sydneyi 5. helyezés akkor csalódás volt, most már annak is örülnénk, ha kijutnánk az olimpiára" - emlékezett vissza.

Németh Andrástól tanulta a legtöbbet

A világ legjobb edzőivel dolgozhatott együtt, hiszen a 1989 és 2000 között nyolcszoros Bajnokok Ligája-győztes együttesnél a legjobbak fordultak meg. Így dolgozott a már említett Kandijával, aki kétszer nyert BEK-et a Radnickivel és a német Lothar Döringgel, aki játékosként olimpiai (1980) és világbajnoki második (1974) volt, edzőként pedig a német női válogatottat vezette vb-aranyig 1993-ban. Sokat tanult az orosz Anatolij Jevtusenkótól, aki a szovjet időszak egyik legnagyobb mestere volt a két olimpiai aranyéval, egy ezüstjével, világbajnoki címével és két vb-második helyezésével.

Forrás: Kovács Ferenc

De dolgozott az olimpiai bajnok Jurij Klimovval, az olimpiai és világbajnok Mile Isakoviccsal, a dán Ryan Zinglersennel, illetve a magyarok közül Kovács Lászlóval és Gyurka Jánossal.

De hogy kitől tanulta a legtöbbet? "Egyértelműen Németh Andrástól. Minden edzőm mellett rengeteget jegyzeteltem, de ha azt mondom, van százoldalnyi anyagom, akkor abból nyolcvanat Andrástól vettem át. De Kandija és Jevtusenko mellett megtanultam, hogy a tapasztalat mennyit ér. Fiatalon sok mindenre azt mondtam, "ez hülyeség", aztán eltelt egy hónap, egy év, és amikor a probléma ismét felbukkant, rájöttem, ezt már hallottam mástól."

Többször volt beugró a Hypónál, de azt mondja, az sohasem merült fel benne, hogy hosszabb távra elvállalja a munkát. "Eleinte még lehet, bevállaltam volna. De aztán ahogy foglakozni kezdtem a teljes utánpótlással és a család ideköltözött, úgy gondoltam, inkább a kevesebb pénzt választom hosszabb ideig, mint fordítva. Tudtam, hogy a vezetőedzőség nem örökös, és ha feladok minden mást, lehet, egy-két év, és mennem kell."

Amorimmal jobbak lennénk

Magyarországról sohasem kapott ajánlatot, bár emlékei szerint 2005-2006 környékén Maglódi Lajos, a Ferencváros akkori szakosztályvezetője megpendítette, hogy szívesen szerződtetné utánpótlás vezetőnek. "Nagyon büszke vagyok arra, amit elértem itt. Az utánpótlás olyan szinten fejlődött, hogy voltak olyan korosztályos tornák, ahol még a Győr ellen is nyertünk. A 2011-es junior-Eb-n bronzérmet nyert csapat 11 játékosát én adtam a válogatottba."

Azt mondja, Gunnar Prokoptól is nagyon sokat tanult, elsősorban sportpszichológiai szempontból és az edzéstervek összeállításánál. "Gunnar atlétaedző volt, nagyon értett a terhelés és pihenőidőszak összeállításához. Mire én odakerültem, már a háta mögött volt jó néhány BEK-győzelem, három-négy döntő és olimpiai részvétel. Mivel értett a sporthoz, idővel a kézilabdát is megtanulta. Nem sokan kedvelték, de ő mindig azt mondta, nincs is rá szüksége: majd ha nyernek, akkor megszeretik. Kemény ember volt, de ez kell is a kézilabdához. Széchy Tamásról is ezt mesélték az úszók, de anélkül nem lett volna olyan sikeres edző."

forrás: Hypo-noe.at

A csapatnak most sok brazil játékosa van (nem véletlenül az ottani kapitány, Soubak az edző), a csapat Európa tíz legjobbja között található, de a BL-ben küzdeni kell a nyolc közé jutásért.

"Sok kritikát kapunk a légiósok miatt, hogy miért nem adunk több lehetőséget a tehetséges hazaiaknak. Ez nehéz kérdés, de a Győr a legjobb példa: amíg csak magyarok voltak a csapatban, nem ment a BL-ben. De az is igaz, hogy egy klub nem bír 14 profit megfizetni, kell a jó utánpótlás. De ha csak arra építenénk, akkor előbb-utóbb nem jutnánk tovább, aztán selejtezőre kényszerülnénk, végül be se jutnánk a BL-be, nem beszélve arról, hogy egy sikertelen csapathoz szponzor se jönne."

Felvetésünkre, hogy a Győr világklasszis brazil balátlövőjével, Eduarda Amorimmal mennyivel lenne jobb a csapat, mosolyogva azt válaszolta: "Sokkal jobbak lennénk. Nehogy azt higgye, nem futottuk le a köröket a Győrrel, de esélyünk sem volt a megszerzésére."

A Hypo magyarjai

Edzők: Laurencz László (1983-1984), Csík János (1988-1989), Vass Sándor (1990-1991), Kovács László (1999), Kovács Ferenc (1999), Gyurka János (2001-2002), Németh András (2007-2009 és 2011-2013)

Játékosok: Angyal Éva, Rácz Mariann, Gódorné Nagy Mariann, Németh Helga, Elekes Csilla, Deli Rita, Balogh Bea, Brigovácz Nikolett, Lőwy Dóra, Tóth Tímea, Kirsner Erika, Léránt Vivien, Temes Bernadett, Rédei-Soós Viktória, Hajgató Anna