Hobbiprojekt, de mégiscsak pénz van benne

Tapasztalat nélkül kezdtek vállalkozást építeni, de az első sikerek nem várattak magukra sokat.

A két alapító egyikének sincs tetoválása, de a Tatz legnépszerűbb dizájnját, az unikornis-hintalovat az egyik vásárlójuk már felvarratta magára. Az ideiglenes dizájntetoválás a semmiből vált a nyár slágerévé.

„Ezer szálon kötődöm a dizájnvilághoz, részben a blogom, részben pedig a MOME révén, ahol a dizájnelmélet mesterképzésén veszek részt, azonban egy ideje zavar, hogy minden munkám számítógéppel készül, és sosem születik belőlük semmi kézzel fogható,” kezdi Hoffmann Petra, a Tatz ideiglenes dizájntetoválás ötletgazdája és társalapítója.

A sajátot lehet a legjobban csinálni

A külföldi minták alapján meglévő ötletet – a felnőtteknek célzott, cool dizájnra épülő ideiglenes tetoválást – már dédelgette egy ideje, mire végül sikerült megtennie az első lépéseket a megvalósítás irányába.

Az alapítók számára fontos volt, hogy örömüket leljék a projektben Fotó: Bielik István - Origo

„Mindig érdekelt a dizájnmenedzsment, irigyeltem azokat, akik saját termékeket állítottak elő, és pontosan tudtam, hogy az ember a saját dolgait tudja a legnagyobb erőbedobással csinálni” – emlékszik vissza a nem is olyan régi kezdetekre az alapító.

"Ugráltam örömömben"

Már egy ideje kereste azt a partnert akivel a vállalkozást elkezdheti, amikor egy kiállításon meglátta Szendrey Gabriella munkáit. A megoldás tálcán kínálta magát. „Ugráltam örömömben, amikor megkaptam Petra levelét arról, hogy milyen tervei vannak,” mondja Szendrey Gabriella, aki amúgy rajong a tetoválás műfajáért, és pont azért nincs sajátja, mert nem tud dönteni a túl sok, a fejében lévő terv között.

Örömprojekt

Gabi egyébként autodidakta grafikus: eredetileg német-angol szakon végzett a bölcsészkaron, az utóbbi időben azonban már szabadúszó dizájnerként és illusztrátorként dolgozott. A Tatz igazi örömprojektként indult. Nem voltak sem rendszeres meetingek, sem szigorú határidők. Az sem meglepő, hogy mindkét alapító – mint a kreatív emberek általában – párhuzamosan három-négy másik munkában is benne volt az előkészítés hónapjai során.

Tapasztalat nélkül

„Fontos volt számunkra, hogy mindketten kedvtelésből foglalkozzunk ezzel” – mondja Hoffmann Petra. „Ebben a projektben ráadásul volt egy meghatározott, kulcsfontosságú momentum – az alkotás –, amit nem lehet nyomás alatt csinálni.”

Tapasztalat nélkül kezdtek vállalkozást építeni Fotó: Bielik István - Origo

Vállalkozói tapasztalata egyik alapítónak sem volt, így döntőnek bizonyult az, hogy hogy találják meg a hangot egymással, mennyire hatékony a közöttük lévő kommunikáció. Az ötletelés szóban-írásban folyt, majd a rajzokat Gabi készítette el.

Egy rugóra

„Nagyon hamar kiderült, hogy egy rugóra jár az agyunk, ráadásul egy olyan szerencsés területen kezdtünk dolgozni, aminek elég karakteres előzményei vannak, tehát mindketten pontosan tudtuk, hogy hogy néz ki egy klasszikus matróztetoválás,” mondja Szendrey Gabriella. A „hozzáadott értékeket” tekintve pedig tényleg sikerült inspirálniuk egymást.

Hintaló-unikornis

A Tatz legnépszerűbb modellje a klasszikus tetoválások stílusában készült, egyszerre hintaló, egyszerre unikornis, aminek a feliratával „Keep on rockin’” az egészhez sikerült még egy humoros réteget hozzáadni. Az alapítók szerint ez a dizájn önmagában szimbolizálja, hogy mennyire jól sikerült több lépcsőben egymásra licitálva igazán jó terveket elkészíteniük.

A legnépszerűbb Forrás: Tatz

Ötletből üzlet

Ahhoz persze, hogy a jó hangulatból és a vicces rajzokból néhány hónap alatt valódi üzleti sikerré érjen a projekt, sokkal több dologra volt szükség, mint inspirációra. „Mindkettőnknek elég sok tapasztalata volt a különböző tervezési munkákban, így elég sok kérdésre voltak kész válaszaink; ehhez még hozzájön, hogy a teljes kapcsolati hálónkat mozgósítani tudtuk,” mondja Szendrey Gabriella. Az ötletből a vállalkozás aztán organikusan, lépésről-lépésre alakult.

Praktikus szempontok

Azt, hogy hány dizájnnal induljanak, például a nyomdai paraméterek alapján döntötték el. Kezdetben kisebb méretben gondolkoztak, de az első próbák után azt látták, hogy a tervek túlságosan részletgazdagok, ahhoz, hogy kicsiben érvényesüljenek.

Igazi tetoválása egyik alapítónak sincs. Fotó: Bielik István - Origo

Végül a 7x7cm-es dizájn mellett döntöttek (az esetek többségében erre nem egy, hanem több ábra is ráfér), azt pedig, hogy 1-1 kollekcióban 4 ilyen lap kapjon helyet a nyomdai ív mérete határozta meg: erre ugyanis pontosan 5x4 ilyen lap fér rá. A webáruház július végi indulására tehát 5 különböző kollekcióval, kollekciónként 4 dizájnnal kellett elkészülniük.

Józan árazás

Ugyanilyen „józan paraszti” logika alapján készültek el az első kalkulációk és a termékek árazása is. „Figyelembe kellett vennünk a bekerülési költséget – nyomdaköltség, a csomagolás költsége és minden járulékos költség – valamint azt, hogy hónapok óta minden tudásunkat és kapcsolatunkat belerakva dolgozunk a projekten” – mondja Hoffmann Petra.

Kis pénz, kis tetkó

Bár a fentieket nehéz számszerűsíteni, a konkrét pénzbeli befektetés – vagyis az első nyomatok ára – nem rúgott éppen csillagászati összegre: az első TatZ-tetoválások mindössze 300 ezer forintból készültek el.

Hoffmann Petra: Ha csak ennyi volt és az ennyibe került, akkor is megérte Fotó: Bielik István - Origo

„Ebből a szempontból nagyon szerencsés területen indultunk, hiszen a projektben egyelőre a lelkesedésen kívül minden kicsi” – foglalja össze Hoffmann Petra. Az első – egybehangzóan pozitív – visszajelzések után azonban most már el kell gondolkozni azon, hogy hogy lesz az üzlet valóban fenntartható és sikeres. Ahogy Szendrey Gabriella megfogalmazza: „hobbiprojekt, de azért mégiscsak pénzzel játszunk.”

Nem ezzel voltak elfoglalva

Bár a Szigeten fejenként körülbelül 500-500 unikornist ragasztottak fel a vásárlóikra, azt, hogy a kezdeti sikerek az üzlet nyelvére lefordítva mit jelentenek, még csak most próbálják összerakni. „Annyira nem ezzel a részével voltunk elfoglalva, hogy még nincsenek számításaink,” mondja Gabi. Ugyanígy nem tudják azt sem, hogy pontosan hogyan tovább.

A pénz csábítása

A két alapítót még rögtön az induláskor megkereste egy komoly angyalbefektető, de ezzel kapcsolatban vegyesek az érzelmeik. Egyrészt pontosan tudják, hogy egy igazi, „startup-tempójú” növekedéshez változtatniuk kéne a hobbiprojekt keretrendszerén, azonban nem kis részben pont ez a keretrendszer tette számukra szerethetővé a TatZ-ot.

Ha van rá mód

„Meghallom azt a szót, hogy iroda, és nagyon rossz dolgok jutnak eszembe. Ha van rá mód, soha többet nem szeretnék irodában dolgozni” – mondja Petra, hozzátéve, hogy pontosan tudja: ha növekedni akarnak, akkor előbb utóbb alkalmazottakra, raktárra, és igen, irodára lesz szükségük.

Tanulnunk kell

„Egyelőre a pozitív visszajelzések és a hirtelen jött siker hatása alatt vagyunk – tanulnunk kell ezt az egészet” – foglalja össze Szendrey Gabriella. „Fő prioritásnak továbbra is azt tartjuk, hogy szeressük, amit csinálunk, és azt csinálhassuk, amit szeretünk. Nem utasítjuk el a „cégszerűbb” működést, de nem szeretnénk, hogy egy olyan energia jöjjön be ebbe a projektbe, aminek a hatása inkább nyomasztó és kontrolláló. A pénz önmagában nem motivál, az anyagi siker nem kárpótolna azért, ha megutálnánk egymást, vagy azt, amit csinálunk” – teszi hozzá Hoffmann Petra.