Hol fújnak a legerősebb szelek a Földön?

Széljárás és szélsebesség szimuláció, NASA Goddard Földmegfigyelő Rendszer
Vágólapra másolva!
A szinte fájóan éles képet szuperszámítógépes modellekkel állították elő a NASA-nál.
Vágólapra másolva!

A világ széljárásáról közölt nagy felbontású képeket a NASA. A Goddard Intézetben egy szuperszámítógépen futtatják a GEOS földmegfigyelő modell ötös változatát (GEOS-5), amelyet a klímaváltozás és az időjárási jelenségek vizsgálatára használnak. A képen a vibrálóan színes csíkok az úgynevezett futószelet, a jet streamet ábrázolják, amelyek nyugatról keletre fújva fonja körbe a bolygót:

Összetett légkörmodell eredménye ez a szimuláció. A képet itt töltheti le teljes méretben a NASA oldaláról Forrás: NASA Goddard Space Flight Center/William Putman

A nagy magasságban, körülbelül tízezer méteres szinten fújó szelek annál vörösebbek a képen, minél gyorsabbak (a skála 0-tól 175 méter/másodpercig terjed). A futószelet úgy érdemes elképzelni, mint egy gyors sodrású folyót a levegőben. Szélessége mindössze néhány száz méter, de ebben a szűk keresztmetszetben 110-140 kilométer/órás, de akár 300-500 kilométer/órás sebességgel áramlik a levegő. A felszín közelében fújó szeleket fehér szín jelzi, így lehet megfigyelni az Atlanti- és a Csendes-óceánon kialakuló ciklonokat.

A grafika nem a Földön uralkodó szeleket mutatja egy adott időpontban, hanem számítógépes szimuláció eredménye. A globális modell a légkörben végbemenő fizikai folyamatokat ábrázolja valós mérési adatok segítségével, ilyen például a tenger felszínének hőmérséklete, vagy az, hogy mennyi szálló por kerül a légkörbe az emberi tevékenység, az erdőtüzek vagy a vulkánkitörések miatt. A szélmodell képességet ez a videó mutatja meg, az látható rajta, hogyan erősödik fel a futószél Észak-Amerika felett:

Ahogy a NASA Discover szuperszámítógépén futó modell kifinomultabbá válik, a kutatók arra számítanak, hogy eredményeit fel lehet majd használni az időjárási események és ismétlődő jelenségek előrejelzésére.