Bevezetnék a KRESZ-t az űrben is

Spacex - FALCON 9 ORBCOMM LAUNCH

Nemsokára taxik és turisták közlekednek majd a Föld légkörén kívül is. Ki lesz az űr közlekedési rendőre?

Az Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) repüléssel foglalkozó testülete, az ICAO olyan szabályrendszert készít elő, amely a földi légkörben végrehajtott repülésekhez hasonlóan konkrét szabályokhoz köti az űrjárművek közlekedését.

Turisták lepik el a világűrt

Erre azért van szükség, mert egyre több magáncég lát üzletet a kereskedelmi űrutaztatásra, megfelelő anyagi háttérrel rendelkező, űrutazásra vágyó emberek tőkéjére alapozva. Már az amerikai kormány is a magánűrutaztatókra szorul, állami képességek híján: az amerikai űrügynökség, a NASA nemrég kötött szerződést a Boeinggel és a SpaceX-szel, hogy 6,8 milliárd dolláros költségvetéssel amerikai űrhajósokat reptessenek fel a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), és hozzák is majd őket vissza. Nemsokára megérkeznek a hivatalos űrtaxik.

A Dream Chaser űrrepülőgép Forrás: Wikimedia Common

Igaz, a NASA döntését már meg is támadta az egyik vesztes vállalat, a Colorado állambeli Sierra Nevada, mely a Dream Chaser űrrepülőgéppel kívánta volna az amerikai asztronautákat az űrállomásra szállítani. A vállalat véleménye szerint ők olcsóbban építhető és üzemeltethető, jobb űrhajóval szállították volna az amerikai űrhajósokat. Jövőre várható ítélet.

Ilyen lesz egy űrtaxi

A Dream Chaser egy kicsinyített űrsiklóra hasonlít, hét utas szállítására alkalmas. Ennek háromfős változatát rendelheti meg a Stratolaunch Systems, amely saját, jelenleg a kaliforniai Mojave-sivatagban fejlesztett óriás indító/szállító repülőgépről indulhatna a világűr felé.

A Dream Chaser prototípusa Forrás: AFP/Kevork Djansezian

A leendő, 117 méteres fesztávolságú, hat hajtóműves (ezek egy Boeing 747-400-as utasszállítóról származnak) repülőgépről 6124 kilogrammos műholdakat lehet majd 180- 2000 kilométeres magasságú pályára állítani a tervek szerint. A műholdakat szállító rakéta helyére kerülhetne a Dream Chaser kisebb változatú, három főt szállítani képes űrhajója, melyre egy eddig nem meghatározott típusú gyorsítórakétát szerelnek majd. A gép a fejlesztők szerint már félig készen van, az első felszállására már 2018-ban sor kerülhet.

A Boeing nyertes űrhajója a CST-100 elnevezést kapta. Az inkább űrkapszulának nevezhető jármű belseje meglehetősen futurisztikus képet mutat, főleg ha az űrsiklók műszerekkel, kijelzőkkel zsúfolt pilótafülkéjével hasonlítjuk össze. A hét személy szállítására alkalmas jármű egyelőre csak számítógépes tervrajzokban és látványtervekben létezik, első repülésére leghamarabb 2017-ben kerülhet sor. A tervezés során érdekes mérnöki feladat lesz a nagyméretű ablakok biztonságos kialakítása. A tömegcsökkentést szolgálja a hagyományos, fémből készült helyett szénszálerősítéses, műanyag székek használata. Változik a vezérlés is: botkormány helyett az űrhajósok számítógépes képernyőt használhatnak majd az automatikus vezérlés irányítására.

A SpaceX űrkapszulája Forrás: SpaceX

A SpaceX járműve sem a ma ismert űrhajókra hasonlít: a Dragon V2 kapszula is a lekkönnyebb tömegű, legmodernebb megoldásokat követi. A Dragon V2 a cég saját Falcon 9-es hordozórakétáján éri majd el a világűrt. A hét űrutazót joystick kormányszervek és érintőképernyős, letisztult műszerfal várja. A teheráru elhelyezésére 10 köbméteres csomagtartó lesz majd a kapszulában, míg további 14 köbméternyi hely várja majd a légnyomást nem igénylő szállítmányt.

Ki lesz a közlekedési rendőr az űrben?

A NASA-val kötött szerződés lehetővé teszi, hogy az űrhajókat polgári utasok is használhassák. Igaz, ez csak a Boeingnak lesz újdonság, hiszen a SpaceX már régóta tervezi jól fizető személyek űrutaztatását. Mivel ez a terület egyre gyorsabban fejlődik, így a bolygóhoz közeli, a légkörből csak „kiugró”, de a Föld körül nem keringő (szuborbitális) űrutazások szorosabb felügyeletét tervezi az ICAO.

Az első, a témával foglalkozó konferenciát várhatóan 2015 elején rendezhetik meg, ahol megvitatják: egyáltalán az ICAO feladatkörébe tartozik-e a bolygóhoz közeli űr szabályozása, ellenőrzése, így a polgári űrutazások felügyelete.

A SpaceX Falcon 9 hordozórakétája Forrás: Spacex

A dolog innentől fogva lesz különösen érdekes, mivel az egyes államok felett húzódó légterek feletti ellenőrzés minden ország saját joga. Egy adott légteret csak egy ország zárhat le vagy nyithat meg, légügyi szervezetek nem, az ICAO csak javaslatokat tehet egy-egy légtér elkerülésére. Nehéz az most még elképzelni, hogy az Egyesült Államokhoz, Oroszországhoz vagy Kínához hasonló űrhatalmak könnyen és gyorsan megegyeznének a bolygót körülvevő világűr használatáról. Azt sem tudni, mely szervezet lesz jogosult a szabályok kidolgozására, jelenleg az ICAO tűnik esélyesnek.

A Föld körül keringő szemét is fenyeget

Nincs űrutazás veszély nélkül: nem lesz ez másképp az “űrtaxik” esetében sem. A veszélyek közül az egyik legnagyobb az űrben, a Föld körül keringő tötmelékek, elromlott műholdak, elejtett szerszámok, kiégett rakétamaradványok jelentette ütközésveszély. A veszély kezelése, elhárítása is a szabályozókra vár, mint talán a legfontosabb feladat. Csak az 5 centiméternél nagyobb objektumokból több tízezer darabot azonosítottak már be. Valóságos kisebb felhők képződtek már a műholdaktól a levált alkatrészekből, az ütközések, műholdellenes fegyvertesztek során szétrobbant darabokból, az űrállomások szemetéből.

Rengeteg szemét kering már a Föld körül Forrás: Origo

Óriási mozgási energiájuk miatt az apró objektumok komoly károkat okozhatnak egy-egy űrjárműben. Ezeknek az objektumoknak a követésére, pláne a veszélyforrások megszüntetésére, azaz a törmelék eltávolítására még nincs nemzetközi szabályozás, összefogás.

Márpedig ha valóban beindul az űrtaxik ipara, és az utolsó, eddig lényegében állami monopóliumnak számító terület is az üzleti világ szerves része lesz, akkor a szabályozás kérdése megkerülhetetlen. Kérdés, kik és hol írják majd meg az „űr-KRESZ-t” és persze mennyi időbe telik, hogy a kizárólag konszenzusos, tehát minden érintett fél jóváhagyásával előálló, kompromisszumok százaira alapozott dokumentumot elfogadja minden állam, ahogy az ICAO fennhatósága is az egész világ repülésére kiterjed manapság. Az biztos, hogy nem lesz egyszerű a világűr KRESZ-szabályainak kidolgozása, hiszen egy sokkal kézzelfoghatóbb probléma, a polgári gépek lelövésének tilalmának bevezetéséhez is mintegy tizenöt év előkészítő munkára volt szükség, miután a szovjet légierő véletlenül lelőtt egy koreai utasszállító repülőgépet a nyolcvanas évek elején.

Trautmann Balázs haditechnikai szakszerző a Magyar Honvéd és a Honvédelem.hu munkatársa.