NHP: jelentősen javult a kkv-szektor finanszírozása

A Magyar Nemzeti Bankban ma megtartott konferencia résztvevői a növekedési hitelprogram várható hatásairól tárgyaltak. Úgy vélik, a program már az első szakasz tapasztalatai szerint is növelte a vállalati hitelezést, ezáltal gyorsítja a gazdasági bővülést, ami végső soron a költségvetés adóbevételeinek növekedését eredményezi.

Biztató részeredmények

Hegedüs Éva, a Gránit Bank vezérigazgatója, igazgatóságának alelnöke kiemelte: hitelezés nélkül nincsenek beruházások, anélkül nincs növekedés, a beruházások pedig kellenek a munkahelyteremtéshez is. Kiemelte: a növekedési hitelprogram elindítását a szigorú fiskális politika, a csökkenő infláció és CDS-felár, valamint a globális likviditásbőség együttesen tették lehetővé.

A program révén jelentősen javult a kis- és középvállalkozói szektor finanszírozása, ez ösztönözte a keresleti és kínálati piacot is. Hegedüs Éva szerint az is pozitívan hatott, hogy nőtt a pénzintézetek közötti verseny, az ügyfelek mintegy 20 százaléka váltott bankot, az alacsonyabb hitelkamat miatt pedig mintegy 20-25 milliárd forinttal javult a vállalkozások jövedelempozíciója. Csökkent a vállalati szektor és a gazdaság külpiaci devizakitettsége, tette hozzá.

A Gránit Bank vezérigazgatója azt is pozitívan értékelte, hogy a három garanciaszervezet – a Garantiqa, az MV Zrt. és az AVGHA – a Magyar Bankszövetség kezdeményezésére csökkenő garanciadíjat biztosított, az első szakasz hitelügyleteinek 20 százalékához kapcsolódik garancia. Hegedüs Éva javasolta, hogy fejlesszék tovább a növekedési hitelprogramot, a következő szakaszban bővítsék a mikrovállalkozások hitelfelvételi lehetőségeit, valamint bizonyos lízingügyleteket is lehessen a program keretében finanszírozni. Emellett a garanciaszervezetek szerepét is erősítené.

Nagy Márton: a kkv-szegmensben beállt a hitelezési fordulat

Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: az elmúlt időszakban döntően a jegybanki lépések élénkítették a vállalati hitelezést Magyarországon. Elmondta: a növekedési hitelprogramnak köszönhetően a vállalkozások hiteleinek átlagos kamatszintje – úgy, hogy a hitelek 60 százaléka új vállalkozói kölcsön – 3,5 százalékponttal mérséklődött a kkv-szegmensben. Kiemelte: a hitelezési fordulat egyharmad részben a jegybanki alapkamat csökkentésének, kétharmad részben pedig a növekedési hitelprogramnak köszönhető. 2012 nyara óta 7 százalékról 3,4 százalékra csökkent az irányadó ráta. Egyedül a jegybanki alapkamat csökkentések 3,6 százalékponttal mérsékelték minden vállalkozói szektor esetében a kamatszintet. Nagy Márton kiemelte: az alacsonyabb alapkamat 2 százalékponttal javítja a vállalati hitelezés éves növekedési ütemét.

Nagy Márton hangsúlyozta a jegybank tapasztalatait: a program hatására átlagosan 3 százalékponttal javult a teljes vállalati, míg 6 százalékponttal a kkv-hitelezés éves növekedési üteme. A program nagy érdeme, hogy megállt a vállalati hitelezés visszaesése, a kkv szegmensben pedig már megvalósult a hitelezési fordulat, az új beruházási hitelek pedig egyúttal a termelési kapacitások növelését is lehetővé teszik, fűzte hozzá Nagy Márton.

Palotai Dániel: a második szakasz még inkább a beruházásokról szól majd

Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója a monetáris politika és a növekedés összefüggéseiről tartott előadást a konferencián. Hangsúlyozta: pozitív meglepetést hoztak a harmadik negyedéves GDP számok, mivel az éves növekedési ütem 1,7 százalékos, a negyedéves 0,8 százalékos volt, és ebben már szerepet játszhatott a növekedési hitelprogram. Úgy vélte, a hitelek javítják a cégek versenyképességét, bővítik az üzleti tevékenységet, ami tartósabbá teheti a program növekedési hatását.

Palotai Dániel kiemelte: az MNB szakértőinek előzetes kalkulációja szerint a program első szakasza 0,2-0,5 százalékpontos hatást gyakorolhat a GDP bővülésére, a második szakasz már jóváhagyott első ütemének 500 milliárd forintos kerete is 0,2-0,6 százalékponttal növelheti a bővülést, míg a teljes második szakasz összesen 2000 milliárd forintos kerete 0,8-1,6 százalékponttal járulhat hozzá a GDP növekedéséhez. A jegybank szakértői úgy vélik, hogy a növekedési hitelprogram a legrosszabb esetben 0,4 százalékponttal, az optimista forgatókönyv szerint pedig 2,1 százalékponttal növelheti a hazai gazdasági növekedést.

Palotai szerint az első szakaszban a vártnál magasabb volt a beruházási hitelek aránya, a második szakasz pedig még inkább a beruházásokra fókuszál majd. A növekedési, beruházási hatás számottevően növelheti az adóbevételeket, a program akár 75 milliárd forintos adóbevételi többletet is jelenthet a központi büdzsének: többet adózhatnak a vállalkozások, illetve a foglalkoztatás bővítésén keresztül több személyi jövedelemadót is fizetnek majd be. Palotai Dániel hozzáfűzte: az MNB-nek a hitelek futamideje alatt költsége is keletkezik; 2014-ben a növekedési hitelprogram második szakaszában az eddig jóváhagyott 500 milliárd forintos keret teljes kihasználtsága mintegy 30 milliárd forintos költséget okozhat. Ez azonban nem okoz érdekkonfliktust, mivel az MNB-nek nincs eredménycélja. A jegybanktörvény szerint az árstabilitási és pénzügyi stabilitási célját kell követnie.

Kiemelte: a gazdasági növekedési hatáson keresztül az állam várható nettó bevételei még az MNB költségeivel együtt is jelentős pozitív szaldóval zárnak.